Kriptóban tartja a pénzét? Jó, ha tudja, hogy nincs szabály arra, ki örökli ezt ön után

Nincs Magyarországon egyértelmű és érvényes szabályozás arra, hogy mi történik a digitális javakkal, amikor valaki meghal – derül ki a közjegyzői kamara sajtóközleményéből. Sőt, még az sincs kimondva, hogy örökölhető-e egyáltalán a digitális adatok tulajdona, így lehet, hogy ha valaki meghal, akkor a hozzátartozói soha nem fogják megkapni az online térben megszerzett vagyonát.

A kamara szerint Magyarországon már 2021-ben körülbelül 300 milliárd forintnak megfelelő összeget tartottak kriptóban, de ezenkívül is van egy sor digitális vagyoni elem, mint:

• az NFT-k;
• a közösségimédia-profilok;
• a felhőben tárolt dokumentumok, például fényképek vagy regények;
• és a videójáték-profilok.

Magyarországon nincs szabályozás arra, hogy mi történik ezekkel a dolgokkal, ha a tulajdonosuk meghal. Emiatt a digitális cégek dönthetnek arról, hogy hozzáférést adnak-e valakinek, és ha igen, akkor kinek és hogyan. Mivel ez rajtuk múlik, simán lehetnek olyan platformok, amik a tulajdonos halála után egyszerűen senkinek nem adják ki a digitális vagyontárgyat.

Egyelőre a világ többi részén is keresik a megoldást a digitális vagyon öröklésének szabályozására. Németországban például alkotmánybírósági döntés van arról, hogy az örökösök megkapják az elhunyt szerződéseivel járó jogokat és kötelességeket. Franciaországban viszont elsősorban személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, ami a halállal megszűnik, tehát a legtöbb esetben nem örökölhető.