Kijött a napelemes rendelet: marad az éves szaldó, lehet pezsgőt bontani, de egy fura zavar így is maradt

Szeptember 13-án este megjelentek a Magyar Közlönyben azok a kormányrendeletek, energiahivatali határozatok, amelyek tisztázzák a napelemes áramtermelők és fogyasztók éves elszámolási lehetőségeit. A rendeleteket azonnal értelmezni próbálták a különböző szakportálok, FB-csoportok, iparági szövetségek.

A Bank 360 elemzésében összefoglalta, hogy a napelemes rendszer, hivatalos nevén a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemeltetője hogyan szerződhet a villamosenergia-kereskedővel. A kereskedőcég továbbra is éves szaldóelszámolást alkalmaz a kiserőmű üzembe helyezésének időpontját követő 10. év végéig.

Ez a fő vívmány, hiszen miként arról a Telex többször is írt, Lantos Csaba energiaügyi miniszter először azzal riogatott, hogy mindenkinek havonta kell szaldóznia, vagyis a nyári termelését és a téli fogyasztását nem tudja kiegyenlíteni. Ám most kiderült, hogy az éves szaldó mindenkinek marad, aki a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe helyezett, vagy kibővített napelemes rendszert használna.

Azoknál , akiknél 2023. szeptember 7-én nem éves szaldó elszámolást alkalmaz az áramkereskedő, az elszámolásra a felek megállapodása irányadó.

A már hatályba is lépett szabályok alapján tehát a kormány lényegében visszavonta az energiaügyi miniszternek azt az augusztus végi bejelentését, hogy 2024-től jön a havi szaldó.

2024. januártól az ország területének nagy részén feloldják az új napelemes rendszerek betáplálási stopját is, az majd még kiderül, hogy hol lehet telepíteni és hol nem.

Amit viszont kevésbé ért elsőre a szakma, hogy a Magyar Közlönyben megjelentek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendeletei is, és ezek arra utalnak, hogy a jövőben a HMKE-sok az egyenlegük (vagyis amennyivel többet termelnek, mint fogyasztanak, vagy amennyivel többet fogyasztanak, mint termelnek) után rendszerhasználati díjat is fizetnek.

Mivel ez egy olyan pont, amit biztosan értelmezni és/vagy finomítani kell, ezzel nagyon még kár lenne riogatni. Mindenesetre a NÉP (Napenergia-felhasználók Érdekvédemi Platformján) már élénk vita alakult ki. Ám azért, hogy értsük a tétet, egy kis háttérinformáció szükségeltetik.

A magyar rezsicsökkentés torzításai miatt a végfogyasztói árak stabilak, de azon belül ma sokkal többet fizetünk a rendszerhasználatért (ez az RHD – rendszerhasználati díj), mint magáért az áramért. Ha a rendeleteket nem pontosítják, vagy módosítják, akkor a HMKE-s a többlettermelése után fizetne, hiszen kevesebb pénzt kapna a rendszerbe betáplált áramért, mint amennyit fizet a rendszerhasználatért. Az egyszerűség kedvéért ha az áram végfogyasztói ára elfogyasztott árammennyiségként (kilowattóránként), abból csak 1 egység maga az áram és 5 egység a rendszerhasználat.

Ha ez így marad, az energiahatékonyság és környezetvédelem szempontjából tragikus lenne.

Ebben a helyzetben akár az is megérné, ha valaki az elszámolás előtt bekapcsolja az összes lámpáját, gépét, karácsonykor tágra nyitott ablaknál fűtene, értelmetlenül furikázna az elektromos autójával Kiskörősről Hajdúszoboszlóra, majd vissza, csak hogy ne legyen többlettermelése. Hiszen, ha gyorsan nem fogyasztaná el a pozitív egyenlegét, akkor fizetnie kellene.

Frissítés: Szeptember 18-án Steiner Attila államtitkár kijelentette, hogy a termelés után nem kell rendszerhasználati díjat fizetni.