Áprilisban 24 százalék volt az infláció, az energiaárak több mint 40 százalékkal nőttek

Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Két év alatt értéke harmadát veszítette a pénzünk

Mindez azt jelenti, hogy három hónap után újra 25 százalék alatt van, de változatlanul európai csúcstartó a magyarországi pénzromlás üteme. Az, hogy az árnövekedés csak enyhén lassul, azért is aggasztó, mert a bázisadat, vagyis a tavaly áprilisi éves infláció már 9,5 százalékos volt – vagyis két év alatt 35,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ez azt is jelenti, hogy kétéves összevetésben semmit nem javult az inflációs helyzet márciusról áprilisra: idén márciusban 25,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ami a tavaly márciusi 8,5 százalékkal együtt szintén 35,8 százalékot jelent.

Még sokkolóbb az élelmiszerek drágulása. Idén áprilisban 37,9 százalékos volt az élelmiszerinfláció, ha ehhez hozzátesszük a tavaly áprilisi 15,6 százalékot, akkor azt látjuk, hogy két év alatt 59,4 százalékos volt az élelmiszerek árának emelkedése.

A KSH adatai szerint az egyes úgynevezett termékfőcsoportok ára az alábbiak szerint alakult:

• Az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tejtermékeké (63,5 százalék), a vaj és vajkrémé (62,1 százalék), az édesipari lisztesárué (61,9 százalék), a kenyéré (61,6 százalék), a tojásé (51 százalék), a száraztésztáé (47,6 százalék), a péksüteményeké (46,7 százalék), a sajté (45,4 százalék) és a tejé (43,2 százalék). A liszt (8,8 százalék) és az étolaj (3,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
• A háztartási energia 41,8 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3 százalékkal.
• A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 20,5, ezen belül a szeszes italoké 27,5 százalékkal nőtt.
• A tartós fogyasztási cikkekért 9,3, ezen belül az új személygépkocsikért 18, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 15,7, a szobabútorokért 15,2 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 59,1, a mosó- és tisztítószereké 39,8, a testápolási cikkeké 28,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 20,7 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 26 százalékkal drágultak.
• A szolgáltatások díja 14,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 36,2, a belföldi üdülés 28, a sport- és múzeumi belépők 27,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,6, a járműjavítás és -karbantartás 23,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20 százalékkal került többe.

Az infláció havi szinten 0,7 százalékos volt, ezen belül az élelmiszerek ára nem változott, a háztartási energiáé 0,8 százalékkal csökkent is – drágultak viszont, nem is kicsit, 1,7 százalékkal a szolgáltatások. Kiugróan nagyot, 4,9 százalékot nőtt a belföldi üdülés ára.

A magas bázis miatt lassul

Az infláció a világ nagy részéhez hasonlóan Magyarországon is 2021 közepén indult be, és idén januárig folyamatosan növekedett. Akkor éves alapon számítva 25,7 százalékon tetőzött, amit februárban 25,4 százalékos, majd márciusban 25,2 százalékos érték követett. A mérséklődést főleg a magasabb viszonyítási alap (szakszóval bázishatás), a háztartási energia árcsökkenése és az élelmiszerek áremelkedésének megállása okozta.

A drágulás tavaly az év második felében volt a leggyorsabb, nyáron vezették ki a korlátlan lakossági rezsicsökkentést, ősszel pedig a benzinárstopot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az állam szerint viszont nemcsak ez okozta a drágulást, hanem a cégek, és elsősorban a kereskedők túl mohó áremelései. A nemzeti bank legutóbb egyenesen azt állította, hogy a tavalyi utolsó negyedéves drágulás egyötödének se belső, se külső okai nem voltak, ezt tehát nagyrészt a cégek profitnövelése okozhatta.

Ez utóbbit próbálja különböző eszközökkel megakadályozni a kormány. Az infláció leküzdése érdekében nemrég meghosszabbították az élelmiszer-árstopokat, sőt, kötelező akciók meghirdetésére kötelezték a boltokat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy június és szeptember között hetente le kell akciózni egy-egy termékkategória minden termékét legalább tíz százalékkal. Az intézkedésről a kategóriák listájával itt írtunk bővebben.

A kormány kitűzött célja év végéig leszorítani az inflációt az egy számjegyű kategóriába. Ez elvileg nem lenne nagy eredmény, hiszen tavaly decemberben 24,5 százalék volt a drágulás üteme, tehát most majd ahhoz kell viszonyítani. Elemzők szerint viszont a mostani helyzetben mégis nagyon nagy bravúr lenne, ha sikerülne elérni ezt a kitűzött célt.

Ilyen inflációs környezetben mindenkiben felmerül, hova tegye a pénzét, hogy az ne veszítsen az értékéből. Többek között erről beszélt a Telex Téma podcast legutóbbi adásában Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító ügyvezetője. Az adást itt lehet megnézni: