A debreceni CATL jövőre próbaüzemet, két év múlva már éles gyártást szeretne

Az elmúlt hetekben a Telex is nagyon sokat írt a hazai akkumulátorgyártás jövőjéről, kihívásairól, problémáiról. Összefoglaló cikkünk itt olvasható, és rajta keresztül elérhető az a négyrészes sorozatunk is, amely igyekezett a vállalattal, illetve a hazai akkumulátoriparral kapcsolatban minden felet meghallgatva higgadtabb, szakmai képet festeni.

Most a CATL vezetése is megszólalt, a cég egy szűk körű sajtóeseményen ismertette elképzeléseit. Mivel a CATL tőzsdei vállalat, nem publikus információkat csak igen óvatosan fogalmazhatott meg, és egyes, sokakat foglalkoztató kérdésre (például az állami támogatások mértékére) nem tudott pontos, számszerű választ adni. Mint megtudtuk, ez még folyamatban van, a CATL minden kért adatot megadott a magyar államnak, amely most az Európai Bizottságnál igyekszik jóváhagyatni a támogatásokat. Azaz a pontos számok a brüsszeli döntés után lesznek publikusak.

A cég és a magyar tervek

Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője új részleteket is közölt. A 2011-ben alapított Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) központja a kínai Ningtö városban található, emellett 13 gyárral rendelkezik világszerte, mintegy 120 ezer embert foglalkoztat.

A magántulajdonú kínai cég az akkumulátoripar legnagyobb szereplője, 2022-re 37 százalékos piaci részesedést ért el az elektromosautó-akkumulátorgyártás területén. Debrecenbe tervezett cella- és modulgyára is elektromos autókhoz szükséges eszközöket gyárt, a cég másik nagy területe, a naperőművekhez kapcsolódó energiatároló, de a magyar cég ebben az iparágban nem tervez elindulni.

A CATL azt is tisztázta, hogy Debrecenben nem akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít, az például a szomszédos BMW gyárában, illetve más elektromos autókat gyártó megrendelőknél működik majd, a kulcsalkatrészek végső összeszerelését ugyanis egyes autóipari cégek szeretik maguknál tartani. A CATL az ellátási lánc eggyel korábbi fázisában a legfontosabb, energiatárolásra szolgáló részegységeket, cellákat fogja gyártani, amelyeket modulokba, majd egységekbe csoportosítanak az akkumulátor-összeszerelő üzem részére.

A CATL 2022 augusztusában jelentette be 7,34 milliárd euró (3000 milliárd forint) költségvetésű magyarországi beruházását, amelynek részeként a vállalat második európai gyára épül fel a németországi után.

Azóta a tervezett gyárépítés a helyi tiltakozások, a magas víz- és energiaigény, illetve a civilek által kifogásolt potenciális szennyezések miatt rengeteg kritikát kapott. Úgy tudjuk, hogy ezek közül több jogi útra is terelődött már, de ennek megértéséhez érdemes tudni, hogy miként is áll most a projekt.

A teljes debreceni terv egy háromfázisú építkezés, a jelenleg zajló első fázisban 109 hektáron zajlik a munka (nagyjából 60 százalékos beépítés a terv). A teljes projekt 221 hektárt használna, a hiányzó földterületekre vásárlási opciója van a CATL-nek.

Mélyépítéssel indult

Eddig mélyépítési munkákra (földmunka, alapozás, cölöpözés) voltak engedélyei a cégnek, de ez a fajta tereprendezés áprilisra befejeződhet.

Onnan indulna a sokkal összetettebb magasépítési munka, amihez két engedélye van meg eddig a cégnek. Az egyik a Seveso iparbiztonsági engedély, amit azért hív az unió Sevesónak, mert ebben az olasz városban történt 1976 augusztusában egy olyan tragédia, amit az engedélyeztetéssel el lehetett volna kerülni. Akkor egy svájci tulajdonban lévő vegyi üzemben történt robbanás, ennek következtében mérgező gázok szennyezték a környező lakóterületeket.

A másik engedély az IPPC egységes környezethasználati engedély.

Ezeket támadták meg különböző keresetekkel többen is (úgy tudjuk, összesen hatan), de ilyenkor nem a CATL-t perlik, hanem azt a hatóságot, amely kiadta az ominózus engedélyeket. Mindenesetre a CATL eddig nem kapott olyan értesítést (azonnali jogvédelmet), amely alapján abba kellett volna hagynia az építkezést.

Próbaüzem, éles gyártás

A CATL úgy tervezi, hogy idén júliusban már építkezik, 2024-ben már próbaüzemet tart, és 2025-ben megindulhat az élesüzem, vagyis a tömeggyártás.

A kettő között szokott lenni egy kis szünet, beállítják a gépsorokat, mert a próbaüzem során a cég – a beszállítókkal, illetve a vevőkkel egyeztetve – minden egyes darabot megvizsgál, letesztel. Ebben az időszakban viszonylag sok kínai munkatárs is érkezik Debrecenbe a központból, hogy az építkezést és az üzemeltetést segítsék, de a későbbiekben a CATL döntően magyarokkal és döntően debreceni, Debrecen környéki munkavállalókkal szeretné ellátni az üzemet.

„A jövő hazai munkaerőpiaci trendjeit nehéz felvázolni, de egyelőre nincs rossz tapasztalatunk, részben az országos hírekkel ellentétben a mobilitásra is látunk jó példát, és mintha korábban debreceni kötődéssel bíró mérnökök inkább megnyerhetők lennének”

– mondta el Szilágyi Balázs.

A gyártás amúgy szinte teljesen automatikus lesz, így nem annyira fizikai munkásokat, hanem sokkal inkább gépkezelőket keres majd a CATL.

Alapanyagok, víz, energia

A világ akkumulátorgyártása sokféle olyan alapanyagot használ, amely elég koncentráltan van jelen bizonyos országokban (Kongóban a kobalt, Chilében a lítium), de a cég azt mondja, hogy a debreceni alapanyag a vállalat nemzetközi ellátási láncának szerződött beszállítóitól érkezik majd, és nincsenek alapanyag-ellátási gondjaik. A cég abban is bízik, hogy ez az iparág később nagyon erős lesz az újrahasznosításban, mert a gyártáshoz szükséges nikkel, kobalt és mangán 99,3 százalékos arányban, a lítium pedig több mint 90 százalékos mértékben újrahasznosítható.

A legtöbb kritikát a gyártelepítés eddig azért kapta, mert rendkívül nagy a víz- és energiaigénye. Szilágyi Balázs elmondta, hogy többféle szám kering, amit megpróbált rendbe tenni.

Az 1. fázisban a gyárnak napi 3378 köbméter vízigénye lesz. A víz nem az alkatrészekbe épül be, részben hűtésre, részben – biztonsági okokból – tűzivíz tárolására, részben a száraz és tiszta tér (2 százalék alatti páratartalom) kialakításához kell, de emellett a mosdók és a konyha igényeire is számolni kell valamekkora fogyasztást. Ha mind a három fázis elkészül, már nagyjából 10 ezer köbméter lesz a napi vízigény, és a jelentkező egyenetlenségek miatt a biztonságos ellátáshoz egy napi 18 ezer köbméter áteresztésű kapacitású csővezetéket kell kiépíteni. A felhasznált víz 70 százalékban lehet szürkevíz (azaz tisztított szennyvíz), 30 százalékban pedig ivóvíz.

Ami pedig az energiaigényt illeti, az első fázisban 80 MW-os átlagfogyasztás prognosztizálható, a három fázis elkészülte után pedig 300 MW a tervezett maximális fogyasztás, de a víz esetén már az építkezés elején a végső kapacitásokra fejlesztenek. A cég elmondta, hogy tíz párhuzamos tárgyalás zajlik megújuló projektekről, ami lehet saját nappark, PPA-konstrukció, de minden épületet is nappanelekkel fednek le, ami egyelőre 18 MW saját kapacitást tesz lehetővé.

Hogyan segít a kormány?

Szilágyi Balázs elmondta, hogy a kormány energiafejlesztési terveit nem kommentálná, de az szerinte fontos, hogy a Debrecenben, illetve a Déli Ipari Zónában tervezett infrastruktúra-fejlesztéseket nem csak a CATL fogja felhasználni. A vezető azokat a híreket pedig nem kommentálhatja, amelyek szerint Magyarország 800 millió euró, azaz 320 milliárd forint értékben támogatná a CATL-t, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság maga fogja az erre vonatkozó adatokat közzétenni, amennyiben jóváhagyja a magyar kormány egyedi támogatási tervét.

A Telex azon kérdésére, hogy „mégis, miért Magyarország lett a befutó helyszín”, összetett választ kaptunk, amelynek olyan szintjei vannak, hogy miért Európa, miért Magyarország és miért Debrecen.

Az európai piacnak az elektromobilitásra történő áttérés miatt fontos az akkumulátor, az iparágban nagyon drága a fajlagos szállítás, érdemes közel lenni a felhasználókhoz, ez magyarázza Európa kiválasztását.

Itthon sok az autóipari szereplő, közel vannak a vevők, és akkumulátoriparban kezd kialakulni egy klaszter, ez magyarázza Magyarországot, ugyanakkor ahogy közeledtünk Debrecenhez, négy olyan szempont is elhangzott, ahol a magyar állam tud infrastruktúrával segíteni, ezek

• a víz,
• az energia,
• a közút,
• a vasút.

Utóbbi kettőben az M35 autópálya közelsége, illetve a készülő Debrecen– Nagyvárad vonal konkrétan is elhangzott.

Arról a katasztrofális startról, ahogyan a beruházás és a debreceni lakosság kapcsolata indult, a vezető sokat nem mondott, de mint hallottuk, a társaságnak Kínában és Németországban is nagyon sok szociális, környezetvédelmi és oktatási programja van, de azt a cég is érzi, hogy egyelőre a jobb megértésen kell dolgoznia, utána lehet ezeket a nexusokat fejleszteni és célzott programokat elindítani.