A NER nagy nevei is üzleti lehetőséget látnak a hígtrágyában és a pulykanyesedékben
2023. március 10. – 05:10
Eladó a szarvasi biogázerőmű, amelyben állattenyésztési hulladékokból állítanak elő áramot. Ez egy évtizedig nem volt jó üzlet, de tavaly olyan jó évet zárt, hogy mindenki szeretné megszerezni. Az évente 18-20 ezer lakos teljes energiaellátására képes erőműért a NER nagy neveinek érdekeltségei mellett külföldi cégek is versenybe szálltak.
Izgalmas hír tartja lázban a hazai energiapiacot. A szarvasi erőmű végső tulajdonosa, egy hatalmas német cég, a müncheni BayWa AG úgy döntött, minden biogázerőművéből kiszáll. Az utolsó eladandó vállalata a már több mint egy évtizede Magyarországon működő speciális erőmű, az Aufwind Schmack Kft. szarvasi biogázerőműve. A németek legnagyobb örömére óriási a tülekedés, nagyon sok vételi szándékról hallani.
Ahogy azonban a szakemberek az üzleti modellről beszélnek, elsőre nem úgy tűnik, mintha egy modern és vonzó bizniszről hallanánk, sőt, az érzékenyebb gyomrúak talán nem is szívesen hallgatnák végig a leírást.
Az állattenyésztés során rengeteg szerves hulladék keletkezik, Szarvason például az említett erőmű közelében sertéstelep és pulykafeldolgozó is működik. Részben innen származik a sok sertés-, marha- és baromfitrágya, illetve hígtrágya, valamint a baromfitoll, a bőr, a nyesedék, a mindenféle zsiradék és zúzalék. Mindezt fel lehet keverni némi szilárd folyami iszappal, növényi hulladékkal, mehet a mixbe kukorica, gabona, sörtörköly és gabonaalapú szeszmoslék, de akár egyéb konyhai vagy kommunális hulladék is. Az üzletágról az Agrárágazat cikke írt korábban részletesen.
A feldolgozás
A felsorolt nyersanyagokat össze kell keverni, sőt darálni, majd mindezek homogenizálva fermentálhatók. Ez azt jelenti, hogy levegőtől elzárt tartályokban (nagy betonkádakban, vagyis fermentorokban) a bakteriális környezetben játszódó folyamat révén biogáz keletkezik.
Aki még bírja, annak még azt is leírjuk, milyen példával írta le ezt a folyamatot a Telexnek egy szakember: „Ez pontosan olyan, mint amikor az emberi gyomorban gázok képződnek. Ha ezeket a gázokat gázmotorokra kötik, villamos energiát és hőt, de akár hűtésre használható hidegenergiát is lehet nyerni belőle.”
Magáról a szarvasi üzemről akkor írt részletesebben a sajtó, amikor elkészült az üzem. A Panenerg cikkéből például kiderül, hogy
az üzem 4,5 milliárd forintba került, és a 4,17 megawatt villamos energia teljesítményű erőmű évente 18-20 ezer lakos teljes energiaellátására képes. A modellben alapanyag-beszállítóként és energia-felhasználóként is érintett Szarvas neves vállalkozása, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.
Elad a gigacég
Azt nem tudni, hogy a német tulajdonos sietős távozás miatt most akár olcsóbb is lehet-e a portéka, de információink szerint mindenki ott „zsezseg” a tranzakció körül, aki számít.
Az újságíróban ugyan ott motoszkál a kisördög, hogy az egymással mindenféle szövetségben, vállalatfelvásárlásban együtt dolgozó hazai energiacégek valóban versenyeznek-e, vagy ez csak a látszat. Úgy tudjuk, erre a portékára egyszerre csapna le Mészáros Lőrinc és a Talentis-csoport, amely a Gallicoop tulajdonosa, az immár a Molt, Jellinek Dánielt és Tiborcz Istvánt is maga mögött tudó Alteo vagy az éppen országos hulladékkoncessziót szervező Mol akár külön is, de még akár Oszkó Péter, vagy Andrej Babis érdekeltsége is érdeklődhet.
De olyan érdeklődők is vannak, amelyek nemzetköziek, így a cseh CEZ vagy a francia Veolia. Úgy tudjuk, annyira felpezsdült a piac, hogy nemsokára még egy másik erőmű is gazdát cserélhet.
A hazai biogázpiac sorrendjét többféleképpen lehet számolni. Az országos nagynyomású gázinfrastruktúrát működtető FGSZ szerint két olyan cég van, amely a vezetékes gázhálózatba is tud biogázt termelni. Ezek a Dunaföldváron működő Pannonia Bio és a kaposvári cukorgyár, Szarvason főleg áramtermelés zajlik.
A kilátások ugyanakkor nagyon ígéretesek, nemcsak Lantos Csaba energiaügyi miniszter, de Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is nagyon eltökélt a hazai – és így nem orosz – biogáz termelése mellett. Azt hallottuk, hogy a kormány akár duplázná, triplázná is a hazai kapacitásokat, illetve a jelenlegi 70 millió köbméteres, szerénynek mondható éves termelést.
Tényleg vannak nehézségek is
Az mindenképpen jó, hogy a biogázágazat hazai, amúgy hulladéknak számító anyagokat dolgoz fel, de vannak nehézségek is – mesélik iparági szakemberek. A biogáz fő problémája, hogy amikor elméletben kell üzletet tervezni vagy kapacitásokról beszélni, akkor minden olyan természetes, kijön a matek, de az alapanyag beszerzése a való világban már nem is olyan egyszerű.
Ugyanis a magyar gazdák ma már sokkal szofisztikáltabbak.
A gazdák szeme nagyon kinyílt. Akinek ma van némi szénabálája vagy kukoricacsutkája, már kétszer is meggondolja, hogy kinek adja el az anyagot, mert megtanulta, hogy az érték.
Ugyanakkor az ágazat hívei szerint már csak egészségügyi okokból is érdemes az ágazatot támogatni. A fermentált hígtrágya a megfelelő hőkezelés után már kevésbé fertőző, mintha csak úgy kiszórnánk a természetbe.
És az is egy nagy előny, hogy amennyiben a hulladékdarát ki lehet szárítani, további értékek keletkezhetnek. A pelletált trágya csodás a virágföldeknek, jól hasznosul a mezőgazdaságban, a kertészetekben.
Ahogy többen is elmesélték, Szarvassal kapcsolatban most mindenki lelkes. Azt mindenki üdvözli, hogy beérkezik egy telephelyre a sok büdös, nem ritkán fertőző mocsok, majd abból hűtés, fűtés, áram, jó minőségű trágya keletkezik, és ezek már nem is szennyezőek.
Ugyanakkor mindig ott marad az a kérdés, hogy van-e megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag a jövőre nézve. A tavalyi és részben az idei számok alapján az erőmű jó üzlet, hogy ez így marad-e az egész évtizedben, az már a tenyérjóslás kategóriája.