A KSH legfrissebb GDP-becslése is megerősítette, hogy technikai recesszióba lépett Magyarország

Tavaly a negyedik negyedévben 0,4 százalékkal csökkent Magyarország GDP-je az előző negyedévhez képest, míg 2021 azonos időszakához képest 0,8 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb becslése szerint. Összességében 2022-ben a magyar GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett.

A hazai elemzők és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyaránt azt várják, hogy az év egészét tekintve, elkerülhető a recesszió. Nagy Márton az Indexnek nyilatkozott arról, hogy 1,5 százalékos növekedésben bízik 2023-ra, míg az elmúlt hetekben a makrokilátásokról sajttájékoztatót tartó Eurizon, Amundi és Equilor is valamennyien pozitív magyar GDP-változást várnak az évre, igaz mindannyian 1 százalék alatti mértékűt.

A tényezőknél fontos kiemelni, hogy bár ismerjük a lakosság éles tiltakozását, de azért az érkező működőtőke, vagyis a nagy beruházások emelik a GDP-t, az Európai Unió – Magyarországgal ellentétben – már jobban kezelte az inflációt és Kína is hirtelen újraindult, így a nagyon súlyos magyar problémák (magas infláció, kamatszint, külkereskedelmi hiány) mellett is abban lehet bízni, hogy a feszített munkaerőpiacunk mellett is fennmarad a GDP bővülése.

A Portfolio elemzése szerint a magyar gazdaság második egymást követő negyedévében zsugorodott, ezzel technikai recesszióba került. Három év alatt másodszor fordul ez elő.

A negyedik negyedéves mutató így áll össze a KSH adatai alapján:

• Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
• Az építőipar hozzáadott értéke 0,9 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé a súlyos aszály következtében 32,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.
• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,8 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (egyaránt 8,0 százalék) nemzetgazdasági ágban történt.
• Az ingatlanügyletek teljesítménye 5,9, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 5,3 százalékkal emelkedett.
• A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értékének volumene 3,6 százalékkal nőtt.
• A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2,4, az információ, kommunikáció 1,4, az oktatás 3,5 százalékkal bővült. A kereskedelem teljesítménye 1,3, a közigazgatásé 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A bruttó hazai termék 2022. negyedik negyedévi, 0,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 0,5, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás (egyaránt 0,5 százalékponttal) növelte a GDP-t. A növekedést 1,0 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének, valamint 0,9 százalékponttal a termékadók és -támogatások egyenlegének csökkenése.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,1 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 4,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,6 százalékkal mérséklődött.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,7 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben 8,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene csökkent. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban továbbra is emelkedett, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.

• A bruttó felhalmozás 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
• A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 0,2 százalékkal mérséklődött.
• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 998 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (9,8 százalékkal) bővült, mint az importé (9,2 százalék).
• Az áruforgalomban a kivitel 8,5, míg a behozatal 8,3 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál.
• A szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában az export 15,6, az import 15,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A GDP 2022. negyedik negyedévi, 0,4 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 0,5 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,6 százalékponttal lassította azt. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt. A harmadik negyedévhez mért 0,4 százalékos csökkenésen belül a mezőgazdaság teljesítménye 6,6, az építőiparé 2,1, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt, az iparé 0,5 százalékkal mérséklődött.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,3 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás volumene nem változott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,8 százalékkal csökkent. A külkereskedelemben az export volumene 0,9, az importé 1,4 százalékkal csökkent.

2022-ben a GDP értéke folyó áron 66 387 milliárd forint volt, volumene 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A naptárhatással kiigazított adatok alapján is 4,6 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.

A termelési oldalon az ipar hozzáadott érték 5,4, az építőiparé 3,0, a szolgáltatásoké 7,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé 31,2 százalékkal kisebb lett.
A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 4,1, az ipar 1,0, az építőipar 0,2 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 1,0 százalékponttal csökkentette a GDP növekedését.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 6,0 százalékkal emelkedett, a közösségi fogyasztás 0,2 százalékkal mérséklődött. A bruttó felhalmozás 1,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal bővült. Az export volumene 10,3, az importé 9,5 százalékkal nőtt. A végső fogyasztás 3,5, a bruttó felhalmozás 0,4, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.

(MTI)