Nonszensz – a Richter Gedeon Nyrt. vezetése a céget sújtó különadóról

A Richter Gedeon Nyrt. február 28-án mutatta be viharos, 2022-es évének eredményeit. A riport a tőzsdén is áresést okozott, mert kiderült, hogy a mindig masszívan nyereséges cég az év utolsó negyedévében (a különadó és az árfolyamváltozás miatt) veszteséges lett.

Mindjárt rátérünk az eredményekre, de ezen a sajtóbeszélgetésen azért a leghangsúlyosabb az volt, hogy a Richter vezetése először szólalt meg azután, hogy amolyan karácsonyi meglepetésként december 23-án brutális különadót kapott.

Emlékeztetőül: a gyógyszergyártók a 2022-es és a 2023-as adóévük után fizetnek az árbevételükre:

• az 50 milliárd forintig eső forgalomra 1 százalékot,
• az 50–150 milliárd forintos forgalmi részre 3 százalékot,
• a 150 milliárd forint feletti részre 8 százalékot.

Mint az átkosban

Bogsch Erik elnök ipartörténetileg is különlegesnek nevezte a hazai gyógyszergyártókra december 23-án éjjel kivetetett „exportadót”. Az elnök azonnal megpróbált az illetékesekkel konzultálni, mert a karakterisztika, vagyis az, hogy az adó csak a magyar gyártókat sújtja, ráadásul exponenciálisan nő, kifejezetten a Richtert hozta nehéz helyzetbe.

Nem lehet fair, hogy a patrióta gazdaságban a szlovén gyártó 8 százalékos versenyelőnnyel indul a magyarral szemben, ez nonszensz

– vélte az elnök.

Az adó abból a szempontból ugyanis valóban egyedülálló, hogy csak a magyar gyártókra vonatkozik, azon importőrökre nem, akiknek kevesebb a hozzáadott értéke a magyar gazdaságban. Márpedig olyan gazdaságpolitikát, amelyik kifejezetten a nemzeti vállalatainak okoz versenyhátrányt, tényleg ritkán látni.

Bosgch Erik is felidézte a KGST-világ azon gyakorlatát, amikor a gyógyszerexport adójával a gépexportot és a buszexportot keresztfinanszírozták a kommunisták.

Mindenesetre a magyar szellemi termék ilyen szelektált büntetőadóztatása valóban nem tűnik a helyes iránynak. Hiszen gondoljunk bele, ha az oktatásban nem követel meg a rendszer nyelvtudást, ott még lehet érteni, hogy akkor talán kevesebben tanulnak meg jól nyelveket, itthon maradnak, a magyar ipar munkaerőigényét segítik, de ha az otthon maradottak szellemi termékét sújtja a kormány, itt már nem lelhető fel a logika.

A gazdálkodás

A Richter Gedeon Nyrt. 2022-es gazdálkodását sok rendkívüli esemény és volatilis árfolyammozgás „dobálta”.

Orbán Gábor vezérigazgató a főszámokról elmondta,

hogy a Richter árbevétele tavaly 803 milliárd forintra nőtt, 27 százalékkal haladta meg az előző évit. Az üzleti eredmény 13 százalékkal, 154 milliárd forintra emelkedett.

A cég életében egyre fontosabbak az árfolyamszűrt kimutatások, mert a sokat exportáló cég 2022-ben úgy becsülte, hogy nagyjából 100 milliárd forintot jelentett a forgalmában az árfolyamhatás. Ha visszaemlékezünk, a forint sokáig gyengült, ez növelte a forintban kimutatott forgalmat, de a negyedik negyedévben megfordult a trend.

A cégvezető mindenesetre kiemelte, hogy az árfolyamhatás nélkül is két számjegyű volt a növekedés, de természetesen az árfolyam, a különadó és egy nagy értékvesztés negatív irányba is eltolta az utolsó három hónap számait.

Orbán Gábor 2023-ra hasonló várakozásokat fogalmazott meg, mint tavaly, árfolyamszűrve minden soron 10 százalék növekedést remél.

Talán a veszteségre már nem kell fizetni

A cég vezetői a Telex kérdésére megerősítették, hogy már tárgyaltak is, de szeretnének is tárgyalni a különadóról, ugyanakkor eddig nem alakították át a csoport működését a versenyhátrányt okozó adó miatt (a Richternek sokfelé vannak külföldi leányvállalatai, el tudja vinni a forgalmát, akár a gyártását, de azért bízik abban, hogy erre nem lesz szükség).

„Nem tudtuk, hogy ez jön, de utána sok észérvet is bemutattunk, például a bevételeinknek van importhányada is, nem lehet úgy venni, hogy a devizabevételeinken csak nyereség keletkezik, a klinikai vizsgálatok is részben devizáért történnek, de egyelőre nincsen semmilyen leírás, semmi nem beszámítható az adóalapba. Abban nagyon bízunk, hogy ez csak időszakos, amennyiben 2023-ban veszteség keletkezik a devizaárfolyamon a cégnél, talán csak nem lesz adó, ezt Nagy Márton miniszter is figyelembe fogja venni

– mondta az elnök.

A 2022-es évre befizetett 28 milliárd forintos adóról elmondta, az az 5000 embernél, 56 százalékos béremeléssel lett volna egyenértékű, egyben ez a cég teljes K+F költésének a 40 százaléka.

Távlatosan az adóról

Korábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy ennek az adónak a legnagyobb problémája az, hogy a magyar gazdaság egy olyan versenyképességi kockázatot kapott a kormánytól, ami teljesen értelmetlennek tűnik.

A kormány ugyanis eddig olyan ágazatokat sújtott a különadókkal, amelyek reprezentánsai nem tudtak elmenni. Ha esetleg egy ilyen szereplő úgy döntött, hogy elmegy (bank, távközlési cég, energiavállalat, biztosító), akkor a kormány csak örült, mert „majd egy magyar szereplő léphet be a helyére, és folytatja a magyarok kiszolgálását”.

Ugyanakkor azokkal a cégekkel, például autóipari gyártókkal, amik minket választottak, pedig mehettek volna máshová is, eddig nagyon előzékenyen bántunk – alacsony adókkal, sőt adókedvezményekkel csalogattuk őket.

Most olyan cégeket kezdett el büntet a kormány, amelyek exportáltak, nem kifejezetten a magyar fogyasztókon gazdagodtak. Ezek a cégek el tudnak menni, de legalábbis amikor a jövő beruházásairól döntenek, akkor ezt figyelembe veszik, és inkább máshol fektetnek be. Bár egyelőre nagyon jók a működőtőke-adatok (FDI), de lassan el kellene kezdeni óvni az elért vívmányokat.