A Kúria ismételten felszólalt a bírók elleni támadások miatt
2023. február 26. – 12:05
A közlemény nem nevezi meg, hogy pontosan melyik ügy verte ki a biztosítékot.
A Kúria egyre nagyobb aggodalommal szembesül azzal, hogy az elmúlt évek számtalan figyelmeztetése és kérése ellenére mindennapossá váltak a bírái elleni nyilvános támadások.
Ezzel kezdi közleményét Varga Zs. András, a Kúria elnöke. Majd így folytatja:
Elfogadhatatlan a bírák személyét érintő minden olyan kritika, amely a bírák kinevezésének törvényességét, függetlenségét vagy pártatlanságát kérdőjelezi meg. Esetenként csak alaptalanul, máskor önkényesen és egyre gyakrabban gyalázkodásig süllyedve. Elfogadhatatlan, mert sérti Magyarország alkotmányos működését.
Mint írja,
ezért ismételten visszautasítok minden hasonló, korábbi vagy újabb kijelentést, származzon külföldről vagy belföldről, közszereplőtől, civil szervezettől, magánszemélytől, bíróságon belülről vagy akár bírósági vezetőtől.
Szerinte ugyanis a Kúria minden bírája törvényesen kinevezett bíró. A Kúria egyetlen bírája sem minősíthető politikai szempontok alapján. Kérek minden jószándékú embert, intézményt és szervezetet, hogy segítsen nekünk Magyarország sok évszázados Kúriája tekintélyének megóvásában!
Miért írta mindezt a jogtudós? Pontos kifogást nem említett Varga Zs. András, de több olyan eset is volt, amikor erős kritikát fogalmazott meg valaki a Kúria egyes tagjai ellen. Mint a 24.hu írt róla, az Alapjogokért Központnak is volt ilyen véleménye ebben, az Alkotmánybíróságnak és a Kúriának is nekiment, és genderaktivizmussal vádolta őket. Szintén kritika illethetett bírót a Völner–Schadl-botrány idején, erről itt írtunk
Természetesen a bíróságok alaptalan támadása káros, ugyanakkor az egy érdekes kérdés lehetne, hogy a magas közhatalmi befolyással rendelkező magas rangú bírói testületek (például az Alkotmánybíróság) tagjai mennyire kényszerülnek a kritikák elviselésére.
Mint a Hold Alapkezelő ezen blogbejegyzése véli, a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok, amelyek a közszereplőket megilletik, lényegében korlátozzák a személyi jogaik védelmét. A közszereplők vállalják azt, hogy a sajtó és a közvélemény nemcsak nyomon követi tevékenységüket, hanem hivatkozhatnak rájuk, illetve kritikával is illethetik megnyilvánulásaikat. Ez azt jelenti például, hogy nincs szükség az érintett hozzájárulására ahhoz, hogy képet, hanganyagot készítsenek róla és azt felhasználják.