A külföldi tégla- és cserépgyártókra is lecsapott a kormány egy 90%-os büntetőadóval

A kormány mindenfajta előzetes egyeztetés nélkül, a hazai gyártókat és a szakmai szövetségeket egyaránt meglepve, hozott egy különös, vélhetően drámai következményekkel járó építőipari döntést. A 39/2023. (II. 16.) kormányrendelet, ami a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) kormányrendelet módosítása, azt mondja ki, hogy

a kerámia építőanyagok 2020. januári árához mérten fix szorzókkal meghatározott ár fölött 90 százalékos bányajáradékot kell fizetni a gyártóknak.

Ilyen szabályozást korábban a cementpiacon már láthattunk.

A kerámiatégla és -cserép gyártása során a folyamat elég egyszerű: ki kell venni az agyagot a természetből, majd nagyon sok gáz felhasználásával, ki kell égetni a téglát és a cserepet. A piacon kevés gyártó van, nagy volt az áremelkedés – tételezzük fel, hogy a kormány arra gyanakszik, hogy a játékosok összejátszottak, a durva energiaválsághoz képest is nagymértékben drágítottak.

Mindenesetre ezek a bizonyos szorzók, amennyivel a 2020. januári árhoz képest – adó nélkül – emelni lehetett:

Termékcsoport és arányszám

• Kerámia falazóelemek 1,61
• Kis méretű tömör tégla 2,31
• Kerámia béléstestek 1,42
• Kerámia burkolótéglák 1,10
• Kerámia tetőcserepek 1,24
• Kerámia padlóburkolat 1,42
• Kerámia falburkolat 1,38

Jól látszik, hogy az intézkedés elsősorban a téglásokat és a cserepeseket sújtja. Nevezetesen a Wienerberger, a Lasselsberger (Zalakerámia) és a Creaton elnevezésű külföldi gyártók vannak a célkeresztben, de ahol van nagyobb magyar gyártó (például betoncserepek), ők kimaradtak.

Magyarországon az állam szeret beavatkozni a piaci árazásokba, és biztosan láttak már olyat, hogy:

jöttek a hatósági áras taxik, és nem volt többé kiszámítható taxiszolgáltatás a fővárosban, megérkezett az üzemanyag-ársapka, és idejárt tankolni a környező országok lakossága, majd kialakult a benzinhiány. De ismerős lehet az élelmiszer-ársapka következménye is, uniós rekord élelmiszer-infláció, felborult ágazatok, tojáshiány, cukorhiány, tejhiány.

Az építőiparban is volt már egy ilyen kísérlet, bár itt nem konkrétan a hatósági ár bevezetését választotta a kormány, hanem csak valami hasonlót.

A Magyar Közlöny 2021/129. számában megjelent rendelet alapján a belföldön kitermelt, előállított homokra, kavicsra, cementre kiegészítő bányajáradékot kell fizetnie minden olyan gyártónak és termelőnek, amelynek 2019-es éves nettó árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot.

Az intézkedés szerint ha egy gyártó drágábban adja a termékek valamelyikét a hatósági árnál, akkor a nettó ár és a hatóság által megállapított ár közötti különbségből származó bevétel 90 százalékát bányajáradékként havonta be kell fizetnie az államkasszába.

Az importra hasonló jellegű fizetési kötelezettség nem vonatkozik. Az intézkedés drámai következménye az lett, hogy a nagy multiknak se gyártani nem akaródzott (minek termeljenek veszteséget?), de azért a cégeiket nem is akarták eladni a gigantikus méretű globális multik (ha esetleg ez volt a nyomásgyakorlás célja).

A cement kapcsán ez a fajta szabályozás óriási alapanyaghiányhoz és áremelkedéshez vezetett (mivel a hazai gyártást ellehetetlenítették), de az is vicces volt, hogy a gyárak a termékárak helyett szolgáltatási díjakkal próbálkoztak (felrakodási, raklapdíj, kiszállítási díj), mert azt gondolták, hogy így elkerülhetik a büntetőadót. De így is kialakult a cementhiány: nem volt hazai cement, nem volt beton, akadoztak a nagy építkezések (még Paks II.-n is gondot okozhat a lépés), bár szép lassan elkezdett bejönni az országba a drága szlovák cement.

Most az égetett agyag építőanyag, a kerámiacsempe és -lap gyártása van a fókuszban. A kiindulás a 2020. január 1-jén alkalmazott – általános forgalmi adó nélkül számított – értékesítési ár. A rendelet pontosan szabályozza, hogy ezt miképpen kell meghatározni, akciók, leárazások nem számítanak.

Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még miniszterelnöki tanácsadóként foglalkozott az építőanyagokkal, így most is az immár a különadókért is felelős minisztert, illetve Rogán Antalt kabinetminisztert sejtik az intézkedés mögött.

„Megint jöhetnek a kényszerpihenők, a hosszú gyárfelújítások, vélhetően nő az import, az intézkedés nagyon vészjósló a szakmánknak, nagyon rossz a hazai építőiparnak”

– vélte egy velünk szóba álló gyártó, természetesen a neve elhallgatását kérve.