Országos Burgonya Szövetség: Január után elfogy a boltokból a magyar krumpli

Január után alig kapunk majd magyar krumplit a boltokban

– nyilatkozta Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség sajtóreferense a 444.hu pénteken publikált burgonyapiaci körképében. Kulich rámutatott arra, hogy már augusztusban, a betakarítási szezon után látszott a főleg az aszálynak köszönhető hiány. Egyébként az idei év több európai régióban is igen rossz volt burgonyaszempontból.

A szóvivő azzal számol, hogy átlagosan 26 kiló krumplit eszünk egy évben. 8 millió főre számolva az idén Magyarországon megtermelt 144 ezer tonna burgonya még a közétkeztetések és az éttermi igények nélkül is csak a fogyasztás kétharmadát képes fedezni.

Magyarország már évek óta nem önellátó, ha krumpliról van szó; és évek óta csökkent a burgonya vetésterülete és a termelők száma is. Kulich szerint a termelők helyzetét megnehezíti, hogy a burgonyára november elején húzott ársapka más termékektől eltérően nemcsak egy konkrét fajtára, hanem minden típusú és kiszerelésű étkezési burgonyára vonatkozik a sütnivalótól a salátaburgonyáig, a kétkilós zacskótól a tízkilós zsákig.

A burgonya árának szeptember 30-i szinten történt rögzítése ráadásul az infláció miatt nem jelentett valódi megoldást, mivel a hatósági ár csak 8-10 százalékkal mérsékelte az árat – ami ráadásul áruházról áruházra eltérhet, hiszen november 9-én más volt az az ár, amit befagyasztottak.

Ahogy az az élelmiszeripari termékekre általánosan jellemző, a burgonyatermesztés nagyon energiaigényes, és rengeteg növényvédő szert és műtrágyát is felemészt – ezekből részben a háború miatt szintén hiány lépett fel, a vetőgumókat pedig külföldről importálják, méghozzá értelemszerűen euróért. Ezután jön az öntözés, a betakarítás, a válogatás és a tisztítás – a magyar krumpli 90 százalékban mosott állapotban kerül a boltokba –, ami szintén gépekkel történik, ha ipari mennyiségről beszélünk. És itt még mindig nincs vége, mert a burgonyát csomagolni, szállítani és különleges megfelelő körülmények között tárolni kell (a ma kapható krumpli nagy része szeptemberi betakarítású)

Az elszálló energiaárak és a mélyrepülést végző forintárfolyam jelentősen megdobták a fenti költségeket.

Az ársapka Kulich Éva szerint nem segít a helyzeten; a boltok nem vihetik feljebb az áraikat, a termelők viszont érthető módon szeretnék visszakapni a termékükért minimum az (egyre növekvő) előállítási költséget, ráadásul a következő vetési időszakra is fel kell készülniük.

Annak ellenére, hogy a gyenge forint és a magas üzemanyagárak miatt logikus lenne a hazai termelés erősítése, a hiányt – addig, amíg van kereslet – az áruházak a lehető legolcsóbb importtal próbálják csökkenteni. Kluich szerint az ársapka miatt az áruházaknak két lehetőségük van: vagy a minőséget csökkentik, vagy a profitot. És mivel a második lehetőség ritkán játszik, ezért marad a rosszabb minőségű külföldi import, de előfordulhat, hogy végül a krumpliból is áruhiány alakul ki.