GKI: A magyar válságkezelő gazdaságpolitikának neve sincs, nemhogy végiggondolt stratégiája

Nemrég jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója, miszerint 2022 novemberében rekordmagas volt az infláció: 22,5 százalék, ez a való életben azt jelenti, hogy az élelmiszerért például majdnem másfélszer annyit fizetünk, mint tavaly ilyenkor. A kormány inflációt mérséklő intézkedései eddig kevésbé tűnnek működőképesnek, és a kormány által hangoztatott egy számjegyű infláció elérése 2023 végére is nagyon valószínűtlen – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2022–23-ra. Eszerint a magyar infláció és irányadó kamat messze a legmagasabb az EU-ban, valamint a forint ez évi gyengülése is kiugró.

Az előrejelzés szerint az infláció 2023 első hónapjaiban még tovább gyorsul, csúcspontja 26 százalék körül lesz, éves átlagban 18 százalék valószínű.

A mértékadó szervezet gazdasági elemzése azt írja, a magyar gazdaságpolitika alapvető problémája, hogy az egyensúlyjavító lépéseket visszatérően felülírja a politika. Szerintük a magyar gazdaságpolitikájának nincs stratégiája, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2022 decemberének első felében Magyarországnak nemhogy érvényes költségvetése, de még az ennek alapját képező makrogazdasági számításai sincsenek. Nincs inflációs és jövedelmi előrejelzése, ami pedig elengedhetetlen lenne a bérmegállapodáshoz.

Ennek egyik oka, hogy a kormány alapvetően hatalomtechnikai és PR-kérdést csinál a gazdaságpolitikából.

„Például az utolsó pillanatig ragaszkodik a népbarát »vívmányokhoz«. Elvileg még mindig a rezsicsökkentés időszakát éljük, a benzinársapka megszüntetésével az ellátási zavarok ellenére megvárták az EU kőolaj-ársapkájának bevezetését, noha a kettőnek csak a propaganda szintjén volt köze egymáshoz.”

Ez vezet gyakran meggondolatlan kapkodáshoz, a gazdaságilag megalapozott döntések politikai felülírásához, például az ársapkákkal, a kamatemeléssel kapcsolatos huzavona esetében, ami összességében az elkerülhetetlennél sokkal nagyobb veszteséget okoz, például a gyenge forint és magas irányadó kamat formájában – áll a Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében.

A GKI várakozása szerint idén lesz valamiféle megállapodás az EU-val, vagyis nem következik be végleges forrásvesztés, de legalább fél évig érdemi friss pénz sem érkezik az országba, és szinte biztosra vehető a viták folytatódása. A jelentésben azt írják, a kormány egyetlen megmaradt külpolitikai eszköze, zsarolási potenciálja bevetésével az utolsó pillanatig húzza az EU-val való megállapodást, hogy minél kevesebb „engedményt” kelljen tennie, valójában az európai piacgazdaságokban szokásos szabályrendszert elfogadnia. Nem tudni, mikor és mennyi EU-transzfer érkezhet az országba.

A GKI szerint az EU és egyúttal az európai piacgazdaság igényeinek való megfelelés olyan mértékű változást követel a magyar gazdaságpolitikában és gazdasági modellben, melynek teljesítése egyáltalán nem vehető biztosra, sőt ez utóbbi felettébb kétséges. Félő, hogy a magyar politika a tartós elszigetelődés és gazdasági pangás, további régiós lemaradás felé viszi az országot.

Az előrejelzésben a szervezet a világgazdasági folyamatokra is kitér. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU 2022–23 fordulóján technikai recesszióba kerül, vagyis az idei utolsó és a jövő évi első negyedév GDP-je el fog maradni az előző negyedévitől. Bár tavasszal az infláció némi lassulásának következtében újraindulhat a növekedés, ez a gyenge kereslet miatt szerény lesz. Az infláció az EU-ban a 2022. évi 9,3 százalék után 2023-ban 7 százalék lesz. Továbbá:

• a lakosság reáljövedelme, megtakarításának és lakásvagyonának reálértéke jelentősen csökken, így a lakosság fogyasztásának növekedése a 2022. évi 3,7 százalékról 2023-ra 0,1 százalékra lassul;
• csökken a beruházások bővülése is, az EU-ban 3-ról 0,5 százalékra;
• a munkanélküliség mérsékelten emelkedik;
• az EU GDP-arányos államháztartási hiánya az idei több mint 1 százalékpontos csökkenés után 2023-ban a magas energiaárak miatt mintegy 0,2 százalékponttal, a GDP 3,6 százalékára emelkedik majd.