Kijöttek a friss GDP-adatok, lassul a gazdaság

A bruttó hazai termék (GDP) volumene 4,0 százalékkal nőtt a harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent – erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint egyaránt – 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Éves összevetésben a feldolgozóipar teljesítménye 10,6 százalékkal, az építőiparé 1,8 százalékkal nőtt, a szolgáltatásokban hozzáadott érték 5,6 százalékkal haladta meg a tavalyi harmadik negyedévit, a mezőgazdaság termelése a nyári súlyos aszály következtében viszont 39,3 százalékkal csökkent.

A GDP előző negyedévhez mért 0,4 százalékos csökkenése a mezőgazdaság 5,2 százalékos és a szolgáltatások teljesítményének 0,7 százalékos csökkenése okozta, a feldolgozóipar teljesítménye 2,2, az építőiparé 0,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások között, a szállítás, raktározás teljesítménye 1,9 százalékkal elmaradt a második negyedévitől, a művészet, szórakoztatás, szabad idő, egyéb szolgáltatás területén 1,8 százalékos volt a visszaesés, a többi szolgáltatásban legalább stagnált, vagy nőtt a teljesítmény.

A friss adatot Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy kommentálta a Magyar Hangnak, hogy szerinte ezzel Magyarország belépett a technikai recesszió előszobájába, és várakozása szerint a negyedik negyedévben tovább zsugorodik majd a GDP a harmadik negyedévhez képest is.

Ahogy az Orbán Viktor hét eleji, szokatlan beszédéből is kiderült, a borús valóság az, hogy a magyar gazdaság stagnálást, vagy legfeljebb csak egészen minimális növekedést produkálhat 2023-ban. Orbán beszédében ezeket ismertette:

• olyan energiaválságba kerültünk, amiben a korábbi modellek nem használhatóak;
• saját mentőcsónakot kell építeni a magyar gazdaság számára, ami egyszerre védi meg a lakosságot az elszálló energiaáraktól, és képes fenntartani a magyar cégek működését;
• az energia, az infláció és a kamatok a magyarokat is sújtani fogják;
• elő kell teremteni valahonnan 10 milliárd eurót, azaz nagyjából 4000 milliárd forintot a költségvetésben;
• nem lehet csökkenteni a tb- vagy más járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni.

(MTI)