Attól tartok, csak most fog kiderülni Lantos Csabának, hogy mire is mondott igent

Ha helyzet van, mint ahogy most az van az energiapiacon és a finanszírozásban is, akkor az eddigi tapasztalatok szerint Orbán Viktor sem szeret „oszd meg és uralkodj!” metódussal irányítani. A csatabárdokat a terület ismerői szerint el kellene ásni, ám hiába van ez kiadva például a Nagy Márton, Varga Mihály, Matolcsy György pénzügyi hármasnak, az egók harca mégis könnyen felülírja a „stratégiai nyugalmat”.

Ugyanez fenyeget az új tárca, vagyis az Energiaügyi Minisztérium indulása idején az energiaiparban is. Márpedig, ha ez reális veszély, akkor Lantos Csabának kulcsfontosságú lesz, hogy miképpen rajtol, lesznek-e szövetségesei, ki felügyeli az MVM-et, az új tárcának lesz-e beleszólása a nagy gázbeszerzésekbe, vagy hamar beáll egy „béna kacsa” állapot.

De hasonlóképpen fontos kérdés, hogy honnan eredezteti majd a hatalmát, kihez lesz lojális az átalakuló Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (energiahivatal) új vezetése, és ki felügyeli a legnagyobb költéseket, azaz Paks 2-t és a hálózatfejlesztést.

Az elmúlt napokban több energiapiaci szereplővel beszélgettünk ezekről a kérdésekről, köztük piaci és állami cégek felsővezetőivel, minisztériumi tisztviselővel, illetve egykori kormányzati emberrel. Mindannyian azt kérték, hogy a nevüket ne írjuk le a cikkben.

Megnyerő rajt

Az biztos, hogy – bár a miniszter első fellépését meggyőzőnek gondolják az érintettek – , a szakmában nagy bizonytalanság övezi az új tárca indulását. Hogy mire lesz képes az önálló minisztérium, vagy annak vezetése, kik lehetnek a miniszter szövetségesei.

Egy forrásunk úgy fogalmazott, félti Lantost, és sok szempontból nem örül neki, hogy az új miniszter elvállalta a felkérést.

„Attól tartok ugyanis, hogy részben csak most fog számára kiderülni, hogy mire is mondott igent. Csabáról elhiszem, hogy jobbító szándék vezeti, félig filantróp alkat, de a legtöbb energetikai aktort nem ez fogja hajtani. Ha pedig feketeöves gennyládák próbálják majd megrángatni, akkor nem lesz könnyű az élete.”

Ahogy az érintettekkel beszélgettünk, sok olyan szempontot említettek, amikre egyelőre nincs válasz, pedig fontosak lesznek majd a jövőben.

• Ki lesz a szűk csapatban, mennyire értenek ezek az emberek a szakmához?

• Milyen kompetenciák hiányoznak az eddig bemutatott stábból?

• Ki vezeti majd a rezsiharcért közvetlenül felelős MVM-et?

• Melyek lesznek a tárca előtt a legfontosabb feladatok?

• Ki lép Lantos Csaba helyére a MET AG elnöki posztján?

• Mi lesz a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) sorsa?

• Hogyan viszonyul ez a tárca a többi minisztériumhoz?

A csapat – és a hiányzók

A probléma az, hogy Lantosnak látszólag megvan a csapata, leginkább a torzóvá vált korábbi TIM-csapat egykori tagjai ültek ki mellé a bizottsági ülésen, kiegészülve Czepek Gábor volt MVM-elnök-vezérrel. A szakma szerint azonban ebből a vezetői csapatból még hiányzik az energetikai szakma mély ismerete, és nem is stabil a gárda.

Koncz Zsófia, a miniszterhelyettes várandós, vagyis január környékén máris változás lesz a stábban. Mindenesetre Czepek Gábor, aki a politikában eddig is inkább Nagy Mártonhoz és Rogán Antalhoz kötődött, nem annyira Palkovics Lászlóhoz, a szakma szerint jobb közigazgatási államtitkár lesz, mint MVM-vezető, előbbiben több az ismerete, míg az állami cégnél nem szervezett hozzá lojális csapatot.

Steiner Attila a nemzetközi energetikai ügyekért felelős szakember, őt kollégái kedvelik, de – bár korábban is tett kirándulást az ágazatba – , azért ő is viszonylag frissen érkezett az energiaterületre, nem tartják egyelőre igazán szakmai embernek.

Szükség lenne viszont egy a szakmai ügyekért felelős energetikai államtitkárra. Legutóbb egy vita kapcsán bemutattunk több, erre a posztra alkalmas, a szakma által elfogadott szakembert Aszódi Attila, Felsmann Balázs, Grabner Péter, Holoda Attila és Kaderják Péter korábbi államtitkárok személyében. Lantos Csaba nagy kihívása, hogy ilyen emberek közül valakit vissza tud-e csábítani, természetesen ez egyesek esetében teljesen kizárt, mert a jelenlegi fideszes szakmai vagy politikai irányvonal nagy kritikusai.

Ezen kívül is nélkülözhetetlen lenne az új tárcánál a megújuló energia fogadásához szükséges hálózat-fejlesztésekhez (napenergia) értő felelős, a bányászati ügyekhez értő vezető, mert ha tényleg akarunk az orosz függés ellenszereként gázt és olajat (egy ideig még lignitet) kitermelni, akkor ez is égető. De szükség lenne egy felelős nukleáris szakemberre, ahogy nem ártana egy, a stratégiai tervezésért felelős vezető sem.

Nagy kérdés az energiahivatal

Nem volt hangsúlyos a bizottsági üléseken, de valójában kulcskérdés az energiahivatal. Adott egy szép nagy, összesen 300 fős, immár viszonylag jól működő szervezet. Ez kulcsszereplő a szektor irányításában, nagyjából 100 fő dolgozik az energetika, 100 fő a víz-hulladék, illetve 100 fő a kiszolgáló vonalon.

A tervek szerint a felálló minisztérium beszippantana bizonyos feladatokat és stábot, de vannak olyan részek, amelyeket a minisztériumtól függetlenül kell tartani az uniós előírások miatt. Vagyis a MEKH és az Energiaügyi Minisztérium összevonása nem lehet teljes, mert vannak olyan egységek, ahol előírás a független hivatal.

– meséli egy szakember.

Ugyanakkor a függetlenség jelentheti azt is, hogy más állami hivatalhoz kerülnek feladatok. Van például olyan elképzelés, hogy marad egy MEKH-torzó, de olyat is hallottunk, hogy bizonyos feladatok átkerülnek Rogán Antalékhoz, vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához.

Ha önálló energiahivatal nem lesz, akkor nagy kérdés, hogy Lantos Csaba kivel fog tudni együtt dolgozni, mert amikor súlyos ügyek vannak napirenden, amikor felelősséget kell vállalni, akkor nem egészséges, ha egy másik miniszter alatt dolgozó hivatallal kell kooperálni.

Személyi kérdések

Az is biztos, hogy a szokásos energetikai körhinta megint be fog indulni. Ha Czepek átül, új MVM-vezér kell, ha Lantos Csaba lemond a MET AG elnöki posztjáról, oda is új ember kell, az energiahivatal is meg lesz kavarva, alighanem szakértő államtitkárokra, helyettes államtitkárokra is szükség lesz még.

Mivel Lantosnak most épp MET-es pozíciója van, a piacon azonnal elindultak a pletykák, hogy érkezhetnek-e valahova MET-vezetők. Mi úgy tudjuk, hogy ez nincs tervben, egy forrásunk szerint kizárt például, hogy a MET-ből jöjjön új MVM-vezető, vagy vezető minisztériumi alkalmazott.

„Miért ülne át valaki a jól fizető magánszférából a problémahalmazba? Ahhoz nagyon elhivatottnak kell lenni, vagy szeretnie kell az állami hivatallal járó reflektorfényt, hogy bárhová mész, 15 fotós követ és akkor is melletted van valaki, ha te csak kimennél a vécére.”

A MET elnöki posztján Lantos Csaba utódja vélhetően Lakatos Benjamin lehet, aki amúgy is a cég első számú vezetője.

Ha nem ő, akkor pedig inkább a cégnél dolgozó külföldi szakemberek közül valaki, mert a MET már egyre kevesebb hazai fókusszal nézi az energiapiaci folyamatokat.

– mondta egy forrásunk.

Lantos és az energia

Az új miniszter energetikai szakértelméről az őt ismerők azt mondják, hogy a Közgázt végzett Lantos Csaba a pályáján nem nagyon foglalkozott a területtel, a szakmai tapasztalata leginkább onnan ered, hogy a KELER (a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek elszámolását végző cég) elnökeként kénytelen volt beletanulni az energetikai elszámolásokba, majd a MET vezető testületében is sokat hallhatott, de azért a MET-ben, ahol a menedzsment a tulajdonos, nem a boardban dőltek el az operatív ügyek.

Többféleképpen hallottuk, hogy miként merült fel egyáltalán a tárcája, vagy a neve. Van olyan forgatókönyv, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kapott rá az energiaügyre, ő erőltette a feladatok újragondolását. Ebben Rogán Antal is a partnere volt. Azt már eltérően hallottuk, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter valójában magának szeretett volna több területet, vagy eleve ilyen struktúrát javasolt, de az biztos, hogy a folyamat végén kifejezetten győzködte Lantost, hogy vállalja el a posztot, amire olyan kommentet is hallottunk, hogy

„ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére!”

Mindenesetre a hazai energetikai munkamegosztás kusza politikai térképe még bonyolultabb lett. Pár megfontolás, amire felhívták a figyelmünket:

• Vajon Szijjártó Péter, aki külgazdasági miniszterként sok brüsszeli, vagy moszkvai energiaügyi tárgyaláson vesz részt, akkor is tárgyaló marad, ha már van szeparált energiaügyi tárca
• Lázár János megkapja-e a jövőben az épületek, lakások energiahatékonyságát, vagy továbbra is külön marad az építés és az épületek energetikája?
• A nagy szabályozási, ár- és kamatmeghatározási rohamban levő Nagy Márton mennyivel integrálódik mélyebben az energiaválság megoldásába?
• És vajon Rogán Antal még több „szabályozott” tevékenység felett gyakorolhat majd a jövőben kontrollt?

A fő feladatok

És akkor a sok személyi, hatalmi kérdés mellett végén pár szó arról, hogy a szakma milyen feladatokat tekintene elsőrendűnek az energiaiparban. Lantos Csaba maga is beszélt róla, de a szuverenitás miatt kulcsfontosságú a hálózatfejlesztés (energia-tárolással), illetve az energiatakarékosság (a legjobb energia az el nem fogyasztott energia).

Hangsúlyos az alternatív gázbeszerzési források biztosítása, és bár ez inkább a Mol Nyrt. területe, de azért az alternatív olajbeszerzési lehetőségek felkutatása is. Emellett fókuszban kell maradnia mindennek, ami megújuló, kicsiben is, nagyban is, itt felmerül a nap, a szél, a geotermikus, a hulladék, a biomassza, de feladat lesz a Mátrai Erőmű megmentése is az energiamixünk számára.

A szakmában vannak olyanok is, akik attól tartanak, hogy most azért kevesebb lesz a fejlesztés, több a válságkezelés, a „csődgondnokság”, a túlélés.

Ha valaki nekifeszül egy feladatnak, érdemes adni neki egy kreditet, hátha jól csinálja – ilyen hangulatú mondatokat többen is elmondtak, de azért olyan hangok is vannak, miszerint annyi struktúra volt már az iparágban, hogy ettől önmagában sohasem lehet sokat várni.

„Hiszen varrhatunk új gombot a kabátra, de ha az a kabát eleve nagyon szakadt, akkor az új gomb önmagában még nem segít.”