Alulteljesít a magyar és a lengyel tőkepiac, de van remény

2022. november 24. – 07:10

Alulteljesít a magyar és a lengyel tőkepiac, de van remény
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Vannak pozitív jelek, de sajnos a magyar értékpapírok számára az EU-s forrásokról szóló döntés már inkább kockázat, mert az optimista piac azt árazza, hogy lesz megállapodás.

Ritka kellemetlen időszak érzékelhető mostanában a befektetések piacán; egyszerre estek a részvényárak, de a kötvények is veszítettek az értékükből. Igaz, mivel gyorsan változik minden, legalább mégis érdekes ez a periódus. A gazdaságban ritka az a helyzet, amikor egyszerre fenyeget a recesszió, de a magas infláció is, ami ellen párhuzamosan nehéz védekezni.

A recesszió ellen az alacsony kamat lenne élénkítő, de a magas infláció idején szigorú monetáris politika, vagyis magas kamat kell. Arról itt írtunk, hogy Magyarországon egy egészen kártékony leosztásban az MNB szigorít, a kormány, ha csak lehet, élénkít, vagyis szemberohannak egymással.

Ilyenkor is van nyertes

Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő portfólió-menedzserének gondolataival azonban kezdjük rögtön egy olyan világgal a tőkepiaci körképünket, amelyik éppen ilyenkor nyer. Ezek pedig azok a cégek, amelyek huzamosabb ideig „ingyen” maguknál tudják tartani az ügyfeleik pénzét.

Mutatunk négy példát:

  • A bank befogadja az ügyfelek folyószámláján a sok ügyfélforrást, erre nem fizet érdemi kamatot, de ő kihelyezi, magának fialtatja őket.
  • A biztosító is ilyen, a díjakat már szerződéskötésnél beszedi, de amíg nincs káreset, zajlik a pereskedés, végül bekövetkezik a kárfizetés, eközben akár évekig ő fektetheti be a pénzt, berakja akárcsak állampapírba, az is neki fial.
  • A légitársaságok is tudnak ilyen pénzügyi szolgáltatást végezni, beszedik a jegyek árát, azt kamatoztatják, majd később nyújtanak csak utazási szolgáltatást.
  • De lehet a példánk az élelmiszeripari lánc is, amely 90 napra fizet az árukért, de rögtön eladja azt, ő is pénzügyi bevételt realizálhat.

Ha 0 százalék a piaci kamat, akkor egymillió forint 3 hónapos megőrzésének nincs nyeresége, ha 16 százalék, akkor a negyedévnyi tartogatásnak már 40 ezer forint, vagyis 4 százalék a nyeresége. Vagyis most lett értéke annak, ha az ügyfelek pénzét ingyen tudja egy cég használni, és ez a „talált pénz” felértékelheti ezeket a szektorokat, a bankok, illetve a biztosítók már drágultak, a légicégek és a bolthálózatok még kevésbé.

Vissza a normalitáshoz!

Bár elszoktunk tőle, de az infláció, a kamat valójában a gazdaság természetes velejárója, csak mivel egy évtizedig a zéró kamatok világában éltünk, most ez tűnik különösnek. 1980-tól 2020-ig, vagyis négy évtizeden át tombolt a globalizáció, mindent ki lehetett szervezni, csökkentek a költségek, nem voltak kamatok, olcsó volt a finanszírozás, de ez több okból megváltozott. A Covid-járvány erre rásegített, mindenesetre amikor megnőttek az árak, a kamatok, visszatért az infláció, minden más megvilágítás alá került.

Csak 2022-ben a legtöbb befektető 20-25 százalékot veszített a portfólióján, akár részvénye volt, akár kötvénye, és majd az ingatlanpiacon is lesz áresés, reálértéken mindenképpen, de akár nominálisan is.

Nincs orvosság

Jelenleg ugyanis nincsen hatékony ellenszer; amíg nem volt infláció, akkor, amikor lassult a gazdaság, le lehetett vinni a kamatokat, ez segített a részvényeknek és a kötvényeknek. Ám most az infláció már olyan probléma, hogy nem lehet élénkíteni, a világ három legnagyobb régiójában is recessziós helyzet alakult ki.

  • Európában energiaválság van, igaz, legalább visszatért a turizmus, és még jelent némi növekedést az elhalasztott fogyasztás.
  • Kína vezette eddig a növekedési ciklusokat, de az ingatlanpiac összeomlása után nehéz helyzetbe került, amin a zéró-Covid-politika sem segít.
  • Az Egyesült Államokban pedig jelentősek az eszközök (az embereknek sok részvénye, kötvénye van), az embereknek itt fáj a legjobban a sok leértékelődés.

Érték és növekedés

A részvénypiacokon ugyanakkor valami elindult. Van egy jól ismert csoportosítás a piacon, vannak a growth (növekedési) papírok és a value (értékalapú) papírok.

  • A growth papírok sokszor technológiai részvények, amelyek a világ felforgatását, nagy növekedést ígérnek, a járvány alatt például jól teljesített az egészségügy, a távközlés, az informatika, ismerjük ezen világ sztárjait; Amazon, Tesla, Apple, Facebook, Microsoft, Alphabet (Google) stb.
  • A value pedig a stabilabb ágazatok összefoglaló neve, energiacégek, bankok, alapanyagcégek, élelmiszer-feldolgozók, néhány stabil cég; McDonald's, Coca-Cola, Exxon, Bank of America stb.

Amíg minden hasított, addig a növekedési papírok, a Big Tech szárnyalt, de az idén a növekedési ágazat 26 százalékot veszített az értékéből, az értékalapú csak 6 százalékot.

A piacon most is természetesen az a legnagyobb kérdés, hogy hova érdemes befektetni. A Hold Alapkezelő szakemberei szerint rövid távon talán a kötvénypiac az izgalmasabb, mert ha csökken az infláció, itt előbb lesz fellendülés.

Egy konkrét történet: Lengyelország

A részvénypiac már összetettebb, de a legjobban eső tőzsdék (osztrák, magyar, lengyel) közül Cser Tamás portfólió-menedzser szerint érdemes megnézni a lengyel papírokat. Euróban mérve 2004 óta nem nőttek itt a részvényárak, pedig az ország sokat fejlődött, a GDP két és félszeresére duzzadt.

A tőzsdék értékeltségére van egy összetett mutatószáma, a Schiller P/E. A Nobel-díjas tudós azt javasolta, hogy a részvények árfolyamát ne egy konkrét évhez, hanem az elmúlt tíz évhez viszonyítsuk. Ennek a mutatónak állítólag sokkal jobb az előre jelző képessége, mint a sima P/E-nek, ami évről évre nagyon sokat változik.

Nos, a világ értékelhető részvénypiacai közül a világon a lengyel a legolcsóbb (7-8 a mutatója), még a kockázatosabb Törökországnak vagy Kínának is magasabb, de a fejlődő piacoknak átlagosan 15, az Egyesült Államoknak pedig 29 a Schiller-mércéje.

Mindez csak azért furcsa, mert bár Lengyelország közel van az orosz agresszióhoz, Varsó már alkalmazkodott, a lengyelek vettek norvég gázt, LNG-terminált építettek, amerikai gázt kötöttek le, ráadásul nem is európai, hanem amerikai gázáron (plusz szállítási költséggel). Vagyis eléggé indokolt lenne egy magasabb ár.

A magyar helyzet

Móricz Dániel szerint a nemzetközi piac túl pesszimista volt a magyar kötvényekkel is, hiszen a helyzetünk azért most sokkal jobb, mint 2008-ban volt. Akkor a külső adósság teljes állománya volt magas, most inkább csak a havi külkereskedelmi mérleg (az energiamínusz). Ugyanakkor tény, hogy vannak súlyos problémák is. Itthon elszállt a belső kereslet, a kormányzat nem reagált, mert jött a választás, az MNB próbált reagálni, szigorított, de nem ért el hatást, így egyetlen szelep maradt, ami jelezte a problémákat: a forintárfolyam, ráadásul jött a háború és a kereskedelmi sokk is.

Ahol jobb volt az energiahelyzet (Lengyelország, Románia, Csehország), ott 6–8 százalékos kamat is elég volt, nálunk 13, 16, sőt 18 százalékos kamatokra is szükség lett.

Ám ezek a fájdalmas intézkedések csak akkor effektívek, ha belemennek a gazdaságba. Ha azonban a kormány, amint a forint kicsit megnyugszik, azonnal kamatstopokat vezet be, és leviszi a valódi kamatokat, akkor velünk marad a baj. A növekedés ugyan talán magasabb marad, de az ilyen kettős, hármas, vegyes kamatrendszer csak mérsékelten segít az infláció letörésében.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!