Nagy Márton nyíltan szembement Matolcsy Györggyel – de miért tette ennyire sebezhetővé a kormány a forintot?
2022. november 22. – 20:32
Ha nem a mi bőrünkre menne, még vicces is lenne. Matolcsy György és jegybanki csapata megemelte a kamatokat, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki korábban jegybanki alelnök is volt, pedig inkább mégis levitte azt.
A kormány hozott egy rendkívül furcsa intézkedést. A 471/2022. (XI. 21.) rendelettel „kamatokat csökkentett” – vagyis meghatározta, hogy a hazai kereskedelmi bankok 2022. november 22. és 2023. március 31. között a forintban elhelyezett, látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétekre nem fizethetnek magasabb kamatot, mint az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hivatalos honlapján legutóbb közzétett 3 hónapos diszkont kincstárjegy (dkj) aukciós átlaghozama.
Csak hogy értsük: a Magyar Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy a forint védelmében 18 százalékos kamat mellett is befogadja a kereskedelmi bankoktól az egynapos betéteket (szigorított, hűtötte a gazdaságot, vonzóvá tette a forintmegtakarításokat), de a gazdaságfejlesztési miniszter a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétek, illetve mindenféle intézményi befektetők (például alapkezelők, biztosítók, nyugdíjpénztárak, lakástakarékok) felé a kifizethető kamatot 11,79 százalékban maximálta.
Tehát az MNB 18 százalékra emelte betéti kamatot, míg a kormány 11,79 százalékban maximálta azt bizonyos ügyfélkörre. Vagyis ha ugyanaz az ügyfél ugyanazt a pénzt továbbra is a bankjánál köti le, akkor nem az ügyfél, hanem a bank teheti el a kamat egy részét.
De az is lehet, hogy az ügyfelek ezek után nem betétet kötnek le, hanem például állampapírra váltanak, vagy ami rémisztőbb, elmennek a forintpiacról és euróra, vagy más külföldi pénzre váltanak.
Nagyon furcsa döntés
Az intézkedés fonákságát Zsiday Viktor pénzügyi szakember is bemutatta a blogján, mi pedig bankárokat kérdeztünk. Azt többen is veszélyesnek tartották, hogy Nagy Márton volt MNB-alelnök még kormányzati pozícióban is jegybankárként gondolkodik, és ellene ment az MNB-nek.
A Magyar Nemzeti Bank azért emelte korábban 18 százalékra ezt a kamatszintet, mert úgy gondolta, hogy így lesz sikeres a monetáris transzmisszió, ami egyszerűbben azt jelenti, hogy ezen a kamatszinten éri el inflációs és közvetve forinterősítő céljait.
Nagy Márton pedig valamilyen logika alapján úgy érezte, hogy ő majd „megállítja a nyerészkedést”, vagyis az MNB 18 százalékos kamatszintje helyett ő gazdaságfejlesztési miniszterként 12 százalék alatti effektív kamatot vezet be.
A bankrendszer részben jól mulatott azon, hogy a két jegybankár, Matolcsy György és Nagy Márton milyen adok-kapok párharcba vagy csiki-csukiba kezdett. De ami már kevésbé mulatságos: mindez rendkívüli károkat is okoz(hat) a magyar pénzügyi rendszerben.
Tényleg csinálták
Elsőként arról kérdeztük a bankárokat, hogy tényleg volt-e olyan banki gyakorlat, hogy a kiemelt ügyfelek (vagyonosabb magánszemélyek, alapkezelők és más kollektív befektetéseket kezelők) 17-18 százalékos betéti kamatot kaptak.
„Igen, volt ilyen, ez nem olyan intézkedés, mint amikor megvédjük az óvodásokat a melegpropagandától, itt egy valós gyakorlat ellen lépett fel a kormány”
– erősítették meg a bankárok.
A nagyobb összegekért verseny volt, ha én nem adom oda a 17,5 százalékot, más majd odaadja, és mi tényleg nem kockáztattunk, mert az MNB 18 százalékot fizetett
– hallottuk. A pénzintézeteknek tehát megérte eddig a dkj hozamát meghaladó betéti kamatot kínálni. A kormány új intézkedése ezt a gyakorlatot számolja fel, és talán abban bízik, hogy így olcsóbban adják majd oda ezek az ügyfelek az államnak a pénzüket.
Ám a piac szerint nem ez fog történni, a kormány ott kalkulál rosszul, hogy az igazán nagyok továbbra is megszerzik ezt a kamatot, de már nem hazai bankok, hanem külföldi cégeken keresztül.
Aki rálátással van a piacra, azt mondta, hogy
nagyjából 1000 milliárd forintról lehetett szó. Ha azt mondjuk, hogy ezen lekötések átlagos kamatelőnye 4 százalék volt, vagyis ennyivel szeretné letolni az ügyfélkamatot a kormány, akkor negyedévente 10 milliárdot fog meg a kormány (az 1000 milliárd forint 1 százalékát), ezért kavart bele a pénzügyi rendszerbe.
Ez finoman szólva is teljességgel érthetetlennek tűnik. Egyrészt azért, mert a kormány ráadásul nem önmagának fog meg pénzt, hanem mondjuk azt, hogy a jegybanknak, vagy a hazai kereskedelmi bankoknak, de óriási árat kockáztat.
Szokatlan és nem mulatságos
A szakemberek szerint vélhetően kevesen értik, hogy mi történik. Az MNB azért határozott meg egy kamatszintet, hogy stabilizálja a magyar gazdaságot. Egyébként ezt a kamatszintet a kisbefektetők is megkaphatják, csak olyan termékbe (pénzpiaci alapba, nyugdíjpénztárba) kellett fektetniük, ahol a profi vagyonkezelő kiharcolta ezt a kamatot.
Mit reagál majd a piac? A nagy baj, hogy a kereskedelmi bankok helyett a külföldiek (a „londoniak”) fognak ezzel nyerni. A londoni befektető mindig arbitrázslehetőséget, vagyis kockázatmentesen megnyerhető pénzt keres, felhívja a magyar ügyfelet, elkéri a pénzét, ad cserébe biztosítékként cseh, lengyel, brit állampapírt, és majd a brit intézmény teszi be az MNB-be a pénzét. A londoni banknak nem tudja megtiltani a kormány, hogy mit boltol a magyar intézménnyel, és hogyan arbitrál.
Aztán jön majd megint a kétségbeesett szabályozói utánkövetés, a magyar kormány egy idő után belátja, hogy megint a külföldiek nyernek (vehetik az olcsó cukrot, olajat, benzint), és ahogy a magyar kutakról kitiltotta az olcsó tankolást a külföldieknek, egy idő után kitalál valamit a londoni nagy házak ellen is.
Forintkockázat
A probléma azonban a következő marad: az MNB azt számolta ki, hogy 18 százalékos kamat segítene a forinton. Lehet, hogy az ügyfeleknek majd a 11,79 is jó, de vajon az MNB által meghatározott kamat helyett kínált alacsonyabb kamatok mellett itt maradnak a pénzek, vagy megint elindul a tömeges forinteladás? Miért bírálta felül egy miniszter a nagy stábbal dolgozó MNB döntését?
Ha beindulnak a forinteladások, akkor Nagy Márton majd visszaemeli az effektív kamatot, és visszacsalogatja az országba a befektetőket? Mindez azért veszélyes, mert éppen akkor nem fog működni a rendszer, ha baj lesz. Miért nem tanulunk a hibáinkból?
– mondják a piacon. Ha jön egy sokk (tőzsdei gázáremelkedés, nem kapunk elég uniós forrást), akkor 11,79 százalékos kamattal kell itt tartani forintban a befektetők pénzét a 21 százalékos infláció idején?
Eddig pont a kormány tűnt a józanabbnak. Vagyis a kormány csak úgy osztogatott (például a választási évben adó-visszatérítést), hogy az csak egy egyszeri gumicukor volt, 2023-ban már nem terheli a büdzsét.
A mostani intézkedés azonban önkéntes fegyverletétel.
Persze ha szerencsénk van, akár be is jöhet, adja a jóisten, hogy elindulnak lefelé a magyar kamatok.
Ám óriási kockázatnak tűnik, hogy a kormány egy komoly eszközt kicsavart a jegybank kezéből. Ha újabb krízis lesz, vajon a béna kacsává tett MNB mégis mit tehet majd?