Ha jól utánaszámolunk, 30 forinttal csökkenhet a tojás ára az árstop miatt

Legfontosabb

2022. november 09. – 16:15

Ha jól utánaszámolunk, 30 forinttal csökkenhet a tojás ára az árstop miatt
M-es méretű tojás egy piaci árusnál – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az energiaválság, a háború és az aszály miatt közel megduplázódott a tojás ára az elmúlt egy évben, a kormány pedig a szeptember végi szinten maximálná az árát. A termelői árak ettől még persze tovább nőnek, a különbözetet pedig a kiskereskedőknek kell majd kigazdálkodni, ami miatt minden más termék drágul majd jobban, és áruhiány is kialakulhat. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan változott a tojás ára az utóbbi időben, és milyen hatásai lehetnek az árstopnak.

110 forint környékéről 80-ra mérsékelheti a szerdán bejelentett árstop az M-es tojás darabonkénti árát, és ehhez hasonlóan csökken majd a többi méretű tojás ára is – számoltuk ki az utóbbi hetek élelmiszeripari statisztikáiból. Ez nem áll messze attól, amit Gulyás Gergely mondott, ugyanis szerinte is körülbelül 25 százalékkal lesz olcsóbb az intézkedés miatt a tojás.

Fontos megjegyezni, hogy az ársapka nem országos szintű egységes árazást jelent, azaz nem kerül majd mindenhol ugyanannyiba a tojás. Minden üzletnek a saját szeptember 30-i árához kell visszatérnie, ami miatt lehetnek majd apró eltérések a mostantól érvényes, „sapkás” árakban is.

Mennyi most, és mennyi volt szeptemberben?

Nekünk nincs adatbázisunk minden üzletlánc szeptember 30-i és mostani árairól, az Agrárgazdasági Kutatóintézet viszont folyamatosan méri az élelmiszerek kiskereskedelmi árát, és az árak átlagait heti lebontásban közzé is teszi. Ezekből az adatokból jól látszik, hogyan lőtt az egekbe az utóbbi hetekben-hónapokban a tojás ára.

Fontos még megjegyezni, hogy nem egyfajta tojás van: méret (S, M és L), valamint tartás (ketreces, mélyalmos) alapján is különbség van az árakban. Értelemszerűen minél nagyobb egy tojás, annál drágább, valamint a mélyalmos is többe kerül a ketrecesnél.

A kormány tájékoztatása szerint minden méretű tojás hatósági áras lesz mostantól, az viszont még nem világos, hogy ebbe a mélyalmos, vagy csak a ketreces tartozik bele (a pontosítás előtt Gulyás Gergely a kormányinfón még többször is csak az a M-es tojás hatósági áráról beszélt). A legáltalánosabban használt, M-es, ketreces tojás a statisztika szerint a szeptember 30-át is magába foglaló 39. héten átlagosan 80 forintba került, míg a legfrissebb adatok szerint, azaz a 43. héten már 108 forintos volt az átlagára.

Ez elég durva, egy hónap alatt bekövetkező 35 százalékos drágulást jelent, de ehhez hasonló mértékben emelkedett az összes többi tojásfajta ára is. Ezzel együtt a tojás a KSH szerint októberben éves alapon 87,9 százalékkal drágult.

Minden egyszerre tett be a tojásnak

Arról már korábbi cikkünkben is írtunk, hogy a tojás drágulásának számos oka van. Ezek közül a legfontosabbak:

  • A 2021-ben kialakuló globális energiaválság miatt a takarmány ára már tavaly elkezdett nőni, idén pedig az egekbe szállt el.
  • Az orosz–ukrán háború szintén rúgott egy hatalmasat a takarmányárakba, Ukrajna ugyanis a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari exportőre. Ma a szántóföldek egy részén bombatölcsérek vannak.
  • A tyúkólakat télen fűteni kell, a ketrecek a legtöbbször hatalmas (általában rosszul szigetelt) hangárokban vannak. Ezek felfűtése a mai energiaárak mellett rengeteg pénzt emészt fel.
  • Természetesen a nyáron tapasztalt, szinte példa nélküli aszály sem tett jót az áraknak, ez megint drágította a takarmányt.

A tojás tehát az iskolapéldája lehet annak, ahogy az elmúlt egy év eseményei egymás után gyűrűznek be egy élelmiszer árába, ami egy év alatt közel a duplájára növekedett. Más kérdés, hogy a termelők költségei az árstopok ellenére tovább nőnek, a kiskereskedőknek tehát veszteséggel kell majd továbbadni ezt is.

Jó is a hatósági ár, csak néha áruhiány lesz belőle

Ahogy az a januárban ársapkázott termékeknél is jól látszik, a kiskereskedelmi eladási ár maximálása elég nagy zavart tud okozni az ellátásban. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján jól látszik, hogy az ársapkát a kereskedőknek nem sikerült a termelőkre továbbtolni, azaz

ma drágábban veszik ezeket a termékeket, mint amennyiért továbbadják azokat.

Emiatt – a törvényi kötelezettség ellenére – egyre gyakrabban alakul ki hiány az árstopos termékekből, miközben a hasonló, de sokszor kétszer annyiba kerülő élelmiszerekből alig vásárolnak. Valami ilyesmi várható a tojással is. Ha például csak a ketreces tojást ársapkázzák, akkor könnyen lehet, hogy abból hiány alakul ki, miközben a mélyalmos tojás jóval drágábban elérhető lesz. De ha minden tojásra kiterjed majd az árstop, akkor is eltűnhet a polcokról, ehhez az is elég, hogy a fix ár miatt hirtelen többen kezdik el vásárolni, mint eddig.

A magas felvásárlási árral és alacsony eladási árral megtermelt veszteséget a kiskereskedők természetesen visszahozzák a többi terméken. A hatósági árazás miatt tehát a nem hatósági áras élelmiszerek még jobban drágulnak, így az, hogy ez összességében mennyiben csökkenti az inflációt, erősen kérdéses.

Arról, hogy miért drágult 39 százalékkal a Telex átlagos hétvégi nagybevásárlást modellező vásárlói kosara, ebben a cikkben írtunk hosszabban. A hatóságilag árazott termékek most már nyolcra bővülő listájáról pedig itt olvashat többet.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!