Mindent visszacsinált az új brit pénzügyminiszter

Elődje csaknem összes, még érvényben volt adócsökkentési intézkedését visszavonta Jeremy Hunt, az új brit pénzügyminiszter, jelentette az MTI tudósítója.

Hunt bejelentésének legnagyobb horderejű eleme az, hogy a kormány a pénteken menesztett előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng szeptember végén előterjesztett, hatalmas piaci felfordulást okozó terveivel ellentétben mégsem csökkenti a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsát 19 százalékra a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől.

Jeremy Hunt közölte, hogy az alsó 20 százalékos adókulcs meghatározatlan ideig érvényben marad, addig mindenképpen, amíg a gazdasági körülmények lehetővé nem teszik csökkentését.

Az új pénzügyminiszter bejelentette azt is, hogy az eddigi tervekkel ellentétben a brit kormány nem csökkenti jövő áprilistól 1,25 százalékponttal az osztalékadót, emellett visszavonja a Nagy-Britanniába látogató külföldiek áfa-mentes vásárlási lehetőségének tervét, és nem fagyasztja be 2023 februárjától a szeszesitalokra kirótt jövedéki adót.

Az intézkedési tervek visszavonásával a költségvetés évente várhatóan 32 milliárd font (több mint 15 500 milliárd forint) többletbevételhez jut.

Az előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 28-án ismertetett eredeti programban szerepelt az is, hogy a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli az új pénzügyi évben 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót, és a program tartalmazta a legmagasabb személyi jövedelmek 45 százalékos adókulcsának eltörlését is.

A cselekvési terv által kavart hatalmas piaci felfordulás nyomán ezt a két elemet a brit kormány már az elmúlt napokban visszavonta, Liz Truss miniszterelnök pedig pénteken menesztette a pénzügyminiszteri posztról Kwartenget, aki alig 38 napot töltött a tárca élén.

Truss még ugyanaznap kinevezte pénzügyminiszterré Jeremy Huntot, aki a korábbi konzervatív kormányokban külügyminiszter és egészségügyi miniszter is volt.

A korábbi pénzügyminiszter szeptember végén mutatta be a brit parlamentben a kormány nagy gazdasági mentőcsomagját, amely az 1972 óta legnagyobb adócsökkentéssel és a gazdasági szabályozás lazításával akarja belökni a brexit óta látványosan gyengén teljesítő, újabban pedig a többi európai gazdasághoz hasonlóan a koronavírus-járvány, az energiaár-emelkedés és az inflációs spirál által is meggyengített brit gazdaságot.

A beszéd hatására a font mélyrepülésbe kezdett, majd később történelmi mélypontra ért az amerikai dollárral szemben. Ezzel párhuzamosan a kötvénypiacon is kisebb pánikot okozott a bejelentés, ahol eladási hullám söpört végig, és az – egyebek mellett a brit gazdasági kockázatokat is jelző – hozamok évtizedes csúcsokra emelkedtek.

Az ideges reakció oka az volt, hogy a gazdaságélénkítő terv piaci szereplők és elemzők szerint túl drága, kevés hatással lesz a növekedésre, jelentősen rontja a brit adóssághelyzetet, és az inflációt is növelheti, ezzel pedig a brit jegybanki politikát is aláássa. Néhány napja az adócsökkentési tervek egy részéből már visszakozott a kormány.