Irreális összegű vesztes pályázattal látszatversenynek tűnik a gázbeszerzési tender Debrecenben

Október 10-én a Napi.hu találata alapján végigment egy sztori a magyar sajtón. A debreceni központú A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. hulladékos cég földgázt vett egy nyilvános tenderen. Ez még önmagában nem is meglepő, az viszont már igen, hogy a debreceni cég másokhoz képest olcsóbban, 798 forintos köbméterenkénti áron kapott ajánlatot az MVM Nexttől.

Volt még benne érdekesség

Volt azonban a közbeszerzésekről tájékoztató európai portálon egy másik érdekessége is ennek a konkrét tendernek. A másik induló, az aszódi Puerta Nánás Kft. volt, ami 100 ezer forint/köbméteres ajánlattal indult el a pályázaton, és lett második, azaz vesztes ajánlattevő.

Aki megnézi a dokumentáció hatodik szakaszát, jól láthatja, hogy abban a 798 forintos győztes, illetve a 100 ezer forintos vesztes ajánlat szerepel.

Mindez annyira szürreális, hogy jó sokszor ellenőriztük, de tényleg ez jelent meg. Természetesen lehet, hogy valami tévedésről van szó, vagy az ajánlat beadásánál, vagy annak közzétételénél rontott el valaki egy-két helyiértéket.

Ezt is, illetve az ajánlattétel motivációit is szerettük volna megkérdezni a Puerta Nánás Kft.-től, de cikkünk megjelenéséig még nem érkezett válasz ismételt leveleinkre. Ezek voltak a kérdéseink, amelyeket először október 12-én este küldtünk el, majd október 13-án délután ismét írtunk a cégnek, hogy várjuk a válaszukat.

• Amennyire a honlapjukon látom, CBA-üzletek működtetése volt eddig a fő profiljuk. Társaságuk más ügyfél számára is foglalkozik-e földgáz-értékesítéssel?
• Mi lett volna a nagy mennyiségű földgáz-értékesítésük beszerzési forrása?
• Hogyan jött ki az ajánlatban olvasható 100 ezer forint/köbméteres ár? Vagy ez esetleg tévedés, elütés?
• Ha tényleg 100 ezer forint volt az áruk, remélhették ezzel a pályázat megnyerését?
• Ha nem, mi céljuk volt az ajánlat beadásával?

A közbeszerzési szakemberek érteni vélik

A cég tehát eddig nem válaszolt, ugyanakkor több, közbeszerzésekhez értő forrásunk beszélt az ügyről. Ők ismerik a Hajdú-Bihar megyei közbeszerzési állapotokat is, és egy egyszerre pozitív és egyszerre nagyon negatív folyamatra világítottak rá.

• Magyarország hadat üzent az olyan pályázatoknak, ahol csak egyetlen induló van (ez örömteli).
• Hajdú-Bihar megye ezt különösen komolyan veszi (ez is dicséretes).
• Ugyanakkor sokszor érzi azt a szakma, hogy a végeredménye ennek nem a valóban nyílt versenyeztetés kialakítása lett, hanem csak formai megfelelés, azaz színház.

A Puerta Nánás esete

Természetesen a Puerta Nánás motivációit mi nem ismerhetjük, és ők eddig ezt nem kívánták felfedni. A társaság honlapján azt olvastuk, hogy

a Puerta Nánás Kft. 2011 novemberében alakult, a vállalkozás tulajdonosa 100 százalékban Sebestyén László, aki több mint 20 éves kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkezik, ő az ügyvezető igazgató is.

A kft. bejegyzett székhelye 2170 Aszód, Pesti út 11. sz. Ezenkívül összesen négy fiókteleppel is rendelkezik a társaság. A tulajdonos 2002-ben csatlakozott a CBA-hálózat rendszeréhez, majd 2013-ban elhatározta, hogy részt vesz a CBA Príma-hálózat kialakításában. Aszódon így egy jelentős beruházás után 2014 novemberében megnyitotta a cég bázisául szolgáló mintegy 1000 négyzetméter alapterületű üzletet.

Azt is láttuk, hogy a társaság rendkívül sikeresen pályázik forrásokra, és van hajdúsági kötődése. A cég nevében található „Nánás” Hajdúnánásra utalhat.

Ugyanakkor azt furcsa, hogy a cég miképpen indulhatott el a pályázaton, ha nincsen rajta az energiahivatal azon felsorolásán, amely a földgáz-kereskedelemre jogosult 213 entitást listázza.

Versenyjogi helyzet

Ennél a földgáztendernél a sajtó első kifogása az volt, hogy a debreceni hulladékos cég másoknál valamiért olcsóbban kap gázt, vagyis nem arról van szó, hogy valaki extraprofitot realizál, és ezt segíthette egy töltelék ajánlat, amelyik még a drága ajánlatnál is drágább volt.

Nem, itt inkább az lehetett a helyzet, hogy a pályázat sikerességét, elfogadhatóságát biztosította a második ajánlat.

Vagyis amennyiben ezt a pályázatot úgy írták ki, hogy a közbeszerzést megindító hirdetmény alapján azt ellenőrizni kell vagy eredménytelenné kell nyilvánítani, ha nem érkezik legalább két ajánlat, akkor erre oda kellett figyelni.

Pedig éppen a Telex írt sokat arról, hogy a jelenlegi gázpiaci helyzetben örülhet az ajánlat kiírója, ha egyetlen ajánlat is beesik egy energiabeszerzési kiírásra.

Vagyis ebben a szegmensben most alapvetően nem lenne kötelező előírni a minimum két ajánlatot, legfeljebb akkor, ha nagyon magas a kiírónál az egyajánlatos eljárások aránya. A töltelékajánlat ugyanakkor a szakma szerint nagy kockázat. Ha ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn a színlelt ajánlat esete, például azért, mert a

• cég bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozik
• nincs gázkereskedői engedélye,
• és még teljesen irreális ajánlati árat is adott,

akkor súlyos kockázatot fut.

És akkor az említett állami törekvés

Na és akkor az állam szándékairól és annak meghekkeléséről. Magyarország kormánya azt deklarálta, hogy

elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése és a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése iránt.

Mint forrásaink elmesélték, ennek a célnak olykor tényleg nekifut a kormány. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis rendre közzéteszi azt az eredménytáblát, amely 12 különböző indikátor alapján osztályozza a tagállamok közbeszerzési rendszerét. Magyarország esetében két teljesítménymutató kapott vörös, azaz legrosszabb besorolást. Az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya, illetve a döntéshozatal/bírálat időtartama.

A szabályozási válasz

Emiatt Magyarországon valóban volt hivatalos törekvés ennek a gyakorlatnak a megváltoztatására. Magyarország kormánya a 1027/2021. (II. 5.) kormányhatározatban fejezte ki elkötelezettségét, arra, hogy az egyajánlatos közbeszerzések arányát 15 százaléknál alacsonyabbra csökkentse.

Majd február 28-án megjelent a 63/2022. (II. 28.) kormányrendelet, amely konkrétan az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szólt. A rendelet március 15-én lépett hatályba. Az intézkedéscsomagnak alapvetően két fő iránya van.

• Az egyik az előzetes piaci konzultációk tömeges alkalmazása, amellyel kapcsolatban csak remélni lehet, hogy valóban segíti a többindulós közbeszerzéseket.
• A másik, a közbeszerzési törvény elhíresült 75-ös paragrafusa, amely szerint kötelező eredménytelenséget okoz, ha csak egyetlen beérkező ajánlat van.

Látszateredmények

És a játék innen érdekesebb. Mikor segít és mikor kontraproduktív, ha ez alapján indít valaki közbeszerzést? Ha a verseny nő, hurrá. Ám ha a legnagyobb értékű eljárások, építések esetén

szinte minden esetben pontosan kettő darab ajánlat érkezik, akkor jó eséllyel gondolhatunk arra, hogy a szakma megoldja: se igazi verseny ne legyen, se érvénytelenség.

A Hajdú-Bihar megyei eset kapcsán egy forrásunk arról mesélt, hogy mivel minden olyan közbeszerzési eljárásnál, ahol csak egy ajánlat érkezik, a Közbeszerzési Hatóság beavatkozik, kiszáll a helyszínre, és vegzálja az adott ajánlatkérőt, hogy miért volt csak egyetlen ajánlat, ezt érdemes elkerülni.

Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentésére irányuló próbálkozás pozitív, de ha valójában csak látszatintézkedésekkel és vattaajánlatokkal próbáljuk az unió felé mutatni a versenyt és hazánk uniós forrásokra érdemességét, akkor értelmetlen.