Már tíz százalék feletti régióban vannak egyes lakáshitelek kamatai

A bankok fele már 10 százalék körüli kamattal kínálja 5 éves kamatperiódusú lakáshitelét, de a 10 évesek és a végig fix kamatozásúak sincsenek messze ettől – írja a Portfolio.hu.

A nyári „pihenő” után az elmúlt hetekben jelentős kamatemeléseket hajtott végre a bankok többsége: A lap szerint nincs vége a folyamatnak, hiszen a bankközi kamatokhoz képest 3-4 hónapos késleltetés látszik az árazásban, márpedig ezek emelkedése csak szeptemberben állt meg.

Aki tehát lakáshitel-felvételt tervez ebben a nehéz időszakban is, annak továbbra is érdemes sietnie.

Mindenkinek érdemes sietnie

Korábban a Telex is írt arról, hogy olyan különös időszak van az ingatlanpiacon, amikor a vevőknek és az eladóknak is érdemes iparkodniuk.

• A vevőknek azért, mert ha hitelt is igénybe vennének a vásárláshoz, akkor azt érdemes gyorsan, mert egyre drágább lesz,
• az eladóknak pedig ugyanezért, mert ha drágább lesz a hitel, az sok vevőt elriaszthat, így kisebb keresletre lehet számítani a lakáspiacon.

Gondoljunk csak bele, ha valaki 50 millió forint hitelt szeretne felvenni, például egy fővárosi, 85 négyzetméteres lakás megvásárlásához, neki a jövőben évi 5 millió forint, vagyis több mint havi 400 ezer forint visszafizetést kell kigazdálkodnia csak a kamattörlesztésre, azért ezt kevesen engedhetik meg.

A pontos adatok a Bankmonitor oldalán követhetők,

Magas, vagy alacsony a kamat?

Ez a magas kamatszint ha akarom tényleg magas, ha akarom alacsony. A bankok remekül keresnek vele, hiszen amit ők kihelyeznek, az nekik sokkal olcsóbban jön be (rengeteg ember tartja lekötés nélkül a banknál a pénzét, de a betétek után is alacsonyabbak a kamatok), viszont a kamat meglepően alacsony, hiszen amennyit a bank kér, annál az ÁKK-referenciahozamok alapján az állam is többet fizet.

A bankok abban bíznak, hogy a jelenlegi magas kamatok (az alapkamat 13 százalék) hosszabb távon nem maradnak fent, így speciális helyzet alakult ki, minél rövidebb a kamatperiódus (vagyis az az időszak, ameddig a bank tartja a jelenlegi kamatait és nem árazza át a hitelt), annál magasabbak a kamatok.

Az 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek átlagkamata egy év alatt 4,3 százalékról 9,6 százalékra emelkedett, a 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek átlagkamata egy év alatt 4,3 százalékról 8,8 százalékra nőtt, a végig fix kamatozású lakáshitelek átlagkamata egy év alatt 5,1 százalékról 8,5 százalékra nőtt, és egyre több, a már említett kétvszámjegyű kamat.

A BIRS-para

Ismerik a viccet:

Két alma beszélget:

• Birs?
• Sőt, seretlek.

Témánkhoz ez csak annyiban kapcsolódik, hogy végül egy érdekességről, a BIRS-ről szeretnénk megemlékezni! Jön itt egy hosszú mondat, amitől nem érdemes megijedni, mert igyekszünk majd megmagyarázni.

A hosszú kamatperiódusú hitelek esetében a későbbi kamatperiódusokban a kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítaniuk a bankoknak a törvény alapján.

Ez a valóban nehézmondat azt jelenti, hogy amikor lejár a kamatperiódus, például egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitel most 10 évig 9 százalékon kamatozik, utána sem emelhetnek a bankok bármilyen mértékben kamatot, mert erre szabályok vannak.

Ekkor léphet be a BIRS (Budapest Interest Rate Swap), amely a BUBOR-hoz hasonló irányadó kamat, de az éven túli kamatokra vonatkozik.

Ha a bankok azonnal átárazták volna a jelzáloghiteleiket, akkor ma még magasabb lakáshitelkamatok alakultak volna ki. Említettük ugyanakkor, hogy a bankok jelenleg 3-4 hónap csúszással követik az aktuális BIRS alakulását a lakáshitelek árazásában,

És itt jön a furcsaság. A jelenlegi jelzálogpiacon így a bankok szempontjából valójában negatív kamatokkal megy. Mondjuk 12-13 százalékos kamat mellett 9-10 százalék a hitelkamat.

Ha pedig MNB kamatváltoztatási mutatója alapján lehet csak változtatni a kamatokon, akkor egy furcsa helyzet alakul ki, ha ma 12 százalék a BIRS, de 10 év múlva egy átárazás után például újra csak 1 százalék lesz, akkor a hitelkamatokat is le kell vinni 11 százalékkal.

Vagyis, ha egy bank most 9 százalékot kér a lakáshitelekért, nagyon jól jár, mert a betétekért ennyit sem fizet. Ugyanakkor, ha 10 év múlva a BIRS már csak 1 százalék lesz, akkor a bankoknak mínusz 2 százalékon kell hitelezni, hiszen akkor is a BIRS-hez képest 300 ponttal kell alatta maradni.

Ez egy furcsa veszteséget kódol, de azért a bankokat nem kell sajnálni,

• Hiszen nagyon jól keresnek, ha 15-20 százalékos inflációs és kamatkörnyezetben rengeteg ügyfél szinte kamat nélkül tart a folyószámláján pénzt.
• Ráadásul, ha nagyon lemenne a kamatszint, úgyis ügyes kampányokkal a bankok refinanszíroznák a lakáshiteleiket, vagyis azt közölnék az ügyfelekkel, hogy lecserélik sokkal jobb hitelekre a régieket, így előznék meg az átárazásnál érkező veszteséget.