A négygyermekes anyuka inkább kifizetett egy 560 ezer forintos áramszámlát, csak legyen újra villanya

2022. október 04. – 10:30

frissítve

A négygyermekes anyuka inkább kifizetett egy 560 ezer forintos áramszámlát, csak legyen újra villanya
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Telex.hu sokszor ír az elszabadult áram- és gázárakról. Az egyik ilyen cikkünk után keresett meg minket Anita, aki rendelkezésünkre is bocsátotta az esetével kapcsolatos minden reménytelen levelezését, ügyintézését.

A történet szomorú végkifejlete, hogy a gyerekeit egyedül nevelő édesanya Andrássy úti bérleményében (két gyereke már elköltözött, így most két gyerekével él itt) augusztus 23-án kikapcsolták az áramot, és a lakásban a cikkünk lezárása előtt nem sokkal, szeptember 29-én lett újra áram. Ennek érdekében azonban egy hónapos sikertelen ügyintézés után Anita kénytelen volt befizetni egy 560 ezer forintos számlát.

A kikapcsolás idején már valóban „helyzet” volt, de történetünk központi szereplőjét így is meglepte az intézkedés, hiszen ő mindvégig rendezni szerette volna a helyzetét.

Havi 185 ezer forint?

Az Elmű Hálózati Kft. a brutális számlán 2022. március és június közötti fogyasztás után számolt fel díjat. Ez az időszak ugye még a rezsinövelés előtt volt, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon miként lehetséges egy fővárosi lakásban, a megszokott 17,5 ezer forint helyett tízszeres, azaz havi 180 ezer forintnyi számlatartozást felhalmozni? A történetben még mindig vannak fehér foltok, de úgy tűnik, hogy ehhez sok minden zavarnak kellett összejönnie: a rosszul kalkulált mennyiségeknek, a szerződéshiányos helyzetnek, ami miatt a szolgáltató a szabálytalan vételezésre kiszabott sokkal magasabb árat számolta, illetve egy amolyan „sufnituning” számlafizetési megoldásnak.

Anita 2018-ban költözött a lakásba, amely egy állami bérlakás. Az állami bérlakást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) üzemeltette, de az új lakónak vitája volt a bérleti szerződés bizonyos pontjairól, így sokáig nem volt a lakásra érvényes bérleti szerződése. Mint azt az MNV leveleiből is láttuk, Anita szerződés hiányában úgynevezett „jóhiszemű, de jogcím nélküli” használó volt.

A bérleti szerződés hiányában Anita jó ideig nem tudott a szolgáltatóval sem szerződni, hiába kapott hozzájárulást a tulajdonostól, illetve hiába volt úgynevezett birtokbaadási jegyzőkönyve és más egyéb igazolásai arról, hogy ő a bérlő, ezeket az energiacég nem fogadta el.

Kényszerű megoldásként Anita az előző lakó azonosítójával fizette a számlákat, amit megkönnyített, hogy a véletlen folytán ugyanaz a nevük. Mindez egészen 2022 áprilisáig így is ment, amikor az előző lakó – természetesen érthető módon – felmondta a szerződést és vélhetően bediktálhatott egy óraállást.

Innentől jött egy három hónapos időszak, amikor Anita már valóban nem fizetett számlát, ugyanis nem tudott, nem volt szerződése, és már nem kapott számlákat, de folyamatosan próbálta rendezni a helyzetét az ügyfélszolgálattal.

Augusztusban aztán már végre kezdett rendeződni a sok bizonytalanság, az MNV jelezte, hogy 2022. szeptember második felében tudna szerződést kötni, a szolgáltatónál pedig feloldották, hogy csak szerződéssel lehet jogcímet igazolni, elég volt a tulajdonosi hozzájárulás az átíráshoz, így végre meglettek a szükséges papírok. Csak éppen pont ekkorra már áram nem volt a lakásban, mert a rendezetlen helyzet közben eljutott a kikapcsoláshoz. Kiderült, hogy

csak akkor lehetséges a visszakapcsolás, ha Anita kifizeti a horribilis összegű, 560 ezer forintos számlát.

Ő azonban érthető módon ezt nem szerette volna, hiszen fogalma sem volt, hogy három hónapos, akkor még „lakossági” fogyasztással miként tudott volna ekkora tartozást összehozni.

Megkérdeztük a szolgáltatót

Anita elmondása szerint ő folyamatosan próbált tájékoztatást kérni a szolgáltatótól, és igyekezett bemutatni a kafkai helyzetet. Ekkor már mi is az Elműhöz fordultunk, az E.ON Hungária csoport válaszolt is a kérdéseinkre, igaz, nem ügyfélspecifikusan, hanem a GDPR-szabályoknak megfelelően, általánosan.

Lássuk mit tudtunk meg a folyamatról!

„Amennyiben egy ügyfél kereskedelmi szerződés megkötése nélkül használja az áramot, szerződés nélküli vételezés miatt kikapcsolják a szolgáltatásból.”

Vagyis Anita hiába fizette a lakossági árnak megfelelően az áramot, mivel valójában nem volt szerződése, ez önmagában, tartozás nélkül is kikapcsolási ok volt. Természetesen ekkor is felmerülhet, hogy miért nem értek össze a szálak, vagyis, ha volt rendezési kísérlet, akkor a szolgáltató miért nem értesítette a jóhiszemű lakáshasználót a közelgő lépésről.

Ezt nem pontosan értjük, de alighanem valami olyasmiről lehet szó, hogy amennyiben az ügyfélnek és a szolgáltatónak nincsen szerződéses kapcsolata, akkor ő nem is létezik a cég számára, vagyis így hivatalos levelet, értesítést sem küldhet a szolgáltató.

De mi ez az őrült ár?

A számlán mi azt láttuk, hogy a korábban havonta jellemzően 450-500 kWh villamos energiát fogyasztó Anita az ominózus három hónap során havi 1250 kWh után kapott számlát, ráadásul nem a 36-37 forint/kWh-s áron, hanem ennek háromszorosáért (a három hónapban három eltérő ár szerepelt a számlán, 97, 112, majd 130 forintos kilowattóránkénti ár. A tőzsdei áramár is emelkedett, ahogy haladt előre az idő, így éltünk a gyanúperrel, hogy ez valami piaci árazás volt, amit az E.ON meg is erősített.

„Aki érvényes hálózathasználati vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélkül az elosztó hálózatára csatlakozik és onnan villamos energiát használ fel, az köteles megfizetni az elfogyasztott villamos energia árát, mely az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár 110 százaléka, illetve a rendszerhasználati díjat.”

Ahogy újabban oly sokszor, ebben a fogyasztási időszakban is írtunk a HUPX áramtőzsde eszelős árairól. Képzeljük el, hogy Anitának az itt olvasható árak felett kellett még 10 százalékkal fizetnie.

De volt-e joga a drasztikus lépésre, vagyis a kikapcsolásra a szolgáltatónak? Hallgassuk ismét a céget:

„Társaságunk a jogalap nélküli hálózat használatát a közcélú hálózaton történő beavatkozással megszüntetheti. A szerződés nélkül vételező ügyfelet a szükséges igénybejelentő nyomtatvány megküldésével együtt felszólítjuk a szükséges szerződések megkötésére, illetve felhívjuk figyelmét a szerződéskötés elmaradásának következményeire” – írták.

Ez azért érdekes pont, mert ennek alapján tehát van olyan lehetőség, hogy a szolgáltató értesíti a nem szerződéses alapon áramot fogyasztó ügyfelet – tudtuk meg.

„A kikapcsolás normál körülmények között a fogyasztásmérőnél történik, ekkor az aktuális mérőállást rögzítjük, ennek megfelelően készül el később a szerződés nélküli időszakra vonatkozó számla. A számla összegét minden esetben az elfogyasztott energia mennyisége határozza meg” – írták még. Ez még reális is lenne, hiszen valóban a még ki nem fizetett fogyasztást kellene rendezni. Ugyanakkor van olyan eset is, hogy a szolgáltató nem tud intézkedni:

„Ha szakembereink bármilyen okból nem férnek hozzá a fogyasztásmérőhöz, akkor a kikapcsolást társasházak esetén a fővezetéken végzik el. Ekkor nem tudják leolvasni az aktuális mérőállást, így a szerződés nélküli időszakra vonatkozó számla becsült mérőállással készül el.”

Végül a visszakapcsolás menetéről!

Reméljük, hogy az egyre magasabb energiaárak ellenére sem kell sokaknak megismerniük ezt a folyamatot, de ha már az E.ON leírta nekünk, idézzük fel azt is, hogy miképpen lehet visszakapcsoltatni az áramot.

„Az ügyfélnek meg kell kötnie a szükséges szerződéseket: a villamosenergia-vásárlási szerződést lakossági ügyfél esetén az egyetemes szolgáltatóval (MVM Next), illetve a hálózathasználati szerződést a területileg illetékes hálózati elosztó társasággal.

A hálózathasználati szerződés megkötésének feltétele a szerződés nélküli vételezés számlájának, valamint a visszakapcsolási díjnak (hivatalos nevén feszültség-mentesítési és feszültség alá helyezési díjnak) a kiegyenlítése. Utóbbi a visszakapcsolás feltétele is.”

Kafkai helyzet

Ennyi a történet, amelynek a végén újra van áram a lakásban, de egy olyan összeg kifizetésével, amely óriási teher a családnak. Biztos, hogy Anita elakadt a bürokráciában, és a lebegő helyzetét évekig nem oldotta meg jogilag is megnyugtatóan.

De úgy volt kénytelen 560 ezer forintot kifizetni, hogy egyáltalán nem egy rosszhiszemű áramtolvajról beszélünk, hanem valakiről, aki hosszas levelezésben és ügyintézésben próbálta rendezni a helyzetét a hivatalokkal.

Számára az derült ki, hogy az illetékes cégek nem igazán tudtak egymásról (vagyis az Elmű számára nem derült ki, hogy az MVM Nextnek ő kifizette a számlákat), és meglepődött, hogy a procedúrát két helyen kellett intéznie, az áramkereskedő MVM-nél és a „hálózatos” Elműnél.

Mint a cégek szempontjából „jogtalan használó” akár érthető is lehet, hogy a szolgáltatók által hivatalosan nem ismert, mert szerződéssel nem rendelkező lakóval a szolgáltatók nincsenek levelezési, értesítési kapcsolatban, de Anita azt is sérelmezi, hogy sem az előző lakó intézkedéseiről, sem a tervezett kikapcsolásról nem kapott értesítést. Ugyanakkor kérdések bőven maradtak:

  • Vajon hogyan lett a szokásos fogyasztása helyett ebben az időszakban két és félszeres az elszámolt árammennyiség?
  • Rosszul becsült a szolgáltató?
  • Vagy hibás adatokat diktált be az előző lakó a mérőállásról?
  • Kihez fordulhat Anita, aki nemcsak őrült árakon, de őrült mennyiségeket is kifizetett az 560 ezer forintos számlájában?
  • Miként kaphatott Anita még akkor is egy 17 ezer forintos számlát, amikor már nem is volt áram a lakásában?
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!