Itt a meleg, Oroszország kevesebb gázt értékesít, a gázos erőművek pedig csak nagyon drágán termelnének áramot, így viszont egyre súlyosabb az áramhelyzet.
Június 20-án a HUPX hazai áramtőzsdén az áram zsinórára 285 euró/MWh, míg a csúcsára 302 euró/MWh szintig szökött fel, de volt olyan óra, amikor az ár megközelítette az 500 eurót.
Az okok a szakemberek szerint eléggé szerteágazóak:
- a bizonytalanság továbbra is nagy;
- a kereslet magas (a meleg időben már jönnek a légkondicsúcsok, ráadásul július utolsó tíz napjára állítólag a jelenleginél is sokkal erősebb kánikula várható);
- a rendszer rugalmasságát biztosító hazai gázos erőművek csak nagyon drágán kínálnának áramot;
- az ukrán import egyelőre nem lépett be;
- az orosz–ukrán háborús helyzet még mindig az eszkaláció felé halad, ami az energiapiacon eddig nem látott szankciókkal fenyeget.
Az áram árát leginkább meghatározó gázár is emelkedik, elsősorban a szankciók és a Gazprom értékesítés-visszafogása miatt.
Az európai földgázjegyzés, mint az a teletrader.com táblázatán látszik, az egyébként is magas szintjéről egy hónap alatt harmadával, azaz pontosan 33 százalékkal emelkedett. Azt, hogy ez mit okoz Magyarországon, leginkább az mutatja, hogy nagyon alacsony szinten stabilizálódik a kereskedett mennyiség, vagyis olyan magas lenne a gázból termelt áram ára, hogy ott egyelőre nem nagyon alakul ki üzlet, de a gáztüzelésű erőművek tulajdonosai alacsonyabb villamosenergia-árakért nem hajlandók bekapcsolni az erőműveket.
A magyar lakosság közben a piaci ár ötödéért-hatodáért veszi az áramot, igaz, mint láttuk, ennek finanszírozására hatalmas csomagot vetett ki az állam.
A magyar gazdaságban viszont már természetesen a valóságot nem lehet távol tartani a költségektől, így képzeljük el most az építőipari anyaggyártók, a műtrágyagyártók, de akár egy mosoda költségszintjét, rögtön kézzelfoghatóbbá válik, hogy miért is ilyen nagyon magas az infláció (már bőven belépünk a két számjegyű régióba).
Fél éve még körülbelül a mai árszint felénél kellett összeszedni az okokat:
- a Covid utáni örvendetes gazdasági fellendülést;
- a „zöldítést”, vagyis az energia-átmenet céljait, a magasabb kvótaárakat;
- az orosz–ukrán és nyomában az orosz–nyugati viszályt, amelynek révén az európai államok láthatóan nehezebben készülnek fel a következő (2022 októberében kezdődő) gázévre.
Sajnos egyelőre továbbra is Oroszország nyer mindezen, hiszen ő nagyon drágán tudja eladni a csökkentett gázmennyiségeit, vagyis a sok geopolitikai feszültség miatt ma 50 százalékos értékesítésen is több költségvetési bevétele keletkezik, mint másfél évvel ezelőtt a full kapacitáson.
