Ha szerencsénk van, rossz év jön, ha pechünk, akkor nagyon rossz

Amikor gyorsan változik a gazdasági környezet, akkor szinte azon múlik a prognózisok különbsége, hogy ki, mikor fejezte be az elemzés készítését. Ez hatványozottan igaz lehet akkor, amikor az infláció, az energia- és élelmiszerárak és az adósság-finanszírozás kamatai alapvetően egy irányba, felfelé tartanak.

Mindez akkor is igaz, ha 2022 szeptemberének végén – elsősorban a nemzetközi, például kínai keresletcsökkenés miatt – már a felsorolt mutatókban, indexekben azért a megtorpanásnak is nőtt az esélye.

Három eltérő elemzés

Írásunkban három, nagyrészt a magyar gazdaságról szóló várakozást mutatunk be. Varga Mihály pénzügyminiszter a szegedi Közgazdász Vándorgyűlésen adott elő, az EBRD és az Equilor pedig menetrendszerű riportjában vázolt pályát.

Ahogy haladunk sorban a bemutatásuk időbeli sorrendjében, Varga Mihály optimistának szánt, de azért elég pesszimista várakozásával kezdünk, utána az Equilor Zrt. alapforgatókönyvét mutatjuk be, végül a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az előbbiekhez képest pozitívabb számait, amit azért vélhetően az is magyaráz, hogy a nagy szervezetben készülhetett el először az elemzés.

Elérhető Varga Mihály értékelése

Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 23-án Szegeden, a Közgazdász Vándorgyűlésen vetítette ki némileg sokkoló várakozásait, a 20 százalékot is elérő és nehezen lefelé induló infláció és a gazdasági recesszió azért ritkán szerepel a kormányzati közleményekben.

Magáról az előadásról már írtunk, azért hozzuk újra szóba, mert a szervezők jóvoltából itt már mindenki számára elérhető az előadás és így a kivetített prezentációs lapok is.

A videó 58. percétől a 60. végéig látható a hazai jövőt megjelenítő „zanza”, így

• az inflációs pálya becsült íve, amely a 20 százalékot is karcolja
• az, hogy a GDP-változás milyen hosszasan benéz a 0 alá (2023 negyedik negyedévében jöhetünk ki a mínuszból),
• illetve itt mondja el Varga Mihály azt is, hogy a jövő évi költségvetéshez hozzá kell nyúlni, és milyen sok múlik majd a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos intézkedéseken.

A pénzügyminiszter optimista végszava szerint 2024-ben már visszatérhetünk a régi (vagyis növekedéssel járó) pályára.

A zéró a bázis

Az Equilor Zrt. szép kerek számokkal kalkulál, amikor egyetlen számban foglalja össze a jövő hazai GDP-változásait (ezek természetesen becslések):

• 2022: 5 százalék
• 2023: 0 százalék
• 2024: 2,5 százalék

Ugyanakkor anélkül, hogy nagyon részletesen belemennénk az elemzésbe, fontos tudni, hogy a cég többféle eseményről is alap-, pozitív és negatív forgatókönyveket fogalmazott meg, ha ezek közül nem az átlagos várakozás, hanem valamelyik szélső eset következik be, akkor az dobhat a számokon, sajnos inkább a negatív irányba van tér.

A gázárról derűsen, borúsan, átlagosan

Kettő ilyen kulcstényezőt bemutatnánk. Török Lajos vezető elemző elmondta, hogy a gázárak esetében az alapforgatókönyv szerint a mostani áraknál enyhén alacsonyabb szinten stabilizálódna az árfolyam (120-170 euró/MWh körül), a tél átlagos lenne, az orosz gázszállítás a mostani vagy enyhén magasabb szinten folytatódik, magas marad az inflációs nyomás és a recessziós veszély, de azért „molekula” lesz, csak egy kicsit kell visszafognunk a fogyasztást, talán még a rezsicsökkentéshez sem kellene hozzányúlni.

Ha hidegebb lenne a tél, ha egyáltalán nem jönne a gáz, ami akár 400 euró/MWh-ig is drágulhatna, az nagyobb fogyasztás-visszafogást és GDP-apadást jelentene. Ha pedig beköszöntene a világbéke, és egy enyhe tél során 50 euróig szakadna a gázár (optimista szcenárió), akkor újra hasíthatnánk, és a forint is gyorsan megerősödne, sajnos az elemző maga is hozzátette: ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv.

Az uniós források forgatókönyvei

Ugyanígy szétdobja a reális forgatókönyveket Magyarország esetében az, hogy mennyi uniós forrás „csepeg” felénk. Itt a bázisszcenárió az, hogy Magyarország a függőben lévő összeg nagy részét, 80 százalékát megkapja, és ezért a források elengedéséhez szükséges intézményi változásokat a kormány meglépi. Ugyanakkor a források elköltése az újonnan bevezetett szabályok és eljárások miatt megnehezül, cserében a programok hatékonysága javul (a brókercég nem fogalmazhat úgy, hogy „kevesebbet lopnak”), és a költségvetési hiány mérséklődik.

A pesszimista forgatókönyvben csak 30 százalék érkezik, akkor már recesszióba is fordulna Magyarország jövőre, ha pedig az optimista esetben mindent megkapnánk, akkor 2023-ban is lehetne egy szerény növekedés.

És az EBRD

Végül nézzük, hogy mire jutott a neves londoni fejlesztési bank! Ami az átfogó képet illeti, az ukrajnai háború ellenére az idén a korábban vártnál gyorsabb, jövőre azonban az eddig valószínűsítettnél számottevően lassabb gazdasági növekedés várható az EBRD tevékenységi területén – idézi az MTI a pénzintézet Londonban bemutatott térségi előrejelzését.

A teljes EBRD-térségben az idén 2,3 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos átlagos gazdasági növekedés várható, de a trend nem néz ki jól, hiszen az EBRD a májusban kiadott előrejelzéséhez képest 1,2 százalékponttal javította idei prognózisát, 2023-ra szóló becslését ugyanakkor 1,7 százalékponttal rontotta.

Az idei lendület fő oka egyébként az volt, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején felhalmozódott magánszektorbeli megtakarításokból a lakosság aktív költekezésbe kezdett.

Magyar növekedés?

A 2023-as növekedési előrejelzés negatív korrekciójának elsődleges okai

• az orosz földgázszállítások csökkentése,
• a fejlett európai gazdaságok lassulásának visszagyűrűzése az EBRD-térség gazdaságaiba,
• valamint a világgazdaságra nehezedő egyre nagyobb inflációs nyomás.

Az EBRD számításai szerint az európai földgázárak a február óta eltelt időszakban átlagosan 2,5-szeresen haladták meg a 2021-ben mért átlagos árszintet.

A bank a magyar gazdaságban az idén 5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos – vagyis a közép-európai és a balti EU-régió átlagánál számottevően jobb – GDP-növekedéssel számol.

A londoni bank ezzel a számmal tehát valójában sokkal optimistább, mint a hazai elemzők.