GKI: Most pesszimistábbak vagyunk, mint a koronavírus-járvány kipattanásakor
2022. szeptember 26. – 06:32
Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kismértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt a júliusi szintjétől – idézte az MTI a GKI Gazdaságkutató felmérését.
A GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 14,3 pontról mínusz 14,5 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index értéke mínusz 2,1 pontról mínusz 1,1 pontra változott, a fogyasztói bizalmi index az augusztusban mért mínusz 49,2 pontról mínusz 52,6 pontra romlott szeptemberben.
A GKI felmérése szerint a fogyasztók jelenleg pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején voltak. Az üzleti bizalmi index már második hónapja van a negatív tartományban, azaz több a ború-, mint a derűlátó cég.
Szeptemberben az üzleti szférában – az építőipar kivételével, ahol az előző hónaphoz képest jelentősen esett a bizalmi index – minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett, de egyik sem lett derűlátóbb, mint júliusban. A legoptimistább ágazat az ipar, a legkevésbé az építőipar és a kereskedelem. Az iparban javult a készletek és a teljes rendelésállomány megítélése, de ezen belül az exporté nem. Az elmúlt időszaki termelésről alkotott vélemény és a termelési várakozások viszont romlottak.
Az építőiparban szeptemberben a magasépítők kilátásai kissé, az amúgy is pesszimistább mélyépítőké számottevően rosszabbak lettek. Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is.
A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése kissé rosszabb lett, a rendeléseké viszont sokkal kedvezőbb. A szolgáltatói bizalmi index szeptemberi javulásában főleg az általános üzletmenet és a várható forgalom javuló megítélésének volt szerepe.
Szeptemberben folytatódott az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának romlása, de összességében még mindig minimálisan több a létszám bővítését, mint csökkentését tervező cég. Tovább erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés nagyon erős, bár szeptemberben a kereskedelemben és az építőiparban érezhetően gyengült. Így is e cégek mintegy 60 százaléka tervez áremelést. A fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött.
A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az elmúlt hónapokban a vállalatok és az emberek egyaránt egyre drámaibbnak látták, szeptemberben a fogyasztók körében ez tovább erősödött, az üzleti szférában azonban az ipar kivételével jelentős javulás történt, bár az aggodalom továbbra is nagyon erős.
A GKI fogyasztói bizalmi index április óta nagyon jelentősen, több mint 30 ponttal esett. Legutóbb mintegy tíz éve, a Széll Kálmán-terv idején voltak pesszimistábbak az emberek.
Szeptemberben a magyarok saját pénzügyi helyzetüket az előző havinál rosszabbnak érezték, lényegesen pesszimistábbak a koronavírus-válság kezdetekor kialakult pánik idején tapasztaltnál. A felmérések története során az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességüket idén februárban érezték a legkedvezőbbnek, azóta minden hónapban, egyenletes ütemben gyengül ez a remény. A fogyasztók a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit jelentősen, míg a következő egy évre vonatkozókat kissé romlónak érzékelték az augusztusihoz képest. Akkor fordított volt a helyzet, a következő időszak vásárlási lehetőségének a megítélése romlott nagyon jelentősen.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már július elején arról beszélt, hogy az infláció végét valójában még senki sem látja, viszont 2023-ban a fejlett világban már recesszió jöhet. Itthon az árstop szerinte egy szükséges rossz, de az euró bevezetése sem segítene rajtunk, az most nem időszerű.
A szeptember 17-i kormányinfón jelentették be, hogy december 31-ig meghosszabbítják a benzin- és élelmiszerárstopot, a kamatstopot pedig jövő június 31-ig kitolták.
