Nemcsak kevés, hanem rosszabb is a vetőmag idén a brutális aszály miatt

2022. augusztus 04. – 09:05

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A vetőmag-előállítóknak az idei szezonban nemcsak a betakarított termés alacsony szintjével, hanem az aszály miatti minőségi problémákkal is szembesülniük kell, ezért a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérésére az agrártárca módosította a vetőmagokra vonatkozó rendeletet. Közleményük szerint

az idén betakarított kalászos vetőmagok minősítésénél nem kell alkalmazni a rostaméret és a hozzá kapcsolódó áthullási követelményeket. A szövetség szerint ezzel elkerülhető, hogy vetőmaghiány alakuljon ki.

Az idei év rendkívüli kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztést soha nem látott aszály sújtja, az ország keleti részén különösen nagy károkat szenvednek el a gazdálkodók. Az Alföldön és a Tiszántúlon a kalászos gabonák termése történelmi mélységekbe zuhant az ősz óta tartó folyamatos csapadékhiány és rekordokat döntő hőség miatt.

A katasztrofális időjárási körülmények a vetőmag-előállításokban is nagy károkat okoztak, ismertette Polgár Gábor. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint nemcsak kevés a vetőmag, hanem országosan jellemző, hogy a kalászos gabonák minőségi paramétereikben messze elmaradnak a korábbi években tapasztaltaktól. A betakarított termés magméret tekintetében messze elmaradt a minőségi követelményektől, ezért a vetőmagok csak igen nagy tisztítási veszteséggel lettek volna feldolgozhatók, mely sok esetben ellehetetlenítette volna a termés vetőmagként történő értékesítését. Több helyen irreálisan magas kieséssel is számoltak a feldolgozók.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ezért kérelemmel fordult az Agrárminisztérium felé, hogy a jogszabályban foglalt kalászos növények vetőmagjaira vonatkozó áthullási rosta követelmény alól az idei betakarítású vetőmagtételek esetén adjon felmentést. A július utolsó napjaiban életbe lépett rendeletmódosítás szerint:

a rendkívüli időjárási körülményekre tekintettel a 2022-es évben betakarított kalászos vetőmagok minősítésénél nem kell alkalmazni a rostaméret és a hozzá kapcsolódó áthullási követelményeket.

„Az engedményezésre irányuló kezdeményezésünk nem jelenti azt, hogy a termelők gyengébb vagy rosszabb minőségű vetőmagot kapnak – hangsúlyozta Polgár Gábor. – Valójában ez csak azt jelenti, hogy a vetőmagtételekben kisebb magvak is nagyobb arányban vannak jelen, mint korábban. Az országos vetőmagellátás vonatkozásában a rendelkezésre álló vetőmag így nagyobb vetésterületre lesz elegendő.”

A rendeletmódosításról nem tettek említést akkor, amikor az Agrárminisztérium bejelentette, ötpontos intézkedési tervre tett javaslatot az aszályveszély miatt nemrég megalakult operatív törzs. A minisztérium szerint a búzánál elkönyvelt 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült, és most már a Dunántúl termését fenyegeti. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Az aszálykár 690 ezer hektárt érint, soha ilyen mértékű nem volt korábban.

Az elmúlt hetekben régen nem látott aszályt tapasztalhattunk Magyarországon: cserepesedő földek, kiégett gyepek, porzó patakmedrek, szárazra került tómedrek fotói járták be a médiát, miközben a mezőgazdasági szakemberek jelentős terméskiesésekről számoltak be. Végső soron a hőhullámok és a csapadékmentes időszakok kialakulásában is benne van az ember, de azt, hogy milyen a talajaink, termőföldjeink állapota, sokkal könnyebben befolyásolhatjuk. Ez a mezőgazdaság szempontjából katasztrofális év sokaknak jó lecke lehet, hogy szélesebb körben elterjedhessenek a már eddig is ismert vízmegtartó technikák, művelési módszerek, írtuk az aszály okozta károkkal foglalkozó, első részletes cikkünkben. A Telexen ugyanis cikksorozatban mutatjuk be az aszály hatásait, illetve az alkalmazkodási vagy megelőzési lehetőségeket is.