Megjött az első számítás az iskolák fatüzelésre való átállításáról: Egy Szeged méretű város minimum félmilliárd forintot költhetne tűzifára

A rezsiháború senkiföldjén bolyongó Orbán Viktor pénteken jelentette be az energiapolitikai válságcsomag részeként a tűzifa-kivitel tilalmát, a tűzifakitermelés növelését, illetve a gázfűtés egy részének tűzifával való kiváltására kidolgozandó „kazánprogram”-ot. A Belügyminisztérium pedig a kazánprogramra készülve levélben szólította fel az Orbán-kormány új ciklusában már a tárca alá tartozó iskolákat, mérjék fel a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét.

A belügyminisztériumi iránymutatás alapján az iskoláknak fel kell mérniük, hová tudnának fatüzelésű kazánt rakni, épületgépészt kell hívniuk, kiépíttetni a rendszert (akár a megmaradt kályhát felhasználva), majd kéményes szakemberrel felméretni a kémény alkalmasságát, elvégeztetni a szükséges átépítést. Ezután az újabb kéményseprői ellenőrzést követően jön a tűzvédelmi hatóság végső szakvéleménye.

A Botka László által vezetett szegedi önkormányzat által kiadott szeged.hu szakértők segítségével gondolta végig, mennyire reális az oktatási intézmények vegyes tüzelésű fűtésre való átállítása, és mennyibe kerülne ez a lépés. Összefoglalva: az átállítás ötletét a fűtési rendszerek kiépítésével és kazánok forgalmazásával foglalkozó szakemberek alapvetően „kapkodás”-nak minősítik, és nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy a hazai oktatási intézmények és közintézmények fűtését fatüzelésre állítsák át. Többen hozzáfűzik, a kormánynak már rég ki kellett volna dolgoznia egy olyan protokollt, mely biztosította volna az iskolák fűtését a gázellátás akadozása idején is.

De nézzük a számításokat!

A szegedi iskolák esetében minimum 1385 négyzetmétert kell befűteni, de a városban működik 9900 négyzetméteres intézmény is. A befűtést nehezíti, hogy az osztálytermek mérete változó, de jellemzően 20–25 négyzetméteresek, és mivel Magyarországon meglehetősen sok a két világháború között épült iskola, itt a – sokszor nem túl jól szigetelt nyílászárókkal ellátott termek – belmagassága elérheti a 3,6 métert.

ez osztrák kazánokat forgalmazó cég vezetője szerint csak nyolc hónapos határidővel tudnak megfelelő teljesítményű vegyestüzelésű kazánt szállítani a megrendelőknek, nagyobb teljesítményű kazánok esetében ez a határidő akár ki is tolódhat – azaz lényegében a fűtési szezon végéig nem reális az átállás. Ennek elsősorban az az oka, hogy a gázfűtés elterjedtsége miatt a nagyteljesítményű vegyestüzelésű kazánokat kifejezetten kevés helyen alkalmazzák. Az ágazat termelését hasonló gondok sújtják, mint az autógyártást. Alapvető alkatrészekből – például szivattyúkból – állandósult a hiány, megszakadtak, és a mai napig nem épültek vissza az elmúlt években elszakadt termelési láncok, amelyek zavartalanná tennék a termelést.

Az átállás költségei annyira függ az adott épülettől, hogy a szakemberek elméleti szinten még csak találgatásokba sem hajlandók belemenni. A nagyságrendeket azonban érzékelteti, hogy egy 70 kilowattos kazán ára jelenleg 2,5–3 millió forint között mozog, a 150 és 500 kilowatt közötti teljesítményűeket minimum 5 és 10 millió forint közötti áron lehet beszerezni. Ráadásul a piac vastörvénye alapján ha megugrik a kereslet, garantáltan megugranak az árak is – márpedig százas, akár ezres nagyságrendben lehet szükség az átállásra.

A lap úgy kalkulál, egyedül Szeged oktatási intézményeinek minimális kifűtéséhez havi 10 ezer tonna fára is szükség lehet. A tűzifa a felvásárlások miatt már hónapok óta hiánycikknek számít, mázsája Szegeden már most 8-9000 forint, és nem tudni, hogy a tűzifára bejelentett kiviteli tilalom mennyire képes orvosolni az állandósulni látszó hiányt. Egy Szeged méretű városban csak a tűzifa legalább 480–500 millió forintba kerül majd, de ez az összeg elérheti akár a 800 millió forintot. És akkor még nem állították át a bölcsődéket, óvodákat, állami- és önkormányzati hivatalokat vagy az egyetem óriási épületeit.