A magyar–szlovén áramösszekötés hasznos, bár most emelkedhet miatta a hazai áramár

2022. június 30. – 13:45

frissítve

A magyar–szlovén áramösszekötés hasznos, bár most emelkedhet miatta a hazai áramár
Cirkovce alállomás Szlovéniában – Fotó: MAVIR Zrt.

Másolás

Vágólapra másolva

Ha egy ország diverzifikál, vagyis többféle vezetéke van az áram-, az olaj- vagy a gázellátásra, az általában segít; ellátásbiztonságot ad vagy árat csökkent. A régóta várt magyar–szlovén határkeresztező távvezetéknek azonban – legalábbis rövid távon – lehet egy kellemetlen hatása, mivel a szlovén ár magasabb, mint a magyar, az elektromos piacok kiegyenlítése eleinte akár hazai áremelkedést is hozhat.

A magyarországi villamosenergia-rendszert üzemeltető Mavir Zrt. nemrégiben bejelentette, hogy a Szlovénia és Magyarország közötti Cirkovce-Hévíz 400 kV-os határkeresztező távvezeték üzembe helyezése 2022. június 30-án megtörténik.

Ezzel a lépéssel teljesül az alapfeltétele annak, hogy a szlovén–magyar határ is részese lehessen az európai egységes összekapcsolt energiapiacoknak másnapi (SDAC) és napon belüli (SIDC) időtávon.

A közlemény azt is tartalmazta, hogy pontosan mikortól és hogyan lehet majd kereskedni az árammal, milyen aukciók várhatók, ma már azt is tudjuk, hogy ez némileg hamarabb már el is indult.

Az összekapcsolások

Az elmúlt hónapokban az orosz–ukrán háború miatt fontos téma lett Magyarországon az energetika, az ellátásbiztonság. A hazai politikusok is gyakran elmondták, hogy milyen sokat fejlődött Magyarország például azzal, hogy a hagyományos ukrán szállítási vonal mellett működőképes szlovák osztrák, román, szerb, horvát gázszállítási útvonalak is megnyíltak, az árampiacon pedig a szlovák és az ukrán kapcsolatokat fejlesztettük.

Némileg európai uniós kuriózum volt viszont, hogy a 102 kilométeres magyar–szlovén határszakaszon, vagyis két uniós tagállam határán eddig sem áram-, sem gázösszeköttetés nem volt, pedig mindkettőre szükség lett volna. Főleg a gázra, amely elérhető közelségbe hozta volna Magyarország számára az északolasz LNG-terminálokról importálható (tehát nem orosz) földgázt.

A háttérbeszélgetések

Próbáltunk a piac és az állam szereplőivel a változásról beszélgetni, akit érdekel mélyebben a történet, mindjárt erősebben is szakmázunk, de pár bevezető gondolat. A szakmabeliek azt mesélik, hogy minél integráltabb egy terület áramrendszere, az általában annál jobb.

Szlovénia tele van vízerőművel; ha sok a víz, akkor az ott megtermelt többletenergia segítheti a magyar ellátást. Ha sokat süt a nap, akkor pedig a jelentős magyar napkapacitásoknak lesz újabb exportpiacuk.

Igen ám, de van, aki az árnyoldalakat is emlegeti, például azt, hogy Szlovénia áramban importőr és az ár még a magyar szintnél is magasabb, vagyis a nivelláció akár hazai drágulást is jelenthet.

Innováció, kérdésekkel

Balogh József energetikai szakértő szerint a magyar–szlovén árampiaci kapcsolat valóban lényeges, hiszen az tényleg furcsa volt, hogy két szomszédos EU-tag között eddig nem volt semmilyen összekötő,

de az ilyenkor megszokott nagy ünneplés azért elmaradt a piacon, mert az időzítés sajnos most inkább nehézséget jelent.

A nettó importőr Szlovénia ugyanis vélhetően majd tőlünk is „kiszippant” némi villamos energiát, és ha még több áram fog Magyarországról kimenni, azaz ha nagyobb lesz a kereslet, az akár tovább emelheti az árakat. Vagyis a szakember szerint a magyar áramtőzsde, a HUPX árai még feljebb mehetnek. Írásunk idején 350 euró volt a MWh-kénti zsinóráram és a legtöbb órában a másnapi ár.

A szlovénok eddig is vettek áramot tőlünk, csak ez azért nem ilyen transzparens, mert kis kerülővel, vagyis Horvátország vagy Ausztria felől vásároltak, ahová akár az áramhiányos magyar rendszerből is mehetett energia.

Nettó importőr

A szlovén villamosenergia-termelést elsősorban a Horvátországgal közös Krško Atomerőmű (a fele-felerészt hasznosított nukleáris erőmű nem orosz, hanem az amerikai Westinghouse technológiájával készült) határozza meg, de ha nagyon leegyszerűsítjük a képletet a szlovén termelés harmada atom, harmada víz, harmada szenes, de az utóbbi rovására már fejlődik a napenergia és a szélenergia.

Ugyanakkor Szlovénia összességében tényleg áramimportőr, vagyis arra egyelőre nem nagyon lehet számítani, hogy segíti a magyar ellátást, most ráadásul különösen kevés a víz, ha a Júliai-Alpok vízerőművei jobb körülmények között termelhetnek, ez talán olykor változhat.

A rendszer viszont jobb lesz

Mindezt nagyjából így látják a fejlesztésért felelős felek is, de sokkal több optimista hangot is hallottunk:

  • A 2020-as, legfrissebb közös európai tízéves hálózatfejlesztési terv (TYNDP) adatai alapján a projekt jelentős átviteli kapacitást hoz létre a magyar–szlovén metszéken.
  • A fejlesztéssel tovább erősödik az európai villamosenergia-piacok integráltsága, a piaci szereplők szempontjából nagyban javulnak a magyar–szlovén kereskedelmi lehetőségek, mivel eddig a két ajánlattételi övezet között csak kerülő úton keresztül volt lehetőség a kereskedelmére (ezek voltak az említett magyar–horvát–szlovén vagy magyar–osztrák–szlovén útvonalak).
  • Az összeköttetés már középtávon is segítheti a szélesebb határok között mozgó export-importot – magyar szempontból az ipari fogyasztóknak az import a fontos, a naperőműveknek az export. Az összeköttetés optimális kihasználását várhatóan elősegíti a Core régióban (Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia Szlovénia) bevezetett áramlásalapú kapacitásszámítási eljárás.
  • A magyar és a szlovén fél egyetértett abban, hogy a határmetszék fizikai üzembe állását követően technikailag a lehető leghamarabb induljon meg az átviteli kapacitások kereskedelmi célú allokációja is. Ezért a szlovén–magyar határ a piacösszekapcsolás június 8-i indulásától már része az allokációs folyamatnak.
  • Az idei év során az átlagos órás magyar–szlovén másnapi villamosenergia-piaci árkülönbözet (spread) -3,42 euró/MWh volt, vagyis Magyarország jellemzően „olcsóbb”, míg a szlovén övezet „drágább” volt. A piacösszekapcsolás következtében a két ország közötti árkülönbözet várhatóan mérséklődni fog, ennek a szlovének mindenképpen örülhetnek, reméljük, mi sem fogunk bánkódni.

Régi sztori

Mindenesetre, mint azt a korábbi közlemények is tartalmazzák – például itt, itt vagy itt olvashat erről –, a magyar–szlovén határkeresztező távvezeték kicsit megcsúszott. Magyarország már évtizedek óta elvégezte a belföldi házi feladatát, a szlovén oldal pedig a Coviddal és a rossz időjárással indokolva jelentősen csúszott.

2021 decemberében még számos karanténrendelet volt érvényben a szomszédunkban, úgy tudjuk, hogy három teljes építési csapat került karanténba. A késés másik oka a kedvezőtlen időjárás volt, a tartósan erős szél ellehetetlenítette a távvezetékoszlopok felállítását, aminek következtében még tovább húzódott az elektromos berendezések telepítése.

2021-ben azonban már biztosan látszott, hogy idén júniusra, a szlovén átviteli rendszerirányító társaság (ELES) is finisbe érhet. A teljes projekt azonban hivatalosan még nem zárult le, mert az építési munkák után a szlovén területrendezési terv alapján tájrendezést is előírtak, de ez már nem befolyásolja azt, hogy kereskedni lehet az árammal.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!