Rezsiár: hogyan járhatnak most a legjobban vagy éppen pórul a vállalkozások?

2022. június 30. – 07:01

frissítve

Rezsiár: hogyan járhatnak most a legjobban vagy éppen pórul a vállalkozások?
Fotó: Faludi Imre / MTI bizományosi

Másolás

Vágólapra másolva

Ezekben a napokban nehéz dilemmákkal és fontos kötelezettségekkel szembesülnek a magyar kisvállalkozások: azt kell kitalálniuk, hogy milyen áron jár nekik a jövőben az áram és a gáz. Mit kell június 30-ig mindenképpen bejelenteniük? Akinek már nem jár rezsiáron az energia, az szerződjön egy kereskedővel, vagy legyen végső menedékes, amivel nem ötszörösére, „csak” 3,5-szeresére nőnek a költségeik? Utóbbi a jó döntés. De hogy ez mit jelent? Cikkünkből kiderül.

A kormány augusztus 1-től mintegy százezer mikrovállalkozásnak rezsiáron biztosítja a gázt és az áramot. Vagyis mondhatjuk azt, hogy „osztogat”. Igen ám, de most éppen egy ennél szélesebb kör, vagyis még több magyar kkv kapja rezsiáron az energiát. Számukra komoly nehézségeket jelenthet, hogy az eddigi kedvezményes ár megszűnik, vagyis mondhatjuk azt is, hogy a kormány éppen visszavesz, azaz „fosztogat”.

Könnyű megszokni a jót

Az igazság az, hogy a kormány valójában tényleg sokkal inkább ad, mint elvesz, hiszen az első (tavaly decemberi) kkv-s rezsicsökkentést csak határozott időre, legfeljebb 2022. június 30.-ig hirdette meg. Azaz minden további intézkedés „ajándék”.

Csakhogy a hatósági árak, a központi árkedvezmények, a piactorzítás logikája már csak ilyen, könnyű megszokni, természetesnek venni a „jót”.

És nem könnyű elfogadni azt, hogy a segítségnek akár vége is lehet. Főleg úgy nem, hogy a lakossági rezsicsökkentésnek, az élelmiszerár-rögzítésnek, az üzemanyag-ársapkának vagy a kamatstopnak eddig még soha nem volt valódi végpontja, mindig tovább tartott a „családok pénztárcájának megvédése”. Megvédése mitől? Hát, a valóságtól.

Na de a számok

Mielőtt a részletes számokra is rátérnénk, álljon itt egy sokkoló számsor. A magyar állam és a különböző tanácsadó cégek eltérő számokat kalkuláltak a rezsicsökkentés költségére: volt 700 milliárd forintos becslés, 1300 milliárdos, majd 1700 milliárdos is. Nyilván az összeg függ az energia, vagyis a gáz és az áram piaci árától, valamint a jogosultak körétől, de a fogyasztástól is. Vagyis előre tényleg nem lehet megmondani, hogy mekkora lesz a cech, de ha a ma már óvatos becslésnek számító 1200 milliárd forintból indulunk ki, akkor

az állam minden egyes nap 3,29 milliárd forintot költ a rezsire. Ez óránként 137 millió forint, percenként 2,2 millió forint.

Nem folytatjuk a nanoszekundumig, de az eléggé jól látszik, hogy a költségvetés szempontjából érdemes megfogni az egyre finanszírozhatatlanabb kiadást, ráadásul úgy, hogy mint mindjárt látjuk, így is sokan benne maradnak a támogatott rendszerben, főleg a lakosság, de cégek is.

Ez most sokkoló lesz egyeseknek

Mindenesetre azoknak a cégeknek, amelyek most kiszorulnak a nyomott rezsiárból, nemcsak durva költségemelkedéssel kell szembenézniük, de még adminisztratív nehézségeik is támadnak. Ha ezen túllendülnek, vagy ritka magas árakon kellene energiakereskedőt találniuk, és kifejezetten nehéz piac helyzetbe kerülnének, vagy még az év végéig választhatják a már említett „végső menedékes” árat, ami nem ötszöröse, hanem csak 3,5-szerese az eddiginek. Ezen az áron az egyetemes szolgáltató (az állami MVM Next) köteles kiszolgálni a cégeket.

Kik mennek, kik maradnak? A falusi kisbolt a maga három-négy alkalmazottjával maradhat a rezsiárnál, ám az a pékség, ami a környék öt-hat települését látja el péksüteménnyel, jó eséllyel hirtelen sokszoros energiaköltséggel találkozik.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió, a liszt, az olaj árának emelkedése mellett egy ilyen változás aligha segíti azt, hogy ne robbanjon a zsemle ára. Csakhogy a lakossági elégedetlenség klasszikus mondatára utaljunk, igaz marad, hogy „nem a szánk nagy, a zsemle kicsi”. Ha pedig nem lesz kicsi, elég drága lesz.

A bejelentés

A kormány pozitív köntösbe bújtatott bejelentése itt olvasható. Mint a közlemény írja:

  • 2022. augusztus 1-jétől az idei év végéig továbbra is rezsicsökkentett áron juthat áramhoz és gázhoz mintegy 100 ezer mikrovállalkozás.
  • E lehetőség az energiát már jelenleg is az egyetemes szolgáltatás keretében vagy egyetemes szolgáltatási áron vételezők számára biztosított.
  • A kedvezményes áron kapják a földgázt és áramot az önkormányzati és állami bérlakások, szállóférőhelyek üzemeltetői is az ingatlanokban élők felhasználásának erejéig.
  • A rezsicsökkentett árakon vételezhető mennyiségek felső limitje villamos energia esetén évi 4606 kWh, míg a földgáznál évi 1489 m³ (ez körülbelül egy nagyobb családi ház éves fűtésére elegendő mennyiség). E plafonok fölött a piaci árak érvényesek a mikrovállalkozásoknak is.

Mekkora segítséget jelent mindez?

Önmagában ez az állami intézkedés azért nem kifejezetten nagy horderejű. Németh Ders, a Wattler energetikai cég vezetője szerint ha a kormány számaiból indulunk ki, és az állam valóban százezer mikrovállalkozáson segít, akkor a gázpiacon, ha mindenkinek a maximális (évi 1489 köbméternyi) fogyasztásig ad támogatást, az nagyjából 150 millió köbméter földgáz finanszírozását jelenti.

Ez a 10 milliárd köbméteres magyar összfogyasztásnak csak az 1,5 százaléka.

De mivel nem biztos, hogy mindenki kihasználja a teljes limitet, vélhetően jobb becslés az, hogy a kormány a fogyasztás 1-1,5 százalékát támogatta meg ezzel az intézkedéssel.

És hogy állnak az árak?

Az áram és a gáz piaci ára minden nap változik, így csak közelítő értékeket tudunk arról mondani, hogy mivel néznek szembe a cégek. Számoljunk például az árammal. Az energiahivatal adatai alapján a villamos energia lakossági átlagára (rezsiár) Budapesten 10,17 eurócent/kWh volt, a tőzsdei áramár pedig 300 euró/MWh, vagyis ebből a két árból csak háromszoros árkülönbség jönne ki (a 300 euró/MWh az 30 eurócent/kWh).

Ám a képlet összetettebb, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar lakosság rendszerhasználati díjat és forgalmi adót is fizet, vagyis pusztán az áramért magáért csak 12 forint/kWh-t fizet, akkor a piaci ár már tízszeres. Mindenesetre ha úgy számolunk, hogy a jelenlegi piaci energiaár ötszörös a rezsiárhoz képest, igen visszafogott becslést alkalmaztunk. Erről a G7 írt részletesebben.

Megrángatott kkv-k

A hazai kkv-k rezsicsökkentése elég fordulatos sztori volt. A kormány tavaly decemberben, látva az őrületes energiaárakat, úgy döntött, hogy a kisebb magyar cégek segítségére siet. A 670/2021-es (XII. 2.) kormányrendelet kimondta, hogy azon vállalkozások jogosultak egyetemes szolgáltatóval határozott idejű, legfeljebb 2022. június 30-ig tartó villamosenergia-vásárlási szerződést kötni (nagyjából 31 Ft/kWh-s rezsiáron), amelyek

  • mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek;
  • nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 4 milliárd forint;
  • összes foglalkoztatotti létszámuk legfeljebb 10 fő;
  • a létesítő okiratuk 2021. november 22-e előtt került aláírásra.

A részletesebb szabályokról itt olvasható a Pénzcentrumon egy alaposabb elemzés.

Innen szűkült a kör

Ekkor még a 2022-es választás előtt jártunk, nem a kkv-k rezsije volt az egyetlen elem, amiben azóta nagyot fordult a világ (gondoljunk például a 680 milliárd forintos adó-visszatérítésre, „mert belefér”, majd a 2000 milliárdos megszorításra a különadókkal „mert szükség van rá”). Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az állam tényleg határozott időre adott rezsicsökkentést a kkv-knak. Amikor pedig megjelent a 217/2022-es (VI. 17.) kormányrendelet, újabb fix időtávra már kevesebbeknek adott.

A részletes szabályokat remek szakcikkek értékelték, például a Portfolio.hu-n vagy a Wattler tanácsadó cég oldalán, ezekből kiderül, hogy nem is olyan egyszerű meghatározni, hogy ki jogosult, és ki nem.

Akkor most kinek marad a rezsiár?

Az új szabályozás szerint a földgáz és áram 2022. augusztus 1-től már csak a lakosságnak és a mikrovállalkozásoknak jár „jóárasítva”. De utóbbiak is csak egy bizonyos mennyiségi korláttal kaphatnak olcsó energiát, míg a lakosságnak továbbra is joga van – a szokásos populizmussal – a medencét, a jakuzzit és a szaunát is olcsón kifűteni.

Érdekes kérdés, hogy az állam a lakosságnak miért nem csak limitált mennyiségre ad támogatást. Ez ugyanis nagyon indokolt lenne, de biztos, hogy nem egyszerű a kérdés, mert azzal alighanem árnyalni kell, hogy egy adott fogyasztási helyen hány ember él, ugyanakkor tényleg ki lehetne vonni a támogatásból a luxusfogyasztást.

A kkv-s szabályozás mindenesetre már megalkotása után egy nappal, 2022. június 18-án életbe lépett. A lakosságnak jár a rezsiár, az önkormányzatok teljesen kikerültek a jogosulti körből, míg a vállalkozások közül azok maradnak bent, amelyek:

  • 2022. június 18-án már egyetemes szolgáltatás keretében kapták a villamos energiát és/vagy a földgázt;
  • amelynek legutolsó közzétett éves beszámolója szerint a létszáma 10 főnél kevesebb, és
  • nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró.

A határesetek

Az utolsó pont egy jelentős szűkítés, mert ha emlékszünk, a korábbi 4 milliárd forintos bevételi vagy mérlegfőösszeg-limit 800 millió forintra apadt. A támogatotti körbe bekerülni így sem nehéz, de a mennyiségi limitekkel azért túl sok támogatást senki nem kap. Egy gyár hamar beleütközik a sapkába, de van például olyan ingatlankezelő cég is, amely – pár emberrel és alacsony mérlegfőösszeggel – az ingatlanjaiban akár a támogatási limit harmincszorosát is elfogyasztja, de itt fontos, hogy ő is csak a limitált mennyiségre kap támogatást.

Nagyon érdekes eset, ha valakinek a lakásában egy nagyobb cég központja is található. Nem fogunk trükközési tippeket adni, de vicces helyzet, hogy korábban azzal lehetett jól járni, ha valaki a cége székhelyén lakott, és a személyes rezsijét is céges költségként számolta el. Most fordult a kocka, és azzal lehet jól járni, ha a cég működik egy magánszemély lakásában, és az energiaköltség majd lakossági fogyasztásnak minősül.

Cizellálva

A szabályok alapján a legtöbb cég azért be tudja lőni, hogy ő mikro vagy nem mikro, de sajnos senki nem ússza meg, hogy elolvassa a részletes szabályokat.

Fontos például, hogy nem kaphat rezsiárat az a cég, amelyben az állam vagy egy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni része eléri vagy meghaladja a 25 százalékot – bár egy újabb csavarral az 5000 főnél kevesebb lakosú vagy 10 millió eurónál kisebb költségvetésű önkormányzat nem kizáró ok.

Fontos az is (bár ez már a fenti szabályokból is kiderült), hogy aki eddig nem kapott saját jogon rezsiárat, most nem léphet be az egyetemes szolgáltatási körbe, még akkor sem, ha amúgy a feltételeknek megfelelne. Ez olykor persze igazságtalanságokhoz is vezethet. Németh Ders példájával, képzeljünk el két kisboltot egy-egy irodaház aljában. Aki eddig közvetlenül kapta az áramszámláját, az majd továbbra is rezsiáron vételezhet áramot. Akinél viszont a nagy ház (amelyik nem mikrovállalkozás) tulajdonosa kapta a számlát, és ő nyújtotta be a bérlőinek, így a kisboltnak a cechet, már nem kap majd kedvező árat, és nem is léphet be a körbe.

Végül vannak a jogszabály szerint további jogosultak is. Az önkormányzati és állami bérlakásokban, valamint szállóférőhelyeken élők ellátását a helyi önkormányzat és az állami bérlakás-, valamint a szállóférőhely-üzemeltető rezsiáron oldhatja meg. A szállóférőhelyet nem szabad összekeverni a szállodával: itt nem egy balatoni szálláshelyről, hanem inkább egy munkásszállóról van szó.

Technikai limitek, nyilatkozatok

Ezen szabályok mellett vannak kapacitáskorlátozások is. A kisfeszültségen áramvételező, együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményre, mikrovállalkozásként 4606 kWh/év, összes felhasználási hely fogyasztásig jogosultak a rezsiárra. Figyelem ez két különböző feltétel: számít a csatlakozási pont kapacitása, de van mennyiségi korlát is. Földgázból pedig ugyanez a két limit: 20 m³/óra kapacitással és 1489 m³/év/összes felhasználásig lehet csatlakozni.

És akkor jöjjön egy „élet-halál” fontosságú pont

A „kiesők”, vagyis a jelenleg egyetemes szolgáltatásban energiát kapó, de az új szabályok szerint augusztus 1-től arra már arra nem jogosult szervezeteknek (nem mikrovállalkozások, valamint az önkormányzatok) 2022. július 1-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy ők már nem jogosultak a rezsiárra. A nyilatkozatokat az MVM Next a kileponyilatkozat@mvm.hu címre várja.

Amennyiben az érintett nem nyilatkozik, úgy 2022. augusztus 1-től az egyetemes szolgáltatótól a felhasznált energiát a tőzsdeár kétszereséért vételezi.

Ez igencsak brutális árra jönne ki, hiszen a tőzsdeár eleve legalább ötszöröse a rezsiárnak, annak duplája legalább tízszeres árat jelent. Amennyiben viszont az érintett nyilatkozik, úgy 2022. augusztus 1. és december 31. között végső menedékes ellátásban részesül (ennek az ára is magasabb, mint a rezsiár, de mint jeleztük nem annyira, mint az előbb említett). Vagyis összefoglalva:

  • augusztustól marad, aki rezsiárat fizet;
  • akad majd, aki a rezsiár 3,5-szeresét végső menedékes árként;
  • más 5-szörösét, azaz a piaci árat egy kereskedői szerződéssel;
  • és olyan kkv is lesz, amelyik 10-szeres árral bűnhődik, mert nem nyilatkozott.

Nagyon nem mindegy tehát, hogy a cégek mit lépnek, figyelnek-e a kötelezettségeikre.

Kövess minket Facebookon is!