Összeszerelő ország vagyunk? Így oszlanak el Magyarország térképén ezek a munkahelyek

Magyarországon a férfiak 1,9 százaléka, a nők 3 százaléka dolgozott 2019-ben összeszerelő munkakörben. Az ország 170 településén viszont 10 százaléknál is többen dolgoztak összeszerelőként, ezek a települések nagyfoglalkoztató ipari munkahelyek környékén találhatók – látható a társadalmi egyenlőtlenségek problémájával foglalkozó Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont által készített térképen.

A Magyarországra települt nagyobb üzemek fontos munkalehetőséget jelentenek egy-egy régióban. Látható, hogy ebben elég egyenetlen az eloszlás. Magyarország déli megyéiben, illetve Hajdú-Bihar megyében kevesen dolgoznak ezen a területen. Hasonló a helyzet Budapesten és környékén, illetve a Balaton körül, de ott általában jobban van más megélhetési lehetőség.

Magyarország nem összeszerelő ország, ez a kép pontatlan – jelentette ki május 19-i miniszterjelölti meghallgatásán Palkovics László, aki azóta a Technológiai és Ipari Minisztériumot vezeti. Erről a kérdésről a bizottsági meghallgatáson komoly vita alakult ki. Mellár Tamás, a Párbeszéd politikusa az ülésen arra hívta fel a figyelmet: ha a magyar többségi tulajdonú vállalkozások exportja az összes export 50 százaléka lenne, és a magyar termékek exportjának több mint 50 százalékát képviselnék a high-tech termékek, akkor lehetne azt mondani, hogy Magyarország nem félgyarmati ország, amelynek csak összeszerelő üzemei vannak, és „környezetszennyező akkumulátorgyártást hoz be”.

Az erről folyó vitákat általában lecsendesíti, hogy az összeszerelő üzemekkel munkahelyeket lehet teremteni. Csakhogy az alacsony hozzáadott értékkel működő összeszerelő-üzemekre alapozott gazdasági modell egyre törékenyebbé válik, ugyanis a robotizáció gyors térhódítása miatt belátható időn belül egyre kevesebb munkásra lesz szükség.