A Magyar Reklámszövetség szerint káros a reklámadó, nem támogatják a visszavezetését
2022. május 27. – 17:15
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei pénteken közleményben reagáltak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtöki bejelentésére, mely szerint 2023. január 1-jével ismét bevezetik a reklámadót Magyarországon. A bejelentés szerint a kormány 15 milliárd forintos bevételt remél ettől, a szövetségek szerint azonban a reklámadó káros a teljes magyar gazdaságra, így nem is támogatják a visszavezetését.
A közlemény szerint a reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van, és szeretne részt vállalni a kihívások megoldásában, de az egységes szakmai vélemény szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat. Mint írták, a szektorban nincs extraprofit, így ez az indoklás nem releváns, a gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja. Azt is kiemelték, hogy a reklámadó
a járvány után éppen talpra álló, az orosz–ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba beleeső hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint az olyan globális hirdetési platformokat, mint a közösségi média.
A reklámadó a szervezetek szerint nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással van, mert a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje. Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya alapján minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, ennyivel járul hozzá a GDP-hez. A közlemény kiemelte, hogy az iparági szervezetek a reklámadó koncepciójának 2014-es felmerülésétől egységesen tiltakoztak a különadó miatt, annak 2019-es felfüggesztésekor pedig reményünket fejezték ki, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
A csütörtöki bejelentés értelmében nyolc szektorra vet ki különadót a kormány, a reklámadó kivételével pedig ezeket az adókat már idén el is kezdik beszedni. A bankszektorban 300 milliárd forintot vonna el a kormány, biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot (ebben főleg a Mol érintett), a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot,
a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot (a gyógyszertárakat nem érinti a különadó). Nagy Márton azt mondta, hogy a 2023 elejétől bevezetett reklámadó összefügg a tévézéssel és a reklámozással, és azt is hozzátette, hogy nem gondolják, hogy a különadót áthárítanák a fogyasztókra. A megszorítások hátteréről itt írtunk bővebben.
