Rosszul indult a hét a devizapiacon a forintnak: hétfő délelőtt 384,5 forintos szintig drágult az euró. Ez jelentős gyengülésnek számít a pénteki 381-382 forint közötti tartományból.
A forint mozgását az utóbbi hetekben elsősorban a dollár erősödése mozgatta, magyarázza a Portfolio.hu. A dollár erősödése ugyanis hagyományosan rossz hír a feltörekvő devizák számára. A régióban pedig elsősorban a forint kitett ennek a hatásnak az elemzők szerint. A régióban most nem is egységesen mozognak a devizák, a lengyel zloty kissé erősödött hétfő délelőtt, a cseh korona viszont 0,3 százalékos mínuszban van.
Az euró árfolyama legutóbb március elején járt ebben a 384-385 forintos tartományban. Csakhogy akkor a jegybanki alapkamat még csak 3,4 százalékos volt, míg mostanra már 5,4 százalékos – a kamatemelések árfolyamot erősítő hatása tehát múlóban van (igaz, a jegybankoknak nem is célja az árfolyampolitikába beavatkozni).
A forintnak nemcsak a nemzetközi hangulat nem tesz jót, hanem a hazai makrogazdasági és költségvetési hírek sem. A KSH hétfői adatközlése szerint sorozatban a kilencedik hónapban is deficittel zárt a külkereskedelem, méghozzá jókorával, több mint félmilliárd euróssal. A külkereskedelmi statisztikában húsz éve nem láttunk ilyen rossz első negyedévet.
Még rosszabb képet fest az államháztartás, és a helyzet a februári kiköltekezés után sem javul. Áprilisban soha nem látott mértékben, 326 milliárd forinttal nőtt a deficit, így négy hónap alatt 2635,6 milliárd forintos duzzadt, amivel elérte az éves hiánycél 83,6 százalékát.
A tőzsdén is negatív a hangulat – de ez a Putyin-beszéd után a világ tőzsdéiről általában is elmondható –, dél előtt nem sokkal a BUX részvényindex 0,44 százalékos mínuszban áll, a vezető részvények a stagnáló OTP kivételével mínuszban vannak.