A Mol újabb korlátozása: az üzemanyagárak torzítása egyre furcsább jelenségekhez vezet

2022. március 04. – 16:19

A Mol újabb korlátozása: az üzemanyagárak torzítása egyre furcsább jelenségekhez vezet
A Mol Nyrt. egyik fővárosi üzemanyagtöltő állomása a zuglói Róna utcában – Fotó: Róka László / MTVA

Másolás

Vágólapra másolva

Bukjanak a benzinkutasok! Vagyis ne, inkább bukjanak a nagykereskedők és a benzinkutasok! Az sem jó, a benzinkutasok ne bukjanak! Szabályozás, szabályozást követ a 480 forintos ársapka nyomán; sajnos ha egyszer torzít az állam, már nincs megállás.

A Mol Nyrt. arról értesítette előre leszerződött kiskereskedői partnereit, vagyis más benzinkutasokat, hogy

az egy évre leszerződött mennyiség 10 százalékát adja csak oda havonta március, április és május hónapban.

Nem tűnik túlzottan nagy korlátozásnak, ahol egyenletes a fogyasztás, ott nem is az, de ahol inkább mezőgazdasági ügyfelek vannak, a tavaszi munkák idején ez a korlát még hiányhoz is vezethet.

Közben a Mol szempontjai is érthetőek. A cég ugyan nem kommentál, de vélhetően nagyon megunta, hogy boldog-boldogtalan beáll a benzinkútjaihoz, jönnek a hazai és külföldi autók, buszok, kamionok és traktorok, és a 112 dolláros olaj, illetve a 383 forintos euró idején, az 550-560 forint körüli piaci ár idején 480 forintért tankolnak, és ezzel folyamatosan veszteségre kényszerítik a céget.

Hogy jutottunk el ide?

A hazai üzemanyagársapka-intézkedések révén ugyanis ma a benzinkutaknál a fogyasztók 480 forintért kapnak egy liter alapbenzint, illetve egy liter dízelt. Amikor előbb november 15-én, majd három hónap múlva, február 15-én elindult az „ársapka”, a benzinkutasok joggal panaszkodtak, hogy kezelhetetlen veszteséget kaptak a nyakukba, hiszen ekkor csak a benzinkutasok, sokszor családi vállalkozások viselték a döntés terheit.

A nagykereskedelmi ár ekkor már magasabb volt, mint 480 forint, de a benzinkutaknak muszáj volt veszteségesen is nyitva tartaniuk. 510 forintért vásároltak és 480-ért eladtak, de azért fizették az energiát és a béreket is.

Óriási volt a felháborodás, és végül az állam is belátta, hogy itt valami nagyon nem kóser. Dicséretére legyen mondva, ha már jó ötletnek gondolta (az infláció elleni harc és a családok pénztárcájának védelme miatt) a hatósági ársapkát, legalább egy kicsit korrigált.

  • Előbb február 28-án a benzin és a gázolaj bruttó nagykereskedelmi eladási árát is befagyasztotta 480 forinton.
  • Ugyanezen a napon délután 1-től adót is csökkentett, nettó 5-5 forinttal csökkent a benzin és a gázolaj jövedéki adótartalma.
  • Végül a kutasoknak még 20 forint/liter segítséget is adott.

A torzítás azonban mindig zavart okoz

Az egész torzítás sajnos rengeteg problémát okozott, de annyiban indokolt volt az állam és a Mol bevonása a közteherviselésbe, hogy a Mol legalább nyer is most, amíg van olajellátása, és az Urál olaj olcsó, a Brent és a WTI drága, addig a cég más vonalakon szép nyereséget is termel.

„Megszületett a megállapodás; a kormány kitart a benzinárstop mellett, hogy megvédje a családokat a külföldről begyűrűző inflációval szemben, de támogatást nyújt a kis benzinkutaknak az ellátásbiztonság érdekében”

– így örvendezett az ITM ennek a fejleménynek.

Ezekről a fázisokról sokat írunk, de talán kevésbé ismert, hogy már korábban is milyen anomáliák alakultak ki. Ahogy egy szakember meséli, az például vicces helyzet volt, hogy amikor a nagykereskedelmi ár még nem volt limitálva, addig volt olyan, hogy az 510 forintos nagykerárnál a „fehér kutas”, vagyis a családi és nem egy nagy hálózathoz (színes kút) tartozó benzinkutas beállt egy utánfutóval a Mol-kúthoz, és vett 3000 litert, majd azt viszonteladta. Erre a 90 ezer forintot hozó lépésre ma már nincs szüksége senkinek, hiszen hatósági áras lett a nagykereskedelem is.

A Mol is lép

A Mol, mint nagykereskedő, egyben a legnagyobb hálózattal rendelkező kiskereskedő az elmúlt hetekben megnövekedett forgalmat érez,

  • részben a határoknál, mert a külföldiek átjárnak tankolni;
  • részben amiatt, hogy a kisebb kutasok „könyörögtek” a törzsügyfeleiknek, hogy legyenek kedvesek átmenni a nagy láncokhoz, termeljenek nekik veszteséget, ők kibírják;
  • de beálltak azok is a kutakhoz, akiknek amúgy egyedi áras (nagyker) szerződésük volt, kamionos, buszos cégek, nagyobb mezőgazdasági vállalatok, mert már ők is jobban jártak a kútnál. Nekik ráadásul, 2022. március 2-tól a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi listaára 22-22 forinttal emelkedett.

Ellátásbiztonság

A Mol Nyrt. ekkor már attól félt, hogy a sok „cápa” miatt ellátásbiztonsági probléma is jelentkezhet, ekkor vezette be a Mol a tankolásonkénti 100 literes maximumot (a részletes szabályok kicsit bonyolultabbak, a törzsügyfeleknek kevesebb limit volt), és ezért írta elő részben az év/10-es kiskereskedelmi korlátozásokat.

Tehát a piacvezető cég maga is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a kiskereskedelemben, de nagykereskedői szinten is korlátozott. A célja hivatalosan az, hogy az ellátás folyamatos legyen, de nyilván az is benne van, hogy a sebeiket nyalogató családi kutasok ne rendeljenek be előre hatalmas mennyiségeket.

Az orosz–ukrán háború miatt ugyanis vélhetően tartósan magas marad az olaj ára és gyenge a forint, vagyis reális marad az 550 forintos piaci benzinár. Ha esetleg a választások után az akkori kormány visszaindul az üzemanyagpiacon a piaci ár felé, akkor vélhetően itthon is drágább lesz a benzin, érdemes lehet az eltérített áron előre bevásárolni.

Forrásaink abban bíznak, hogy azért ha egy kút nem spekulál, csak tényleg kellene az ügyfeleinek benzin vagy dízel, akkor tárgyalásos úton kezelhető számukra a helyzet, a Mol tud többletanyagot adni, hiszen különben mit csináljon az a benzinkutas, aki nem kap benzint, de nyitva is kell lennie.

A tervgazdaság már csak ilyen

A „kommunizmus”, a tervgazdaság sajnos már csak ilyen. Örülünk a 3,20-as kenyérnek, de a piactól eltorzított gazdaságok alapjelensége a hiány, farmerből, nejlonharisnyából, telefonból, sörből, személygépkocsiból.

Erre valamennyire az állam is emlékezhetett, ezért írt elő kötelező nyitva tartást a kutaknak. Igen ám, de mi történt a piactorzítás révén? Minden egyedi szereplő a saját önérdeke miatt elkezdte kihasználni a másik baját, átjárt Magyarországra tankolni a szlovák kamionos, az osztrák autós, a román buszos, az otthon 30 százalékkal magasabb benzinárral találkozó külföldieknek ez nagyon megérte.

Az állam most mindenféle segítséget nyújt, a fentiek mellett

  • elengedi a kutaknak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből származó kötelezettségeket;
  • biztosítja annak a jogi lehetőségét, hogy a kis benzinkutaknak csak a személygépjárműveket, a motorkerékpárokat és a mezőgazdasági gépeket kelljen kötelezően kiszolgálniuk, a 3,5 tonnát meghaladó kamionokat és buszokat nem;
  • az állami és önkormányzati ingatlanban működő töltőállomásokat pedig mentesíti a bérleti díj fizetése alól 2022. március és május között.

Mindez szép és jó, azt pedig már csak a közvélemény-kutatók tudják legfeljebb, hogy hány olyan magyar szavazó van, akit zavar, hogy az állam külföldi buszos vállalkozókat és kamionosokat is segít magyar cégek kárára, vélhetően sokkal kevesebben, mint amennyien örülnek, hogy 479,9 forintért tankolnak, és nem pedig 550-ért.

Kövess minket Facebookon is!