Az MNB 30 bázisponttal, 4,3 százalékra emelte az irányadó kamatot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az előző hetinél 30 bázisponttal magasabban, 4,3 százalékon hirdette meg csütörtökön az egyhetes betéti tenderét. Ez az a kamatszint, amit újabban irányadó kamatnak nevezünk, ehhez képest az alapkamat már egy kicsit „lemaradt”.

Közelítő szintek

Az MNB kettős szorításban van, a magas infláció miatt az irányadó kamat emelése indokolt, de az is, amit kedden Virág Barnabás alelnök bejelentett: közelíteni kellene egymáshoz az alapkamatot és az irányadó kamatot.

Akkor az alapkamatot 50 bázispontos emeléssel, 2,9 százalékra emelte a jegybank, ezt követően a piaci elemzők számítottak az irányadó ráta alapkamaténál kisebb emelésére, ez így is történt, de ha az a cél, hogy idővel összeérjen a két kamat, akkor az is feltételezhető volt, hogy 50 pontnál kisebb lesz az emelés. Erről a dilemmáról korábban itt írtunk.

Ami esetleg mégis meglepetés volt, hogy a piac nem 30, hanem inkább 40 bázispontos emelést várt. Az MTI tudósítása megjegyzi, hogy a betéti tender meghirdetését követően erősödött az árfolyam; az eurót háromnegyed tízkor 360,30 forinton, a dollárt 321,70 forinton, a svájci frankot 347,12 forinton jegyezték a bankközi piacon.

Kamatfolyosó

A jegybanki eszköztárban mindig fontos a kamatfolyosó is (leegyszerűsítve az, hogy a kereskedelmi bankok milyen áron kérhetnek és adhatnak likviditást a jegybanknak). Nos, az egynapos betét kamata így 2,90 százalék, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 4,90 százalék lett.

Az alapkamat szintje várhatóan fokozatosan eléri majd az egyhetes betéti kamat szintjét, a két kamat különbözetének szűkülése már januárban megindult, és az első félévben fejeződhet be. Megerősítette az elemzők várakozását, miszerint havi (és nem heti) döntésekre kell készülni, az egyhetes betéti ráta havi változására az alapkamatot érintő döntést követően kerül majd sor.

A szakemberek szerint

Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazgatója szerint globálisan is az infláció elleni harc lett az első számú kockázat és feladat. A szakember idézte a Deutsche Bank friss felmérését, amely szerint a nemzetközi vagyonkezelői piac az inflációt immár nagyobb veszélynek tekinti a gazdaságra, mint a járványt. Hasonló eredményt mutat a munkáltatók közötti felmérés, ők ugyanis a szűk munkaerőpiac és a béremelkedés miatt aggódnak, természetesen ez is emeli az inflációt.

Meglepő módon még a tőzsdei árak és az ingatlanárak emelkedése is a hadra fogható emberek számát csökkenti. Van ugyanis egy olyan vagyonhatás, hogy amikor a befektetők azt érzik, hogy gazdagabbak (drágábbak a papírjaik, értékesebbek az ingatlanjaik), szívesen vállalkoznak és önmegvalósítanak, és maguk is kivonulnak a munkaerőpiacról.

A szakember szerint 2021-ben inkább bizonyos termékek drágulása volt jellemző, a kontakthiányos életünkben a szolgáltatások kevésbé tudtak drágulni, 2022-ben azonban megfordulhat a trend, és inkább a szolgáltatások drágulhatnak.

Az Equilor a január 26-án közzétett elemzésében

• 2022 végére 4,9 százalékos,
• 2023-ra 5,2 százalékos és
• 2024 végére már csökkenő, 4,2 százalékos kamatot vár,

és az egyes évek végén már azzal számol, hogy az irányadó kamat és az alapkamat azonos lesz.

Ha mindezt nemzetközi összehasonlításban nézzük, a Fed és az ECB ebben a hároméves időszakban még végig az emelés irányába változtathat, de az említett elemzés alapján az amerikai alapkamat így is csak 2, míg az euróövezeti 0,5 százalékig emelkedhet.