MNB: 2021 végén meglepően magas volt az átárazás az üzletekben, a nagy kérdés most az, hogyan indul 2022

Január 25-én megtartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az év első kamatdöntő ülését. Ezen az előzetes várakozásoknál nagyobb mértékben, 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatot.

Jegybanki kommentár

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a megszokott menetrendben, vagyis a bejelentés után egy órával sajtótájékoztatón is értékelte a döntéseket. Az MNB-vel kapcsolatban korábban gyakori vád volt, hogy túlságosan is unortodox, vagyis szereti meglepni a piacokat, akár mesterségesen is fenntart egyfajta kiszámíthatatlanságot.

Nos, az elmúlt néhány MNB-döntés legnagyobb pozitívuma az, hogy az MNB-nek láthatóan van önreflexiója – amikor racionális kritikákat kap a piacról, akkor tud korrigálni. Ilyen kritika volt mostanában, hogy

• nem nevezhető szigorúnak az a jegybanki politika, amelyet egy nagy összegű Növekedési Kötvényprogram kísér,
• a méretes állampapírvásárlások is túlságosan bővítik a likviditást,
• hiba az, ha nagyon elválik egymástól az irányadó kamat és az alapkamat, mert az összezavarja a piacot.

Mint látni fogjuk, a jegybank a piaci elvárások, a racionálisnak vagy ortodoxnak gondolt megközelítés felé lépett el.

Inflációs nyomás

Természetesen a fő kérdés most is az infláció volt. Az alelnök szerint a tartós inflációs hatások emelkedtek, így januárban még szigorúbb lépésekre volt szükség. Decemberben ugyan megállt az infláció emelkedése a 7,4 százalékos novemberi szinten, de éppen a maginflációban megtestesülő alaphatások maradtak erősebbek, így akár a szezonális hatásoktól (idényjellegű élelmiszerektől, energiaáraktól) megtisztított mutató is 7 százalék fölé nőhet.

Az áremelés szerkezetében feltűnő volt, hogy a jelentős áremelések egyre szélesebb árukörben érvényesültek, szolgáltató és termelő ágazatokban egyaránt.

Októberben, de novemberben és decemberben is a szokásostól eltérő szezonális hatások látszottak, vagyis az a jellemző metódus eltűnt, amikor a kereskedők inkább az év elején, vagy az új „szezonban” áraznak át, és az áremelések szempontjából nyugodtabb hónapokban magas volt az áremelés, különösen decemberben.

Plató

Hol utaznak a görög filozófusok? Platón.

Így szól egy favicc, ami nem hangzott el Virág Barnabás sajtótájékoztatóján, viszont visszatérő kifejezés volt a „plató”. Az alelnök arra a jelenségre használta, amikor az infláció beáll egy magas szintre, onnan már nem emelkedik, de csökkenni sem tud.

A teljes infláció esetében már elindult a platózás, de az év eleje áremelési trendjei még kérdésesek, így azt nehéz belőni, hogy mennyire lesz széles a plató.

• Az első opció szerint a decemberi, vártnál nagyobb áremelések előrehozott drágítások voltak, így most nem várhatóak újak.
• A második opció szerint az év elején csak lendületet vettek a kereskedők, és további áremelések várhatók.

Egy fontos monetáris váltás

És akkor arról a bizonyos önreflexióról – a legutóbbi időszakban az MNB-t leginkább azért érte kritika, mert elvált egymástól az alapkamat és az irányadó kamat (ami az egyhetes jegybanki betéti kamat volt).

Most az MNB megüzente, célja az irányadó és az alapkamat közötti különbség csökkentése. Vagyis, bár az egyhetes is emelkedni fog (legközelebb akár már csütörtökön), de innentől havonta és nem hetente szeretne az MNB emelni. Igaz, ilyenkor mindig le kell szögezni azt is, hogy az MNB figyeli a folyamatokat, értékeli a kockázatokat, vagyis ha indokolt, az MNB bármikor kész a kamatemelésre.

A gazdasági növekedés rendben van

Miközben az MNB tájékoztatóinak, kamatokról és az inflációs folyamatokról szóló részei újabban inkább negatív meglepetéseket tartalmaznak, a növekedésről mindig lehet jókat is mondani.

Az év végén is élénk volt a magyar gazdaság, mind az ipar, mind a kiskereskedelem, mind az építőipar jól teljesített, ez összességében 6,5 százalékos GDP-bővülési ütemhez vezetett.

A belső kereslet erős, a külső piacaink még nem annyira, de ha ilyen jó marad az általános gazdasági helyzet, akkor az ötödik hullám után van remény arra, hogy javulhat az export, illetve a külkereskedelmi arányunk. Ebben az is segíthet, hogy az elmúlt években sok olyan kapacitásbővítés fejeződött be, amely segítheti az exportra termelést, az elmúlt öt évben évente átlagosan 2,5 milliárd euró értékben érkezett külföldi működőtőke (FDI) az országba.

Elemzői kommentár

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója meglepetésnek értékelte, hogy az MNB a korábbi ütemezéstől eltérően nem 30 bázisponttal, hanem 50 bázisponttal emelte meg az alapkamatot. Mint mondta,

egyértelműen felfelé mutató kockázatok övezték az elmúlt hetekben a mai kamatdöntést, azonban annak az esélyét csak 15 százalékra tettük a döntés előtt, hogy meglépi a jegybank a korábbiaknál nagyobb szigorítást.

A decemberi vártnál magasabb inflációs mutató, valamint az év eleje óta megemelkedett piaci volatilitás fényében azonban az MNB úgy gondolhatta, hogy érdemes határozottabban lépnie.

A korábbi jegybanki kommunikáció alapján az egyhetes betéti kamat csütörtökön hasonló mértékben, 4,5 százalékra emelkedhet. Várakozásaink szerint az alapkamat 50 bázispontos havi ütemezésben 3,9 százalékra emelkedik az első negyedév végére, majd 4,5 százalék körül lehet a félév végén, miközben a jelenlegi különbség az egyhetes betét kamata és az alapkamat között fennmaradhat.