Nyugat-Európa látványos kudarca, ahogy Joe Bidennek kell kérlelni Katart, hogy gázzal segítsen

Egyre megalázóbb helyzetekbe kerül Nyugat-Európa, és ebbe a fogalomba természetesen most az EU-tag Magyarországot is beleértjük. Hiába eszelősen drága a gáz és az áram, a piacgazdaság most rövid távon mégsem tudja felzárkóztatni a kínálatot a kereslethez. A tárolók viszonylag üresek, Oroszország nem szállít elég gázt, és a további jelentős forrásokkal rendelkező exportőrök (Ausztrália, vagy Katar) sem Európa felé veszik az irányt.

Függés

A kiszolgáltatott helyzethez sok minden vezetett.

• A rossz idő (vagyis a téli szezonban kevesebb a nap és a szél, nem termelnek a megújuló források), a fűtéshez, de az áramtermeléshez is sok gáz kell
• A zöld politika sikerei. ez érzékeny téma, mindig le kell szögezni, hogy a fosszilis tüzelés ellen vívott harcban kötelező járulékos költség a magasabb energiaár, de ahogy Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője kiemeli, az energia-átmenet során több gázra van szükség. Ráadásul ez a folyamat már Délkelet-Ázsiát is elérte, az LNG-tankerek leginkább ide mennek,
• Egyéb politikai konfliktusok is bekavartak. Kína nem vesz szenet Ausztráliától, mert összevesztek, ezért is több gáz kell neki. Oroszország pedig mindenért durcás a Nyugatra, ezért sem szállít elég gázt.
• És az sem segít, hogy hiába lenne egy jó nagy vezeték, az Északi Áramlat 2, azt nyárig biztosan nem indítja el Németország.

Az USA segítene

Gyakorlatilag most Nyugat-Európa nem is tudná megoldani egyedül a gondjait, de Joe Biden amerikai elnök igyekszik segíteni. Biden Katarnak „udvarol”, hogy utóbbi az Egyesült Államok segítségével meggyőzze az üzleti partnereit, hogy a katari földgáz egy részét Európába szállítsák, ha az orosz-ukrán konfliktus miatt esetleges fennakadások lépnének fel az Európába irányuló orosz gázszállításban – fejtette ki egy amerikai tisztségviselő a Reuters brit hírügynökségnek.

Kicsit olyan ez a távoli megoldás, mint amikor 1995 novemberében Alija Izetbegović bosnyák, Slobodan Milošević szerb és Franjo Tuđman horvát államfő elutaztak Ohióba, hogy ott kössenek boszniai békét, mert a saját környékükön még egy biztonságos találkozót sem bírtak volna megszervezni.

Most annyiban megalázóbb a helyzet, hogy az Egyesült Államok és Katar majd tárgyal Washingtonban, Európa pedig nem is ül ott az asztalnál.

Magas szintű tárgyalás

A kérdést mindenesetre részletesen is megtárgyalja majd Tamim bin Hamád Al Táni katari emír és Joe Biden amerikai elnök az arab sejk jövő heti washingtoni látogatásakor – írja az MTI.

A Biden-adminisztráció az elmúlt hetekben Katart és más jelentős energiatermelő országokat is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy tudnának-e segíteni.

Doha nagyobb globális energiaellátási fennakadások esetén is segíthet, mint ahogyan tette ezt 2011-ben a fukusimai katasztrófa idején.

Katar a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) kitermelője, ezért elvileg valóban biztosíthatná Európának a szükséges kieső földgázmennyiséget.

Sokáig határozottan Katar, vagyis a világ leggazdagabb országa vezette az LNG-piacot, de most éppen Ausztrália a legnagyobb LNG-exportőr. Ez azonban csak átmeneti trónfosztás, mert hatalmas, már bejelentett fejlesztések révén Katar hamarosan visszaveszi az első helyet.

Katar legnagyobb tankerei, a Q-Maxok 2005 óta készülnek a dél-koreai Samsung Heavy Industries cégnél, egy ilyen 345 méter hosszú hajóba 266 ezer köbméter LNG is elfér, A vezető cég, a Qatar Petroleum pedig a világ legnagyobb LNG-vállalata, megelőzi a Shell, Exxon, Total nyugati cégeket.

Nem flexibilis

Ugyanakkor Katarnak mégsincs túl sok rugalmasan eladható tartaléka, mivel a legtöbb földgázt hosszú távú szerződésekkel már lekötötték.

Katar jelentős vásárlóit ezért kellene meggyőznie az Egyesült Államoknak vagy másoknak ahhoz, hogy rövid távú megoldásként Doha a nekik szánt földgázt Európába küldhesse.

Oroszország közben szerdán arra figyelmeztetett, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök személyét sújtó esetleges szankciók neki nem ártanának, de politikailag rendkívül károsak lennének. Joe Biden kedden – újságírói kérdésre válaszolva – azt mondta, hogy mérlegelné ezt a lépést is, amennyiben Oroszország megtámadná Ukrajnát.