Ez aztán a meglepetés: az MNB lezárta az állampapír-vásárlásait és a Növekedési Kötvényprogramját

2021. december 14. – 16:28

Ez aztán a meglepetés: az MNB lezárta az állampapír-vásárlásait
és a Növekedési Kötvényprogramját
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke – Fotó: Kovács Attila / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Mindenki tudja, hogy az infláció ellen majd jó magas szintre fel kell emelni az alapkamatot. De minek jobb a következménye, egy drasztikus lépésnek, amolyan atombombának, vagy a sok kicsinek, amivel azért marad még lőszer is a tarsolyban?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a december 14-i kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamatot 2,1 százalékról 2,4 százalékra emelte. Ezzel utána szaladt a Magyarországon most irányadó, vagyis meghatározóbb egyhetes betéti tender kamatainak, ami legutóbb már 3,3 százalékra ugrott fel, és két nap múlva izgulhatunk, hogy mi lesz a folytatás.

Az MNB tehát a kamatokkal továbbra is lépésről lépésre, fontolva halad, ami kérdéses hatékonyságú eszköz, de mint látni fogjuk, az infláció elleni harcot nagyon komolyan veszi, brutális kiegészítő lépéseket is bejelentett.

Fontos bejelentések

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő sajtótájékoztatón kitartott a jelenlegi monetáris politika iránya mellett, szerinte a két ma eltérő kamat majd csak a kamatemelési ciklus végén fog összeérni. Ugyanakkor most valóban minden az inflációs célt szolgálja. Az overnight betéti kamat 80 ponttal 2,4 százalékra, az overnight hitelkamat 30 ponttal, 4,4 százalékra emelkedett.

Nagyon fontos, hogy az MNB lezárta az állampapír-vásárlásokat, legfeljebb célzott vásárlásokkal segít az MNB, de ez eseti lesz, nem általános.

Hasonlóképpen a jegybank a Növekedési Kötvényprogramot is lezárta. Ami a csőben van, az még realizálható, de újabb kör most nem lesz.

Virág Barnabás azt mondta, hogy a 7,4 százalékos novemberi infláció volt a lokális csúcs, innen már lefelé indulhat a pénzromlás mértéke, de az infláció mindenképpen elhúzódó lesz,

2022 közepéig 6 százalékos (!) maginflációt vár, és már csak 2023-ra reméli azt, hogy visszatér a toleranciasávba a pénzromlás.

Az MNB 2022-ben 4,7-5,1 százalékos inflációt, míg 2023-ban 2,7-3,5 százalékos inflációt vár. Ami pedig a növekedést illeti, az idén a jegybank 6,3-6,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizál, jövőre 4-5 százalékos növekedést vár és 2023-ban 3,5-4,5 százalékos lehet a változás.

Kemény lépés, de ez is veszélyes

A határozott vásárlásleállítás nagyon dicséretes, különösen az NKP volt értelmetlen a hűtési célok mellett, de az például egyáltalán nem örömteli, hogy továbbra is eltér egymástól az alapkamat és az irányadó kamat. Ráadásul az alapkamatot már szinte semmilyen más pénzügyi eszköz kamata nem követi, vagyis a kettőt egy drasztikus alapkamat-emeléssel össze is lehetne húzni, de a jegybank amolyan hitelességi kérdést csinál abból, hogy ne „pattogjon”.

Pedig azért a kelleténél alacsonyabb alapkamatnak is lehet negatív következménye, még akár forint elleni spekulációra is okot adhat.

Ki lehet például használni, hogy egy felületes szemlélő, befektető nem veszi észre, hogy 3,3 százalék az irányadó kamat, de 2,4 százalék az alapkamat: érdemes lehet arra spekulálni, hogy a magyar állampapírok egy várható kamatemelés után kevesebbet érnek. De hogy a képlet még összetettebb legyen, a kamatemelés viszont forinterősítő is lehet.

Természetesen azért egy komoly befektető tudja, hogy most az első, vagyis a betéti kamat számít, de aki felszínesen tekint erre a piacra, benézheti ezt, és ebben van némi sérülékenységi veszély is.

Mire lövünk?

Vannak tehát anomáliák a rendszerben, de az egész ügyben nem ez az igazán fontos, hanem az, hogy amennyiben a piac arra számít, hogy az alapkamat hamarosan 3, de talán 4 százalék fölé is elszáll, akkor mit díjazna: egy gyors és határozott lépést, vagy ezt a lépegetést.

Előbbi erős üzenet, segíthet megvédeni a forintot, de utána további fegyverzet már nem igazán marad, a lépegetésnél pedig még mindig benne van a levegőben, hogy ha valaki ellenünk spekulál, méretes fegyverarzenállal lehet válaszolni neki.

A baj csak az, hogy a finom lépések akkor kevésbé segítenek, amikor az infláció már 7,4 százalék, az euró pedig 367 forintba kerül, és egyre méretesebb hiány és eladósodás is látszik.

A jegybanknak nincs túl sok eszköze a globális infláció ellen. A jövőben sem tudja az energia, az alapanyagok vagy az élelem nemzetközi ártrendjeit befolyásolni, amit tud, az a hazai szolgáltatások ára, a hazai bérnyomás és a kamatpolitikán keresztül a forint árfolyama, ami az importot teheti olcsóbbá. Nem egy könnyű helyzet.

Matolcsy György személyes helyzete

Ez az egész természetesen nagyon kellemetlen lehet Matolcsy Györgynek. Próbáljunk egy kicsit belehelyezkedni az ő szerepébe: korábban zajos sikereket, vagy sikerként is interpretálható eredményeket könyvelhetett el, ilyen volt a kamatcsökkentés, a növekedést tápláló monetáris politika, az NHP, az NKP, a devizahitelesek rémálmának lezárása, vagyis a forintosítás.

Ám végül mégiscsak az utolsó időszak határozza meg a megítélését egy jegybanki vezetőnek, így Matolcsy lehet az, aki nem figyelt az inflációra, aki a prociklikus politikájával túlfújta a léggömböt.

Most ugyanis itt kínlódik a jegybank egy, a térség többi országához képest magasabb inflációval és hiteltelenebb monetáris politikával.

A globális pénzeső mindenképpen ellene munkálkodik, de a kormány is ellene dolgozik, mert jön a nyugdíjemelés, az adóvisszatérítés. Matolcsynak pedig döntenie kell, vagy nagyot kell lépnie, vagy az országnak együtt kell élnie az 5 százalékos inflációval. Azzal amúgy együtt lehet élni, csak meg lehet-e fogni ott?

Nem tisztünk megvédeni Matolcsy Györgyöt, de azért az nagyon igazságtalan lenne, ha elfelejtenénk, hogy ennek az egész lufifújásnak mi volt a hozadéka. Matolcsy monetáris politikája az elmúlt években valóban hozzájárult a magyar gazdasági növekedéshez: Török Lajos, az Equilor vezető elemzője emlékeztet arra, hogy

a jegybankelnök abban hitt, hogy nem szabad hűteni a gazdaságot, ameddig globális konjunktúra van, nem maradhatunk le, nem maradhatunk ki,

mert vannak globális folyamatok. Ha most nem szaladunk a világgal, ha nem emelkednek a reálbérek, akkor leszakadhatunk, akkor reális opció az, hogy innen is elindul nyugatra az ország harmada, mint a románoktól, a bolgároktól, a bosnyákoktól, sőt egy időben a lengyelektől.

Finomságok

Virág Barnabás végül elmondta, hogy a Monetáris Tanács továbbra is havi kamatemelési ciklust folytat, de ebben az időszakban az eszköztár minden eleme az árstabilitás minél gyorsabb elérését szolgálja.

Ehhez kéne az inflációs várakozásokat mérsékelni.

Vagyis ne alakuljanak ki másodkörös hatások. Jelen pillanatban a várakozások szintje emelkedik, ez érthető, amikor az infláció valóban nő, akkor mindenki magasabb inflációt vár, már csak ezért is meg kellene törni a magas szintet. Sajnos a kockázatok még mindig felfelé mutatnak, globális infláció, nyersanyag, csiphiány, elhúzódó pandémia, illetve a már sokat emlegetett várakozások révén.

Kövess minket Facebookon is!