Az MNB kamatot emelt, tudja még követni, hol tartunk?

Az MNB kamatot emelt, az MNB kamatot emelt – mostanában gyakran halljuk ezt a kifejezést, de vajon tudja még valaki követni, hogy hol tartunk, és mit jelentenek ezek a hírek? A bankárok természetesen igen, de a hírekben rendre összekeveredik több fogalom.

A jegybanki alapkamat most Magyarországon 2,1 százalék, fél éve még csak 0,6 százalék volt, azóta két ízben 15 ponttal, négy ízben pedig 30 ponttal emelt az MNB, ez összesen 150 bázispont. Ilyen lépés mindig a hónap második felében, havonta egyszer, keddenként történik, itt látható az idei menetrend.

Van azonban egy másik kamateszköz, amely átvette a piacon a valódi iránymutatást, és ma erről írt a Portfolio.hu, ezek az egyhetes betéti tenderek kamatai. Az MNB-nél nem a lakosság, vagy nem a cégek, hanem a többi bank tud betétet elhelyezni, jó esetben korlátlan mértékben a szabad likviditásukból.

A december 9-i, csütörtöki lépés most újabb 20 bázispontos emelést jelentett, ez a kamatszint már 3,3 százaléknál jár. Itt gyorsabb az emelési ütem, gyakrabban (hetente, csütörtökönként) is kell dönteni, és amilyen inflációs és forintárfolyamszámokat látunk (az MNB az elsőre figyel inkább), nem is lehetne nem emelni. A jegybank bő három hét alatt összesen már 150 bázispontos szigorítást hajtott végre.

Decemberben lesz még alapkamatról szóló kamatdöntő ülés is, de persze betéti tender is.

A kormányzat és a jegybank ugyan szeret globális trendként beszélni az inflációról és a kamatok megemelkedéséről, de – bár ez teljesen igaz – elfelejtik hozzátenni, hogy a magyar kamatszint és az inflációs szint is kiugró a fejlett országok jellemző értékeihez képest.

A Portfolio.hu emlékeztet rá, hogy a Monetáris Tanács (MT) következő ülésén is kamatemelés várható, de az már nem lesz a piacnak annyira izgalmas, hiszen az alapkamat csak követheti az effektív kamatnak számító betéti kamatot.