A horvát sajtó egy része szerint Andrej Plenković kormányfő Orbán Viktor bérence, de ebben aligha van igazuk

2021. november 04. – 12:08

frissítve

A horvát sajtó egy része szerint Andrej Plenković kormányfő Orbán Viktor bérence, de ebben aligha van igazuk
Az INA horvátországi benzinkútjánál – Fotó: Varga György / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Nacional lap szerint Ivo Sanader exkormányfő és Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató jogerős ítélete után horvát jogi lépéseknek kellene következnie, vagyis azonnal át kellene vennie a horvát államnak az INA olajcég irányítását.

Magyarországról nézve Horvátország közvéleménye mintha sokkal többet olvashatna és talán többet is tudna a Mol–INA-ügyről, mint a magyar. A lapok elég részletesen beszámolnak minden apró fejleményről, rendszeresen végigkérdeznek egy csomó politikust, jogászt, közgazdászt, ráadásul a horvát médiavilágban még viszonylag fontosak a nyomtatott lapok.

Az előfizetés nem jellemző, de a magyarnál sokkal fejlettebb „kávéházi élettel” bíró országban meghatározóak a standokon megvásárolható lapok, amelyek így kellően hatásvadász címekkel tálalják az újabb híreket, mert az olvasókért nagyon éles a közvetlen versengés.

Az ítélet után

Mint arról mi is beszámoltunk, a Horvát Legfelsőbb Bíróság a napokban helyben hagyta Ivo Sanader exkormányfő 6 éves és Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató 2 éves börtönbüntetését, igaz azt is jeleztük, hogy még mindenféle jogi eljárás zajlik vagy következik. Minderről itt és itt írtunk.

A horvát sajtópalettán nemcsak az ítéletet közölték, de olyan lap is akadt, amely már előrébb tart. Létezik például egy lap (cikkünk korábbi verziójában szélsőségesen nacionalistának neveztük az újságot, de a lap munkatársa kikérte ezt magának, mondván a horvát nemzeti érdekek képviselete nem egyenlő a nacionalizmussal), amelynek a neve Nacional; és a hetilappal, portállal (nacional.hr) és tévével is jelentkező médiacsoport hetilapjánál a legfrissebb számban egy gigantikus méretű cikkben taglalja a helyzetet, és támad rá a horvát közjogi méltóságokra. A kritika tárgya pedig az, hogy ezek az emberek miért nem tesznek valamit az INA visszaszerzése érdekében.

Az offline magazinban megjelent cikk főleg anonim véleményeket ismertet, de elérték magát a horvát miniszterelnököt is, egy korábbi alkotmánybírót, egy bírót, illetve az INA felügyelőbizottságának horvát elnökét, akinek mandátuma idén decemberben jár le. Az itt elérhető linken csak a cikk rövid online beharangozója olvasható, de a portál tele van hasonló tartalmakkal, a Google Fordító segítségével olvasható írásokból kiderül, hogy a lap újabban sok teret szentel ennek a témának.

A fő üzenetek

Mint hallottuk, a Nacional régóta támadja jobbról az amúgy jobboldali horvát kormányt, elsősorban azzal a váddal, hogy nem képviseli a horvát érdekeket, kiárusítja az országot, és amikor a véleményük szerint horvát szempontból negatív bírói ítélet születik, akkor a bíróságokat is kritizálja.

Ha a mostani cikk fő állításait szeretnénk összefoglalni, nagyjából ez a logika rajzolódik ki:

1. Jogerős ítélet született arról, hogy Hernádi és Sanader között korrupciós ügylet zajlott.

2. Ha ennek az ítélet szerint az a szerződés volt a célja, hogy a Mol átvehesse az INA menedzsmentjogait és a cég irányítását, akkor ez a megállapodás nem lehet szabályos, annak jogkövetkezményeit érvényteleníteni kell.

3. Amikor egy horvát üzletember bukott meg, mint pl. Ivica Todorić milliárdos a 60 ezer főt foglalkoztató Agrokorral, akkor a kormány elég határozottan elvonta a javakat a korábbi tulajdonostól, ha ezt most az ügyészek vagy a kormány nem teszik meg, akkor a horvát érdekek ellen és a magyar érdekek mentén dolgoznak, vagyis Andrej Plenković kormányfő Orbán Viktor szövetségese, kiszolgálója, bérence.

A miniszterelnök véleménye

A kormányfő, aki a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség politikusa, egy 51 éves jogász azonban, és talán éppen azért, mert jogász, visszafogottabb, sőt megkockáztatjuk, „rafkósabb”.

Ő azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón az ítélethirdetés napján, hogy

a horvát állam és a Mol korábban megállapodtak, hogy a vitás cégjogi kérdésekben egy svájci választott bírósági plénumot fogadnak el.

A genfi UNCITRAL már tárgyalta az ügyet, helybenhagyta a korábbi részvényesi megállapodást, és azt is kimondta, hogy Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy bűncselekmény történt volna; a Mol minden szerződéses kötelezettségét teljesítette. A bíróság arról is szólt az ítéletben, hogy az ügy koronatanúját, a Horvátországban is kétes hírű Robert Jezicet nem tartotta megbízhatónak.

De miért mondjuk, hogy a kormányfő talán rafináltabb is, mint kritikusai?

Mi lenne a törlésnél?

Valójában, bármennyire is szélsőséges a Nacional kritikája, azt nem lehet állítani, hogy ne lenne valid kérdés, hogy a horvát jogerős ítéletnek milyen egyéb jogkövetkezményei lehetnek. Ha azonban esetleg valóban megkérdőjeleződik az említett részvényesi megállapodás érvényessége, azzal a horvát állam rosszabbul járna.

Ma az INA vezető testületeiben ugyan többségben vannak a molos tagok, de azok tele vannak a horvát állam képviselőivel is, ezt az említett megállapodás biztosítja. Ha a részvényesi megállapodás nem lenne érvényes, akkor egy közgyűlésnek kellene új vezető tisztviselőket választania, ahol vélhetően akár egy teljesen tisztán magyar tagokból álló testület megválasztására is esély nyílna.

Tulajdonosi struktúra

Mint az itt látható tulajdonosi szerkezetből látszik, a cégben most a Molnak 49,1 százaléka, a horvát államnak 44,8 százaléka van, és 6,1 százalék kisbefektetők (magánszemélyek, horvát nyugdíjalapok) birtokában van.

Ebből a struktúrából szinte biztosan az adódik, hogy a közgyűlésen egyszerű többséget igénylő kérdésekben a Mol szava dönt, hiszen a tapasztalatok szerint az elég reménytelen, hogy egy 6 százaléknyi közkézhányadból legalább 4,3 százalék valóban meg is jelenjen a közgyűlésen személyesen, és ott mindenben egységesen a horvát állami szándékot támogassa.

Egy szomorú visszaemlékezés

Itt tart most tehát ennek a szövevényes ügynek ez a szála, de ha a Nacionalról írunk, némi kitérővel emlékezzünk meg a mára már eléggé eljelentéktelenedő lap és a Mol–INA-történet szempontjából is igen sűrű, 13 évvel ezelőtti időszakról!

Az itt következő dráma ugyanis megérdemel egy visszaemlékezést. Amikor 2008-ban a Mol és a horvát állam (ekkor még Ivo Sanader volt a miniszterelnök és a legendás politikai vezető Stjepan „Stipe” Mesić az elnök) éppen a részvényesi megállapodás tető alá hozásának finisében lehetett, egy itthon talán nem annyira ismert merényletsorozat rázta meg Horvátországot. Többeket megvertek, megpróbáltak meggyilkolni, voltak sikeres és sikertelen merényletek is.

Ivo Pukanićot, a cikkünkben már említett Nacional akkori tulajdonosát és korábbi alapító-főszerkesztőjét, illetve egyik munkatársát, Niko Franjićot, a lapot kiadó cég marketingigazgatóját Zágráb belvárosában felrobbantották és megölték.

Az egykori robbantás helyszíne – Fotó: Stringer / AFP
Az egykori robbantás helyszíne – Fotó: Stringer / AFP

A maffia felé vezettek a szálak

A 2008. október 23-i merényletben további két diák is megsérült, akik egy közeli iskolából jöttek ki éppen. Az ügy több szempontból is megrázta a közvéleményt. Bár Ivo Pukanić valamennyire megosztó személyiség volt, sokféle politikai és alvilági kapcsolattal, de alapvetően feltáró szerepet játszott lapjával a horvát és a szerb maffia visszaéléseinek leleplezésében.

Eleinte bezavart a nyomozásba, hogy egy olyan zavaros és hangos válás közepén is járt, amelyben magas szintű barátja, még az államelnök is közvetített.

Végül a rendőrök meglelték az igazi nyomokat, a bérgyilkosok nem egy családi ügyben, hanem a maffia kérésére robbantottak, a szerb maffiához kötődő elkövetők egy motorra rejtették a bombát, és amikor a lapvezetők Ivo Pukanić Lexusához közelítettek, felrobbantották azt.

150 év

A bíróság végül súlyos büntetéseket osztott ki a bűnözőknek. Börtönbe került

  • Zeljko Milovanović, aki megnyomta a távirányító gombját,
  • Bojan Gudurić, aki a gyilkosság közelében egy golyószóróval várakozott, ha esetleg a pokolgépes merénylet meghiúsul,
  • de Belgrádban meglett a megrendelő is, Sreten Jocić, vagy gengszternevén Joca Amsterdam személyében, aki állítólag egy cigarettacsempészettel kapcsolatos leleplező cikksorozat miatt követte el a tettét,
  • de börtönbe kerültek más szervezők is, még azok is, akiknek csak annyi szerepük volt, hogy az áldozatot korábban kifigyelték.

Az különösen felháborította a közvéleményt, hogy áprilisban már megpróbálták egyszer megölni a lapkiadót, utána Ivo Pukanić rendőri védelmet is kapott, de azt egy idő után már nem látta indokoltnak az állam.