Minden korábbinál többet kell fizetni az áramért Németországban
2021. október 13. – 16:42
Egyre nagyobb gond az energiahordozók drágulása Németországban, az árak hirtelen és nagymértékű emelkedését a vállalatok és a háztartások is megszenvedik – írja az MTI.
Az „elszabaduló energiaválság” fő oka a kereslet és a kínálat közötti eltérés. A koronavírus-világjárvány legnehezebb szakaszát követő gazdasági fellendüléssel az energia iránti kereslet is emelkedett, amivel a kínálat nem tudott lépést tartani. Az árakat az uniós szén-dioxid-kibocsátási jogok emelkedő költségei is felhajtják, ráadásul a gázpiacon „feltűnően szerény az oroszországi kínálat”.
Igaz ugyan, hogy az orosz Gazprom minden szerződéses kötelezettségének eleget tesz, de sokkal kevesebb gázt küld Nyugat-Európába, mint amennyit tudna – írja a Der Spiegel, hozzátéve, hogy a moszkvai vezetés kritikusai szerint a Kreml így gyakorol nyomást, hogy felgyorsítsa az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésének engedélyeztetését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán arról beszélt egy moszkvai energiafórumon, hogy Oroszország kész több földgázt szállítani Európába. „Ha azt kérik, hogy növeljük a mennyiséget, akkor készek vagyunk erre” – idézte Putyint az AFP hírügynökség. Az orosz elnök az európai energiapiac „rendszerszintű hibáit” okolta a magas energiaárakért. A növekvő energiaárakról, és a jelenség összetett okairól ebben a cikkben írtunk részletesen.
A gáz európai ára hosszú távon átlagban megawattóránként 15-20 euró között ingadozik, az utóbbi időszakban viszont 65 euró körül volt. Az áram tőzsdei, nagykereskedelmi ára az év eleje óta Németországban mintegy 140 százalékkal, Spanyolországban pedig 425 százalékkal emelkedett. A német vállalatok mindenekelőtt a magas gázárak miatt szenvednek. A legtöbb cég úgynevezett határidős szerződésekkel igyekszik biztosítani az árak hosszabb távú stabilitását, de a német gazdaság így sem tudja kivonni magát a drágulás alól.
Az E.on közüzemi szolgáltató kedden bejelentette, hogy a magas árak miatt egyelőre nem fogad új gázfogyasztókat. A Salzgitter acélipari vállalat kilátásba helyezte, hogy leállítja a termelést a nagy mennyiségű villamosenergiát igénylő peine-i telephelyén, a Heidelberg Cement építőanyag-gyártó pedig rövid távú áremelést jelentett be, amely teljesen szokatlan az ágazatban.
A lakossági fogyasztók közvetlenebbül érzik az „energiaválság” következményeit, mint a vállalatok. A Verivox összehasonlító portál kimutatása szerint októberben 9,3 százalékkal nőttek az áramköltségek az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy minden korábbinál többet kell fizetni az áramért Németországban. Drágult a gázfűtés is, 28 százalékkal, az olajfűtéses rendszert használó lakásokban élőknek pedig 87 százalékkal kell többet fizetniük, mint tavaly ősz elején.
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint a fűtőolajért szeptemberben 76,5 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. A benzin 28,4 százalékkal drágult. Folytatódott a földgáz és a villamos energia árának emelkedése is, a drágulás éves szinten 5,7 százalék, illetve 2 százalék volt. A magas energiaáraknak nagy szerepük van abban, hogy Németországban az infláció a négy százalékos határ fölé emelkedett.
Steffen Seibert kormányszóvivő szerdai berlini sajttájékoztatóján elmondta, hogy a helyzet kezelése a formálódó új szövetségi kormány feladata lesz. A szeptemberi szövetségi parlamenti választáson győztes szociáldemokraták (SPD) jelenleg is egyeztetnek a Zöldekkel és a liberálisokkal (FDP) az új német kormány megalakításáról.
