A magyar állam és partnerei már magasabb áron is megvennék a Budapest Airportot

A tranzakciós piacon azt szokták mondani, hogy valójában mindig beljebb vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy kívül vagyunk, és mindig kijjebb vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy belül vagyunk. Azaz, amikor van egy „kizárt”, akkor az egy „talán”, de amikor van egy szóban kimondott „biztos”, akkor az is csak egy talán. Miről gagyogunk itt ebben a hírcikkben?

Ha a nemzetközi cégek tranzakciós piacán valaki azt mondja egy portékára, hogy az nem eladó, akkor lehet, hogy csak az árat szeretné feljebb srófolni. Érezze azért a vevőjelölt, hogy nagyon magas összeget kell mondania az eladó meggyőzéséhez.

Ha viszont már mindenki biztosra vesz egy tranzakciót, az még mindig ezer és egy banánhéjon elcsúszhat, így tényleg csak az a biztos, amit a felek már aláírtak. (Vagy az sem, itthon az Aegon-biztosító esete bizonyította, hogy azért még az sem elég, ha a felek (az Aegon és a VIG) már megegyeztek, ha a állam beakaszthat.)

Magasabb ajánlat

Mindenesetre először a Financial Times, majd a Bloomberg most arról írt, hogy a Budapest Airport tulajdonosai (német, kanadai, szingapúri csapatról van szó) egy újabb magyar ajánlat után immár azt fontolgatják, hogy hivatalos tárgyalásokba kezdenek a Budapest Airport eladásáról a magyar állammal és annak barátaival.

Állítólag a tulajdonosok most a korábbinál jobb ajánlatot kaptak.

A Telex úgy tudja, hogy a korábban meglengetett vásárlói nevek, így az állam részéről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve a magánszektor részéről Jellinek Dániel (Indotek) és az általa vezetett konzorcium, amelynek a tagja a Mol Nyrt. is, azért eddig is „tárgyalgattak”.

Ezt ugyan nem tudtuk megerősíttetni, Az ITM azt mondta, hogy a folyamatban levő ügyet nem tudja kommentálni, a Moltól is begyűjtöttünk egy „no comment”-et, Jellinek Dánielt pedig nem értük el.

Korábban mindenesetre a piacon arról lehetett hallani, hogy Londonban találkoztak a felek (már amikor azt a pandémia engedte), de mivel még az iparági szokványokhoz képest is szigorú volt a tárgyalásokhoz kapcsolódó titoktartási előírásrendszer, ebből azért nem sok minden szivárgott ki.

A Financial Times viszont most úgy tudja, hogy már akár az elmúlt időszak 4-5 milliárd eurónyi hitelfelvételének is köze lehet a tervekhez, míg a Bloomberg szerint a megemelt ajánlat szeptember végén érkezett meg a külföldi tulajdonosokhoz, és ez már magasabb, igaz a hasonló ügyletek átlagos árszintjéhez képest továbbra is alacsony összeget tartalmaz.

Az említett lapoknak sem nyilatkoztak a felek, vagyis sem a Budapest Airport üzemeltetője, a német AviAlliance, sem az ITM nem válaszolt a megkeresésre.

Miért kell megvenni a repteret?

Orbán Viktor szuverenitáspolitikájának a bankok és az energetika mellett láthatóan fontos elemei az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok és a legnagyobb magyar reptér, ahogy fennkölten mondani szokták, az ország kapuja is.

Nem feltétlenül azért kell tehát a reptér, hogy valami hatalmas agancsinstallációval fogadjuk a hazánkba érkezett vendégeket, hanem inkább valamiféle nemzetbiztonsági kérdés, hogy az ország maga irányítsa a távoli országok felé egyetlen útvonalat jelentő repteret.

A koronavírus ebben az ágazatban különösen erős hatásokkal járt. Most annyira alacsony a forgalom, hogy a vevők joggal gondolhatják azt, hogy kedvezőbb áron lehet belépni ebbe a történetbe.

A kormány – a lapok szerint – az év végéig szeretné is lezárni a vásárlást Ez még akkor is reális lehet, ha a Budapest Airport tulajdonosai eddig valóban arról beszéltek, hogy nem adják el a repteret, sőt még nemzetközi fórumokon is jelezték, hogy tartanak az esetleges állami megtorlásoktól.

A pozíciók

A reptér privatizációja 2005-ben kezdődött, a magyar kormány 2011-ben fejezte be a folyamatot, a megkötött koncessziós szerződés 2080-ig szól.

A repülőtér arra számít, hogy 2023-ban már újra az utolsó békeév, vagyis 2019 repülési kedve és üzleti számai jellemezhetik a piacot. A Financial Times cikke szerint 2020-ban mindössze 3,9 millió utas vette igénybe a repülőteret, de az utasok száma a korábbi években gyorsan nőtt, a 2016-os 11,4 millióról, 2019-re 16,2 millióra.

• A jelenlegi tulajdonos szeret a fejlesztésekről, az elért eredményekről beszélni.
• Ám a kormányzat emberei nyíltan, vagy legalábbis a színfalak mögött szeretik úgy megindokolni a visszavásárlást, hogy a reptér jelenlegi szolgáltatásait ócsárolják, az elmaradt fejlesztéseket hiányolják, amiben egészen biztosan van némi igazság is.
• A reptérüzemeltetés a Moltól is csak első pillantásra távoli üzlet, de valójában a kerozinértékesítés miatt akár kapcsolódó ágazatnak is nevezhetjük.
• Végül az Indotek pedig sokféle már bejelentett, vagy még csak a piacon pletykált érdeklődésével (szállodák, plázák, Waberer’s, Budapest Airport, Auchan, Aegon) bizonyította már, hogy szívesen megnézi azokat a helyzeteket, ahol magyar tulajdonos érkezhet egy külföldi helyére Magyarországon.