A Siemens Energy elnöke szerint 200 eurós kvótára lenne szükség – reakciók az új uniós klímacsomagra

A Fit for 55 európai uniós klímacsomag az európai ipar, de egyes szolgáltatások következő évtizedét is nagyon erősen meghatározza. Magyarországon még viszonylag kevesebb értékelés és hír jelent meg az úgynevezett Fit for 55 csomag elemeiről, vagyis arról a csomagról, amely segíthet elérni a káros anyagok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 2030-ig.

Mint ismeretes, a program három legfontosabb eleme

• a kvótakereskedelem (EU ETS) reformja,
• az iparon kívüli (közlekedés, mezőgazdaság, lakosság) szektorokra vonatkozó szabályozás (Effort Sharing Regulation – ESR) megújítása,
• illetve a karbonvámok (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) bevezetése.

Ám emellett is sok új cél jelent meg, repülőkre, tankerekre, fűtésre és még rengeteg részterületre. Két nagyobb cikkünket itt és itt érheti el.

Közös klímaklub

A Reuters most több fontos európai gazdasági és politikai szereplő nyilatkozatait ismerteti, mi a hozzánk beérkező véleményekkel ötvözve gyűjtöttük csokorba a reakciókat.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter szerint

„a klímacsomag megfelel a kihívásoknak, de nagyon fontos, hogy a megvalósítás is gyors ütemben és korrekt feltételekkel haladjon”.

Ezért a program összeállításában is fontos szerepet vállaló politikus azt javasolja, hogy minél többen hozzanak létre egy nemzetközi klímaklubot, amelybe a lehető legtöbb állam, hangsúlyozottan az EU-n kívüliek is megállapodjanak az éghajlatváltozás megállításához szükséges irányelvekről.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke szerint az EP készen áll arra, hogy a lehető leghamarabb dolgozzon a javaslatokon.

„Az EU bebizonyította, hogy a kibocsátás csökkentése lehetséges a növekedés és a munkahelyteremtés mellett.”

Az EP kritikusai szerint a közvetlen választói népszerűséget hajszoló parlamenti képviselők mindig kicsit könnyebben ígérnek meg bármilyen zöld változást, mint azok a nemzetállami politikusok, akik a munkahelyekért és a gazdaság növekedéséért is felelnek.

Sokkal drágább kvóta kellene!

A leghatározottabban talán Christian Bruch, a Siemens Energy elnök-vezérigazgatója fogalmazott, aki szerint a Fit for 55 fontos lépés, de ez csak egy köztes állomás.

„Egyrészt szükség van a folyamatosan növekvő energiaigény kielégítésére, hiszen körülbelül 780 millió embernek még mindig nincs hozzáférése megbízható villamos energiához, másrészt az éghajlatváltozás fenntartható megoldásokra kényszerít bennünket.”

A cégvezető szerint a szándéknyilatkozatok önmagukban nem elegendők – mindenekelőtt nagyobb intézkedési sebességre van szükség.

Mint mondta:

„Az Európai Bizottság 2030-ra 38–40 százalékra kívánja emelni a megújuló forrásokból előállított energia részarányát. Ez a helyes. De az egyes százalékpontoknál fontosabb, hogy felgyorsuljon a projektek végrehajtása és mindenekelőtt a jóváhagyási eljárások. Az éghajlatsemleges világ felé vezető úton a lehető leghamarabb csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, az éghajlatsemleges üzemanyagok jelentős növekedéséhez 200 euró feletti szén-dioxid-kvóta-árra lenne szükség!”

Gattaz Peter, a Business Europe elnöke pedig így vélekedett:

„Bár az általános irány helyes, az ördög a részletekben rejlik. Az elmúlt 15 év során az európai ipar már csaknem 35 százalékkal csökkentette kibocsátását. A továbbiakban is nagyon éberek leszünk, például a különböző jogszabályok közötti összhang tekintetében. Ne legyenek az európai iparban kettős szabályozások!”

Az iparági szövetségek és a zöldek szkeptikusabbak

Mivel a tervezet jobban bevonná a légi közlekedést is a klímaváltozás elleni harcba, fontos ezen iparág véleménye, Thomas Reynaert, az egyik legfontosabb európai légügyi szövetség vezetője szerint a nyilvánosságra hozott javaslatok teljesen átalakítják az ágazatot.

„Várakozással tekintünk a politikai döntéshozókkal való együttműködésre, hogy a légitársaságok is teljesíthessék a kötelezettségvállalásokat, de a célunk az, hogy a légi közlekedés továbbra is megfizethető és minden polgár számára elérhető legyen.”

A sok pozitív vélemény mellett kevésbé volt lelkes Jorgo Riss, a Greenpeace uniós igazgatója. Szerinte ez az egész csomag túl alacsony célpontra lő.

„Ez nem állítja meg bolygónk életfenntartó rendszereinek tönkremenetelét. A sok felhajtás ellenére sok politika nem indul be még tíz évig vagy akár annál hosszabb ideig. Például a szennyező autók 2035-től kezdődő fokozatos kivezetése, míg mások még fokozzák is a bajt. A fák elégetését például megújuló energiának nevezzük.”