Megjelent az Európai Bizottság várva várt klímacsomagja: kvótareform, megújulók, karbonvám, új közlekedés és új fűtés

2021. július 14. – 15:50

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A kibocsátáskereskedelem szigorítása mellett az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok bevezetésének támogatása is szerepel az Európai Bizottság javaslatcsomagjában, amellyel az uniós klímacélt szeretnék elérni 2050-ig.

A javaslatok célja, hogy az Európai Unió éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adózási politikája alkalmas legyen arra, hogy 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 55 százalékkal csökkenjen az 1990-es szinthez képest – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.

Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján azt mondta: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a következő évtizedben elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első éghajlatsemleges kontinensévé váljon, írja az MTI.

A csomagban röviden a következő javaslatok szerepelnek:

  • Kibocsátáskereskedelem az új szektorokban.
  • A meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorítása.
  • A nagyobb energiahatékonyság érdekében a megújuló energia fokozott használata.
  • Az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok bevezetésének támogatása, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra és a megfelelő üzemanyagok gyorsabb bevezetése. A tagállamoknak elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként kell töltőállomásokat építeni.

A mai javaslatok az unió szerint lehetővé teszik az üvegházhatású gázkibocsátás érdemi csökkentését, sőt, ennek felgyorsítását. A fő prioritás a megújuló energia fokozott használata, a nagyobb energiahatékonyság; az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok, valamint az ezek támogatására szolgáló infrastruktúra és üzemanyagok gyorsabb bevezetése.

Emellett kiemelten fontos az adópolitikák összehangolása az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseivel; összhangban. Az elmúlt 16 évben az uniós sikeresen, közel 43 százalékkal csökkentette az ipar kibocsátását. Az Európai Bizottság most azt is javasolja, hogy fokozatosan vonják ki a légi közlekedés számára az ingyenes kibocsátási egységeket, és igazodjanak a nemzetközi légi közlekedés globális szén-dioxid-kiegyenlítési és -csökkentési rendszeréhez (CORSIA), valamint hogy a hajózási kibocsátásokat is vegyék fel az EU ETS-be. A közúti közlekedésben és az épületekben külön új kibocsátáskereskedelmi rendszert hozzanak létre a közúti közlekedés és az épületek üzemanyag-elosztása számára.


Az EU költségvetésében az éghajlatra fordított jelentős kiadások kiegészítése érdekében a tagállamoknak a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeiket teljes egészében az éghajlattal és az energiával kapcsolatos projektekre kell fordítaniuk. Az erőfeszítések megosztásáról szóló rendelet minden tagállam számára szigorúbb kibocsátás-csökkentési célokat tűz ki.

Az energiatermelés és -felhasználás az EU károsanyagkibocsátásának 75 százalékát teszi ki, ezért kulcsfontosságú a zöldebb energiarendszerre való áttérés. A megújuló energiáról szóló irányelv magasabb célt fog kitűzni, hogy 2030-ig megújuló energiaforrásokból állítsuk elő energiánk 40 százalékát.