Közel az 500 forintos benzin: miért száll el most mindennek az ára?

2021. július 07. – 10:22

frissítve

Közel az 500 forintos benzin: miért száll el most mindennek az ára?
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az építőanyagok brutális áremelkedése mellett immár nagyon drága a hazai benzin és az ipari fogyasztók megfizette áram is. Ez csupa olyan „költség”, amely elvileg a gyártás, a szállítás révén tovagyűrűzhet a termékárakba. Miért száll el most mindennek az ára, hogy lehet így megfogni az inflációt?

Július 7-től ismét változik az üzemanyagok ára, a holtankoljak.hu információi szerint a 95-ös benzin literenkénti átlagára 446 forintra emelkedik, a gázolaj literenkénti átlagára pedig 445 forintra nő. Az elmúlt két évtizedben a benzin legmagasabb átlagárát 2012 áprilisában mérték, akkor literenként 453,8 forint volt a csúcs, a gázolaj 2012 januárjában tetőzött, akkor 450,1 forint volt egy liter ára.

Egyes benzinkutaknál természetesen ennél jóval magasabb is lehet az ár, vagyis bizonyos kutaknál, bizonyos prémium üzemanyagokra vannak már 500 forint feletti benzinárak is. Ez az árjegyzék, július 6-án, még az áremelés előtti napon, az M7-es egy fővároshoz közeli kútjának az árait mutatja.

  • 95-ös Benzin E10: 482,9 Ft/liter
  • Gázolaj: 479,9 Ft/liter
  • 100-As Benzin E5: 512,9 Ft/liter
  • Prémium Gázolaj: 509,9 Ft/liter

Természetesen az inflációs hatásokat is figyelembe véve ezek az árak még mindig alacsonyabbak, mint a 9 évvel ezelőtti árak,

de mindenképpen figyelmeztető a jelenlegi magas árszint, amiről Pletser Tamással, az Erste Bank olajipari elemzőjével beszélgettünk, aki az itt elérhető szakmai blogban több aspektusból is foglalkozott mostanában az olajpiaci helyzettel.

A Telex működését olvasóink támogatásai biztosítják. Legyél te is a rendszeres támogatónk!

100 dollár volt, most 75

Ha összehasonlítjuk az olaj 2012-es és 2021-es árszintjét, elsőre nem igazán érjük a töltőállomásokon tapasztalható rekordmagasságokat. A jövedéki adó ugyanakkora volt akkor és most, az olajár pedig 2012-ben 100 dollár körüli átlagos szintet hozott, most, még egy nagyobb lokális áremelkedés után is csak 76-77 dollár.

Állítólag a forgalmazók árrése sem nőtt meg érdemben, vagy ha esetleg meg is nőtt, annak inkább hatékonysági, méretgazdaságossági okai voltak, és nem az árképzésből fakadt a jobb jövedelmezőség. Hogy jöhet ki ennyi tényezőből mégis értelmes matek?

Igen, talán kitalálták, az árfolyam a ludas, 2012-ben egy dollár 220 forintot ért, most éppen 296-ot. Ha valaki ezek után a 100-at szorozza össze a 220-szal, akkor 22 ezret kap, ha pedig a 76-ot a 296-tal, akkor 22,5 ezret, vagyis akár már a rekord is indokolható lenne az olaj világpiaci árának és a dollárárfolyamnak az összeszorzásából.

További költségelemek

Mindez akkor lenne jó számtan, ha a benzin árában valóban csak az alapanyag számítana, de van ott még mindenféle, például a logisztika költsége vagy a töltőállomások munkaereje és hasonlók, ezek pedig kicsit enyhítik az áremelkedést.

A forgalmazók költségei ugyan emelkedtek, például a hazai munkabérek szépen nőttek, de ez azért minimális hatás, mert közben nagyobb lett az egy kútra eső értékesítés volumene. Vagyis a hatékonyság javult, kevesebb a kút és nagyobb is a kutankénti forgalom.

Gondoljunk csak bele egy apró szegmensbe, ma már vannak hétvégén teljesen alkalmazott nélkül, automata rendszerben működő kutak is, például a Metro vagy az Auchan hálózatában, előbbi állomások márkaneve az Envi.

Hogyan tovább innen?

Elértünk tehát egy magas árszintet, és innen többféle mechanizmus is mozgathatja az árakat, de azért elsősorban a benzinfogyasztás és az olajpiac kínálati hatásai lesznek fontosak.

A gazdaságban úgy tűnik, a kereslettel nem lesz gond, a teherautó-forgalom már magas, a 2019-es évhez képest ugyan még mindig kevesebb az országokon áthaladó tranzitforgalom, de már valójában a lakossági benzinkeresletben sincsen nagy különbség az utolsó békeévhez képest. Vélhetően visszatér majd a légi közlekedés is, a nagy tankerek pedig gőzerővel, vagyis olajerővel üzemelnek.

Az OPEC

Az olaj ártrendjét így most a legjobban a nagy olajexportőrök, nevezetesen az OPEC tagországai határozzák meg. A főleg arab államokat tömörítő szervezetben sorrendben ők a legnagyobb termelők:

  • Szaúd-Arábia,
  • Irak,
  • Egyesült Arab Emírségek,
  • Irán.

A baj csak az, hogy az olajkartellben összeveszett egymással az aranyérmes és a bronzérmes, vagyis Szaúd-Arábia és az emírségek, ha személyekre bontjuk le a cicaharcot, az Arab-félsziget két erős embere, a Szaúd-Arábiát valójában irányító Szalmán herceg és az Egyesült Arab Emírségeket irányító MBZ (Mohamed bin Zájed) kaptak hajba.

Az OPEC-nek ugyanis az volt a terve, hogy a szép keresletre összehangoltan reagál, és 2021 augusztusa és decembere között havonta 400 ezer hordóval megemeli a napi termelést, és a rendkívül alacsony (covidos) olajárak alatt kialakított megállapodást kétévesre, 2020. áprilistól 2022. áprilisig meghosszabbítja.

Fotó: Fayez Nureldine / AFP

Dubaj vétózott

Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia viszonya azonban most eleve sok konfliktussal volt terhelt. Leegyszerűsítve, Dubaj teljesen nyugatos politikát folytat, Rijád pedig a jemeni háborúval és a Hasogdzsi-gyilkossággal folyton kínos nemzetközi balhékba keveredik.

A viszony tehát már eleve nem volt jó, de az Egyesült Arab Emírségek úgy érzi, hogy a kiépített kapacitásokhoz képest ő fogja vissza magát a legjobban, ő hozza az olajárért a legtöbb nemzeti áldozatot. Megint erős leegyszerűsítéssel, Szaúd-Arábia a napi 12,5 millió hordós kapacitásainak a 80 százalékát termelheti ki, míg az Egyesült Arab Emírségek a napi 4 milliós kapacitásainak csak a 65 százalékát.

Kis kitérővel hozzátehetjük, hogy Irán még rosszabb helyzetben van, mert ő csak 50 százalékban termel, de a szankciók miatt tőle csak az tud venni, akinek nincsenek dolláros kapcsolatai, mert az USA amúgy keményen büntet. Ezért Teherán a belső piacra tud most csak eladni, és azért néhány „bátor” kínai vevő is vesz tőle.

Na de miért ilyen igazságtalan az OPEC Dubajjal? Nem igazságtalan, vagy legalábbis ez is nézőpont kérdése. A termelés-visszafogás referenciaértéke a 2018. októberi kapacitás, akkor még csak 3,2 millió hordó volt az emírségek gyártási lehetősége, csak ők a válság alatt is adtak el koncessziókat és tártak fel mezőket, így nőtt meg az 4 millió hordóra.

A dubaji vétó összetett hatású. Rövid távon még emeli is az olaj árát, mert azt jelenti, hogy nincs összehangolt kínálatbővítés, de hosszabb távon leviheti a jegyzéseket.

Ebben Pletser Tamás szerint az a logika, hogy amennyiben nem sikerül rendezni a konfliktust, és az OPEC-megállapodás összeomlik, vagy az emírségek akár ki is léphet az OPEC-ből, akkor az egész „kartell” borulhat, mindenki termel majd, ami csak a csövön kifér (2020 márciusában ez volt a helyzet), ez a rendezetlen helyzet pedig levinné az olaj árát.

80-85 dollár a cél

Végül az is érdekes, hogy egyáltalán milyen árat szeretnének a gazdag olajállamok? Elsőre rávághatnánk, hogy minél magasabbat, mert abból több bevételük van. Nos, egyáltalán nem így van. Ők egy jó egyensúlyi árat szeretnének, ami valahol 80-85 dollár körül van.

Ha ennél kisebb az ár, akkor még problémák vannak például a pazarló szaúdi költségvetéssel, viszont a magasabb ár sem jó, mert akkor a szegényebb országok már nagyon visszafogják a keresletüket (szinte mindenhol megszűntek a lakosságot támogató szubvenciók), ráadásul a magas árra újra beléphetnek az amerikai palaolajtermelők.

A Covid előtt, 2020 elején 13 millió hordóra felment már az amerikai palaolaj-termelés, de a járvány teljesen megfogta a piacot. Emlékezhetünk az alacsony (rövid időre mínuszos) amerikai (WTI) olajárakra. Ez annyira megijesztette a termelőket finanszírozó bankokat, hogy ők nem adtak több hitelt az új feltárásokra, azt kérték, hogy előbb a termelők dolgozzák le az adósságaikat. A piac lefagyott, a már megfúrt kutakat azóta is kitermelik a cégek, de nem indultak új feltárások. Ha azonban 90 dollár lenne már újra az ár, megint előtörne a kapzsiság.

Itt tart tehát az olajpiac, ahol egyelőre a napi termelés alatta marad a keresletnek, de ez nem okoz gondot, mert a Covid alatt az eladhatatlan olajból mintegy 600 millió hordó készlet halmozódott fel. Ezt lehet most apasztani. De

ha a már ma is alaposan lecsökkent készletek elfogynak, vagy a termelést kell növelni, vagy az ár fog tovább emelkedni.

Áramár

Az olaj árára azt szokták mondani, hogy mindenbe beépül. Hiába kerül ugyanannyiba a tehenészetben a fű, illetve a munkaerő, ha a tejet költségesebb elvinni a tejfeldolgozóba, vagy a boltba, akkor drágább lesz a végtermék.

A baj csak az, hogy most nem is az olaj az egyetlen ilyen költségelem, a piacon ismert a konténerek, az acél vagy a faanyag brutális drágulása, és bár kevesebb szó esik arról, hogy az áram is méregdrága, de valójában az áramjegyzések is nagyon elszálltak.

Itt persze mindig fontos rögzíteni, hogy a rezsicsökkentett lakossági árban ezt nem érezzük, de a termékekbe az ipari áramáron át mégis beszivárog a drágulás.

Tartós trend

Turai József árampiaci szakember szerint a Covid áresése után mindenkit meglepett, hogy 2021-ben milyen brutális áramár-emelkedés következett be, mintha a termelők minden korábbi bajukért hirtelen szerették volna magukat kompenzálni.

Elméleti a példa, mert a 2020-as szezon nem esett ki a Balatonnál, de képzeljük el azt a balatoni lángosost, akinek egy idénye teljesen kimarad, ezért a következőben úgy szeretne egyenesbe jönni, hogy kétszer akkora árral dolgozik. Valami ilyesmi jelentkezik most az árampiacon.

Az okok szerteágazóak, de mindenképpen felsorolhatók a következők:

  • gazdasági felemelkedés, nagyobb kereslet,
  • szigorúbb környezetvédelmi előírások, kvótaár-emelkedés,
  • földgázár-duplázódás,
  • német Energiewende.
A szerb–magyar nagynyomású földgázvezeték Horgos és Röszke határában 2021. július 4-én – Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Egyesével

A nagy gazdasági kereslet mindenképpen fontos tényező, újabban több áramra van szüksége a gazdaságnak. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) május havi áramjelentésében olvasható, hogy májusban például már nagyon látványosan, 8,2 százalékkal emelkedett a hazai villamosenergia-fogyasztás a 2020. májusi, a Covid első hullámára jellemző alacsony szinthez viszonyítva. A két évvel korábbi szinttől azonban némileg még ma is elmarad a hazai kereslet nagysága.

A német Energiawende is kiemelhető, hiszen amikor Németország egyszerre vezeti ki a nukleáris és a szenes áramtermelő-kapacitásait, akkor piaci zavarok keletkeztek, de fontos hatás a földgáz árának és a kvótának is az emelkedése.

A piacok összekapcsolásai révén ráadásul a német, francia, lengyel és osztrák árampiacok minden egyes rezdülését megérzik a cseh, a szlovák, a román, a magyar és balkáni részpiacok is.

Ráadásul mostanában olyan a magyar piac, hogy mindig ahhoz a részpiachoz igazodna, ahol éppen baj van.

Ha nem fúj a szél Romániában, akkor azért magas az ár, ha szűk a kínálat Németországban, bejönnek a német árak, ha nincs elég víz a Balkánon és nem termelnek a vízierőművek, bejön a balkáni hatás.

A kormányzat komolyan veszi

A benzin és az áram drágulása, az építőanyagok árrobbanása, az infláció vagy a moratórium után megnehezedő törlesztések nagyon zavarják a kormányt. Közelednek a választások, semmi nem öröm ilyenkor a gazdaságpolitikának, ami alapján a választó azt érzi, hogy nincs rendben a gazdaság, ha nehezebbek a hétköznapok. Szerencsés és szerencsétlen módszerekkel próbál a kormány is beavatkozni.

Az olaj, az acél vagy a fa világpiaca nem Budapesten dől el, de például az, hogy az MNB elkezdte nógatni az embereket, hogy nézzenek szembe a realitásokkal, kezdjenek el végre törleszteni, mert nagyon hosszú időre benne ragadhatnak az adósságcsapdában, örömteli. Az adminisztratív korlátozások, az importtilalom, az összeírások, a büntető adó az extranyereségre azért kockázatos, mert jobban rávilágít arra, hogy baj van, hatósági beavatkozás kell.

Kínában akkor estek óriásit a tőzsdei árak, amikor a párt megtiltotta az állami intézményeknek, hogy kiszálljanak a részvényekből. A benzin piacán még nem indult el az állami ötletelés,

meglátjuk, hogy eljutunk-e az 500 forintos árhoz (már most vannak olyan autópálya menti kutak, ahol 498 forint a benzin ára), és ha igen, azt hogy viseli a lakosság és a kormány.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!