Elengedett gyeplő, több pénz egészségügyre, fura tételek az újraindítási alapban: megszavazták a 2022-es költségvetést

132 igen és 26 nem szavazattal a parlament megszavazta a 2022-es költségvetést (pdf), amely körül – Magyarországon szokatlan módon – benyújtása idején vita bontakozott ki az állami intézmények között: a tervezetet a jegybank és a Költségvetési Tanács is kritikával illette arra utalva, hogy a kormány indokolatlanul szórja a pénzt.

Ettől függetlenül a költségvetési törvényt a fő számaiban módosítás nélkül nyújtották be, majd -miután Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a pulpitusról elmondta a Tanács hozzájáruló álláspontját – megszavazták a parlamentben.

A végeredmény egy meglehetősen bőkezű, az egyensúly helyreállítását egyelőre hátrasoroló büdzsé lett (ezzel egyes vélemények szerint már a 2022-es választásokra készül a kormány), amelyben néhány, mostanáig elhanyagolt területre jelentősen megemelt forrás jut, és jókora szeletet tesz ki a „gazdaság-újraindítás”, bár szokás szerint egészen furcsa tételeket is ide soroltak.

A jövő költségvetésről a Telexen is megkérdeztünk elemzőket, az ő felvetéseiket ebben a cikkben foglaltuk össze.

Erre csóválták a fejüket Matolcsyék

A Költségvetési Tanács és az MNB kritikája arra vonatkozott, hogy a 2022-re betervezett 5,9 százalék GDP-arányos deficit és 79,3 százalékos adósságráta túlságosan megengedő, a jegybank szerint „a gazdasági környezet ennél gyorsabb ütemű hiánycsökkentést is lehetővé, illetve szükségessé tesz”. Matolcsyék szerint 2022-től nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a költségvetési egyensúly helyreállításának, ezzel a törekvéssel 2023-ra már le lehetne vinni a hiányt 3 százalék környékére.

A jegybank attól tart, hogy a globálisan emelkedő inflációs környezetben a költségvetési hiány a kereslet aránytalan emelésével további inflációs kockázatokat okozhat, magyarán túlfűtheti a gazdaságot, inflációs nyomást és romló küIgazdasági egyensúlyt hozhat magával a gyeplőelengedős költségvetés. Nézzük, mik a jegybank által sérelmezett, ám a Pénzügyminisztérium szerint megfelelő előirányzatok:

Látható, hogy a kormány igen szép, 5,2 százalékosra tervezett növekedés és egyébként is csupa pozitív körülmény (foglalkoztatás növekedése, béremelkedés, exportbővülés) mellett tartaná jó magasan a hiányt, miközben a lehetőségekhez képest mérsékelten csökkenne csak az államadósság is. A KT azt is megállapította a javaslathoz fűzött megjegyzéseiben, hogy 2022-ben a konjunktúra kibontakozását még számos bizonytalanság övezi, és hogy a kormány előrejelzései optimisták („a nemzetközi előrejelzések felső sávján helyezkednek el”).

Miből mennyi?

A gazdaság várt berobbanásával összhangban a Pénzügyminisztérium arra számít, mérhetően több adóból fog tudni gazdálkodni a kormány. A kisadózóktól beszedett összegen kívül a fontosabb adónemek mindegyikéből több bevételt várnak, a várt 6 százalékos háztartási fogyasztásbővülés mellett az áfafizetés különösen megugrik, ha hihetünk az előrejelzésnek.

Mire mennyit?

Idáig csak papírforma, érdekesebb, hogy mely területek nyernek nagyot a 2022-es költségvetéssel. Mint az ábrán látható, majdnem mindenre több jut, mint idén, kivétel ez alól az oktatás, bár itt közelebbre zoomolva kiolvasható, hogy leginkább a felsőoktatástól vonnak el keretet (598 milliárd forint helyett 453 milliárd jut rá) – ez pedig az idei alapítványi kiszervezés miatt valószínűleg nem valódi forráscsökkenés, hiszen az új egyetemi alapítványok kaptak vagyont az államtól.

Komoly tétellel növekszik viszont az egészségügyre jutó keret: 2883 milliárd forintot szánnak rá a korábbi 2115 milliárddal szemben, ami GDP-arányosan már eléri az 5 százalékot, ezzel kezdünk zárkózni az EU-n belül, de még mindig az alsó harmadban vagyunk. A védelmi kiadások még mindig nem érik el a GDP 2 százalékát (elvileg ez lenne a NATO-elvárás, csak az országok jellemzően nem tartják be), mindazonáltal az ezermilliárd fölé emelkedő ráfordítással már 1,8 százalékon vannak, amivel az élmezőnybe került Magyarország a tagországok között.

A sportra juttatott összeg rendszeresen forró téma a kormánnyal kritikus oldalon. A költségvetés alapján az Mfor a napokban összesítette, hogy ezúttal is vastagon fogott a ceruza a Pénzügyminisztériumban ezen a területen: 2022-re 340 milliárd forintot irányoztak elő sportra.

Mindent belapátoltak az újraindítás alá

A gazdaság-újraindítás még 2022-ben is terítéken lesz a költségvetés szerint, összesen 7300 milliárd forintot szánnak erre a célra, ennek közel a fele uniós forrás. A nemzeti forrás tételei így oszlanak meg:

Látható, hogy vannak itt érdekes tételek, mint például a 13. havi nyugdíj visszaépítése, az egyházak támogatása vagy az egészségügyi béremelés, az igazi izgalmak azonban csak a részletesebb bontásban kerülnek elő. A törvény 82. oldalán szereplő részletes táblázatból kiderül, hogy az Újraindítási Alapba egyebek mellett bekerültek a Liget Projekttel kapcsolatos költségek, a nyugdíjprémium-céltartalék támogatása, az Operaház Andrássy úti épületének beruházása, Paks II. tőkeemelése, de még a Nemzeti Filmintézet támogatása is. A nyugdíjasok egyébként különösen jól járnak az alappal: a prémium és a 13. havi nyugdíjrészlet együttesen közel 230 milliárd forintot tesz ki.

Mi változott az eredetihez képest?

A költségvetési törvényen benyújtása óta jó néhány ponton változtattak, de alapjaiban azért nem fordult fel a tervezet. Az összegző módosítóban megemelték a kiadási oldal főösszegét 41,2 milliárd forinttal, de a hiány nem változik; a finanszírozás fedezetét a „vegyes kiadásokból” tervezik elvenni.

Az átvariálás egyik legnagyobb nyertese a turisztikai ágazat, amelynek újraindítási alapon belüli súlya megnőtt, a felhalmozási kiadásoknál található „turisztikai fejlesztési célelőirányzat” összege 40-ről 81 milliárdra változik. Az indoklás szerint azért, mert „a gazdasági újraindítás fontos ágazata a turizmus, melynek megerősítéséhez további források indokoltak”.

Nagyobb összeg még az a 12,2 milliárd forint, amivel a céltartalékok összegét növelik, ezzel 105,7 milliárd forintra változik ez a tétel. Az indoklás szerint a modellváltó felsőoktatási intézmények kapnak innen mintegy 8 milliárd forintnyi plusz forrást (miközben a az állami fenntartású egyetemek büdzséje egyébként néhány milliárddal csökken a módosító értelmében). Ennél egy kicsit kevésbé, de azért

igencsak jól járt még a módosítókkal a közmédia, eredetileg 100,7 milliárdosra tervezett kerete 110,7 milliárd forintra nőhet.

Szintén nem elhanyagolható az az 5,6 milliárd forint, amellyel az indoklás szerint az Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömb teljes homlokzati korszerűsítésének megvalósításához adnak szükséges többletforrást (ez a a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság keretének 19,4-ről 25 milliárdosra emelésével valósulhat meg). Ehhez hasonló összeggel 6 milliárddal emelkedik az oktatáson belül a hittanórák fedezete, így 12,5 milliárd forint juthat erre a célra 2022-ben.