Az összecsúszott költségvetések éve

2021. május 20. – 12:46

frissítve

Az összecsúszott költségvetések éve
Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtja a 2022. évi költségvetési törvényjavaslatot Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének a Parlamentben 2021. május 4-én – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Összecsúsztak az idén a költségvetési ügyek, hiszen miközben még épp módosul a 2021-es költségvetés, már indul a vita a 2022-esről. Az elemzők szerint Varga Mihály pénzügyminiszter 7,5 százalékos idei hiányterve és 4,3 százalékos növekedési várakozása túlzott óvatosságot mutat.

Az Országgyűlés a héten már gőzerővel tárgyal a 2022-es költségvetésről, de közben még a 2021. évit is módosította. Cikkünk most még inkább a második veszélyhelyzeti költségvetéssel, vagyis 2021-gyel foglalkozik, amely 4,3 százalékos növekedést és 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár. Mindez alapvetően nem lepte meg az általunk megkérdezett elemzőket, ugyanakkor azt eltérően ítélték meg, hogy a számok mai tudásunk alapján mennyire reálisak.

Sokkal jobb év is lehet?

Van egy jó hírem és egy rossz, melyikkel kezdjem? Ki ne ismerné a kérdést, de mivel cikkünk nem kellően interaktív, most a szerző választ, mégpedig a jó hírt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője optimista, mert szerinte az idei növekedés valójában nagyobb, a hiány pedig (leginkább éppen ebből fakadóan) kisebb lesz, mint amit az óvatosan tervezett költségvetés mutat. Az összefüggés adott: sok kormányzati költés, a vártnál gyorsabb visszatérés, például az építőipar és a belföldi turizmus jó teljesítménye, valamint nem utolsósorban az alacsony bázis miatt a növekedés számottevően jobb lehet (a szakember 7 százalék feletti értéket is reálisnak tart).

De ha így lesz, akkor a nagyobb gazdasági teljesítmény több adóbevételt generál, és ha sokkal gyorsabban „gyógyul” a gazdaság, az a szükséges kiadásokat is csökkentheti.

Suppan Gergely szerint

a hiány így megállhat 6,7-6,8 százaléknál, hasonló óvatosságra tavalyról is volt példa (amikor egy adott ponton már 9 százalékos hiányt várt a PM, de az végül 8,1 százalék lett). Folytatva az optimista víziót, az adósságpálya is javulhat, akár 3 százalékponttal is az idén.

Mindezt segítheti, hogy az inflációhoz képest a GDP-deflátor (leegyszerűsítve a GDP-t adó tételek áremelkedése, amiben már nemcsak fogyasztói árak, de építőipari és termelői árak is vannak) is magasabb lesz, azaz akár két számjegyű nominális GDP-növekedés is lehet az idén (7 százalékos GDP-bővülés és 5 százalékos deflátor eredményeképpen), ez pedig segít kinőni az adósságot.

Inflációs kockázat

De miért nőnek ennyire az árak? Az elmúlt időszakban nagyon sok alapanyag, a fa, a réz, az acél, az olaj, a szigetelőanyagok vagy akár a kukorica ára is úgy megemelkedett, hogy az áttételesen megjelenhet majd a bútorok, a műszaki cikkek vagy éppen a sértéshús árában is.

Mindennek tehát vannak pozitív hatásai, ugyanakkor azt is jelenti, hogy amennyiben tényleg ekkora lesz a 2021-es növekedés, akkor 2022-ben már a bővülés a magas bázis miatt lassul. Ez persze már legyen a 2022-es költségvetés gondja. Ráadásul azért még vannak területek (például a nemzetközi turizmus), amelyek csak elhúzódva állnak helyre, vagyis 2022 számait javítják 2021-hez képest; és hasonlóan inkább 2022 számait dobják meg az újabb uniós források felhasználásai.

Az infláció mindenesetre most eléggé kiszámíthatatlan a nagy nemzetközi áremelkedések tükrében, de van olyan trend is, ami jövőre már csökkenti. Érdekes például, hogy a magyar inflációs számban csak a dohánytermékek jövedéki adója hónapról, hónapra 1,2 százalékot jelent (az inflációs kosárban 6 százalékos súllyal szerepel a cigi és 20 százalékos volt az év eleji adóemelés árvonzata). Ez például jövőre már kiesik, igaz, akár még további adóemelés is várható, az uniótól van ilyen kérés.

Hitelminősítők

Török Lajost, az Equilor Zrt. vezető elemzőjét azért meglepte az idénre tervezett magas hiány, amit valamelyest a Magyar Nemzeti Bank is kritizált.

A sok állami költés pozitívuma, hogy azok természetesen segítik a felpattanást, illetve megalapozhatják a 2022-es növekedést, ugyanakkor ha bekövetkezik egy globális hozamemelkedés, akkor az megnehezíti az így megnövekvő adósság finanszírozását.

Ez volna az a bizonyos beharangozott rossz hír, vagy legalábbis rizikó.

Külön kérdés, hogy mit fognak szólni mindehhez a nagy hitelminősítők, amelyek eddig is elég szőrös szívűek voltak Magyarországgal. Az elemző példája szerint itthonról alighanem máshogyan látjuk Magyarországot, mindenesetre egy magyar elemzőnek meglepő, hogy például a Standard and Poor's szerint ugyanott tartunk, mint Indonézia, Olaszország, Portugália, Uruguay, vagy Panama.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere kommentárjában kiemelte, hogy a most módosuló költségvetés a kiadási főösszeget több, mint 25 ezer milliárd forintban, míg a bevételi főösszeget csaknem 23 ezer milliárd forintban rögzíti.

A kétezer milliárd forintos hiány elsődlegesen a koronavírus-járványra vezethető vissza, mert a kormány a gazdaság újraindítására és a munkahelyek megóvására, valamint újabb munkahelyek teremtésére még mindig hatalmas összegeket kénytelen fordítani.

Választás előtti év

Ez biztosan így van, de beszélgetőpartnereink abban is egyetértettek, hogy a 2021-es költségvetés magán viseli a választás előtti év jegyeit is a sok költéssel, miközben a számokat tekintve valóban óvatos is. Ha ez így képzavar, a kormány óvatosan kommunikál arról, hogy mennyit tervez költeni a Covid és a választás előtti osztogatás jegyében és itt az óvatosság azt jelenti, hogy bátran beszél a költési terveiről.

Suppan Gergely szerint sok minden alakulhat jobban, például az építőipar nagyon húzhat, mert a lakáspiacon egyszerre segít az 5 százalékos áfa, az otthonteremtési, illetve lakásfelújítási csomagok és az ipari építkezések, amelyek közül néhány nagy (így a BMW és a két akkumulátorgyár, vagyis az SK Innovation és a Samsung) alaposan meghúzhatja a GDP számait.

A szakember a nemzetközi hatások közül az amerikai stimulusokat tartja a fő globális húzóerőnek, míg a 156 százalékos olasz GDP-arányos államadósság kezelését a legnagyobb kockázatnak.

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az otthonteremtési program és a családvédelmi akcióterv újabb részleteiről tartott sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Szalay utcai épületében 2020. október 19-én – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Adószámok

Az adóváltozások között kiemelhető, hogy a veszélyhelyzet végéig nem kell megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást, illetve az idegenforgalmi adót a szektor szereplőinek– hangsúlyozta Bagdi Lajos.

A főbb adónemek alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a kormány a személyi jövedelemadóból és a társasági adóból jelentősen nagyobb bevételt remél, mint 2020-ban, ugyanakkor a turizmusfejlesztési hozzájárulás eltörlésének meghosszabbítása jelentősen csökkenti az ebből származó 2021-re várható adóbevételt. A jövedéki adó tekintetében a 2020-as évhez hasonló nagyságrenddel kalkulál a költségvetés, míg az áfa előirányzata meghaladja a 2020-as szintet.

Fehéredés

Török Lajos szerint az idén és jövőre is fontos, hogy az adólépések fehérítsék a gazdaságot. A kriptoadózást végre szabályozta az állam, ebből jövőre származhat csak extrabevétele.

De hasonlóan pozitív volt a 15 százalékos lakáskiadási adó, aminek bevezetése után már meggondolja az ember, hogy miért csalna adót, de a lakásfelújítási támogatás is segíthet, ami megtaníthatja a szakmát a szerződés és a számla alkalmazására.

Az áfa ugyan Magyarországon továbbra is rekordmagas, ami körhintacsalásokra motivál, de megfelelő intézkedésekkel körülbástyázva azért lehet ellene védekezni, ilyen az online kassza, a kamionok elektronikus útrendszere, ami arra is jó, hogy az értelmetlen kamionmozgásokat is látja (más kérdés, hogy a körhintacsalásoknál nem kell feltétlenül valóban utaznia az árunak).

A Niveus szerint a gazdaság újraindításával kapcsolatos adópolitikai eszközök között kiemelendő a kkv-szektort érintő rövidebb áfakiutalás is. A visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napos kiutalási határidő helyett 30 nap alatt, a megbízható adózók esetében 20 nap alatt utalja ki a NAV, amely jelentősen javíthatja ezen szektor cash-flow-pozícióját.

Lakások

A következő két évben nagyon fontos marad a lakáspiaci támogatásrendszer, az állam állandóan ötletel. Mindig bővül a támogatások köre, és az is segít, hogy rekordalacsony kamatok vannak, miközben a lakástakarékok már az állami támogatások nélkül kevésbé meghatározóak. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint

ez egyfajta spirál, minél nagyobb az állam támogatási szerepvállalása, annál nagyobb lesz az áremelkedés, és minél magasabbak az árak, annál nehezebb lenne állami segítség nélkül vásárolni. Igaz, ha kevesebben tudnak vásárolni, azért laposodik a tranzakciószám.

A piac mindenesetre hullámvasúton van, igaz, egy olyan országban, ahol az emberek 86 százaléka a saját lakásában lakik (vagyis van hol laknia), az árcsökkenés inkább kivárásban, vagyis a piac kiszáradásában jelentkezik, az árak nehezebben indulnak lefelé, mint felfelé.

Ettől függetlenül többen is jelezték nekünk, hogy a támogatásoknak köszönhetően is nyílik az olló, vagyis a bérleti piac tavalyi összeomlása után a kiadási árak még mindig stagnálnak, de a lakásárak – különösen az agglomerációban – még mindig mennek felfelé.