Körkép a narancstól a burgonyáig – miért érezzük azt, hogy nagyon megdrágultak az élelmiszerek?
2021. április 6. – 10:10
A legfrissebb hivatalos élelmiszer-inflációs adat szerint egy év alatt csak 3,4 százalékkal drágult egy átlagos élelmiszerkosár. Sokan azonban ennél érdemben nagyobb inflációt észlelnek. A Roksh kiszállító cég segítségével kétezer termék több tízezer bolti adatának elemzésével próbáltunk utánajárni a kérdésnek.
Ha a hivatalos adatokat követjük, van ugyan érdemi élelmiszer-drágulás, a Baltikumban, illetve a visegrádi országokban az átlagos infláció feletti is ez a drágulás, de a számok egyáltalán nem riasztók. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb (februári) számai alapján Magyarországon 3,4 százalékkal drágultak egy év alatt az élelmiszerek. A hivatalos magyarázatok a rossz időjárást, az állatállományt sújtó betegségeket és a deviza (a mi esetünkben a forint) gyengülését nevezik meg fő oknak.
Ám amikor erről a hétköznapokban beszélgetünk, akár csak a szerkesztőségben levelezünk, kiderül, hogy szinte mindenki úgy észleli, az általa preferált termékek (legyen az olaj, rukkola, cottage cheese vagy éppen alma) mintha sokkal jobban drágultak volna.
Nézzük meg pontosan!
Arra gondoltunk, hogy ennek utánajárunk, és megkerestük Kövesdi Áront, annak a Roksh cégnek az ügyvezetőjét, amely online szolgáltatásán keresztül több hazai élelmiszerlánctól is végez házhoz szállítást, így az egész piacra van rálátása, és rengeteg (részben historikus) adattal is rendelkezik a hazai élelmiszerárakról.
A módszertanunk a következő volt: először mi a szerkesztőségben összeállítottunk és átadtunk egy terméklistát, és azt kértük, hogy nézzük meg egy pár kiválasztott, jellemző termék esetében, hogy miképpen változtak az átlagos árak 2020. január elseje óta.
Előzetesen aztán kiderült, hogy egy-egy terméket kiválasztani nem jó módszer, mert óriási különbségek alakulhatnak ki, ha csak egy konkrét terméket nézünk meg, például egy hazai előállítású tej nem drágult sokat, az importtejek viszont pusztán a forint gyengülése miatt is 10 százalékot drágultak. Feltéve, ha a lánc nem nyeli le az árfolyamromlást. (Sokszor persze lenyeli, mert az olcsó vezértermékekkel csalogatja a vásárlókat.)
Így végül azt a módszertant választottuk, hogy adott termékből (legyen az liszt, tej vagy tojás) valamennyi bolt valamennyi termékét (tejből a hazai és külföldi, különböző zsírtartalmú termékeket, tojásból a különböző 6, 10, 30-as kiszerelésű dobozokat) is végigvettük. Természetesen minden terméket csak a maga kategóriájában követtünk. Azokat viszont minden olyan boltban, amelyet a Roksh az adott időszakban végig követett (Tesco, CBA, Príma, Auchan, Real, G-Roby), és minden üzlet árát megnéztük, ahol kapható volt az adott termék (az átlagos termék 3,5 láncban érhető el).
Eltérő észlelés
A 2020-as bolti adatokból átlagosan 5 százalékos kumulált áremelkedést mutattak ki a láncok, ami nagyjából a mi felmérésünkből is kiderül, de azért a különbségek elég jelentősek lettek. A táblázatunkban mindez nyomon követhető, de az étolaj, a narancs, az alma például nagyon megdrágult, a burgonya vagy a káposzta pedig érdemben olcsóbb lett.
Mi lehet az oka annak, hogy az emberek mégis ennél a 3-4-5 százaléknál nagyobb inflációt észlelnek?
Négy fontos hatást érdemes megemlíteni:
- Annak emelkedik az ára, amire nagyobb a kereslet.
- Minőség−ár hatás.
- Importált infláció.
- Szezonalitás.
Lássuk őket sorban!
Pont az drága, amit keresünk
Az inflációs kimutatások egy adott inflációs kosár alapján készülnek. A piac törvényei szerint, ha valami iránt hirtelen megnő a kereslet, legyen az tartós tej, tészta, rizs, étolaj vagy akár fertőtlenítőszer, akkor abból hiány léphet fel, a kereskedők, a gyártók árat emelnek.
Valójában az inflációs kosár ilyenkor nem változik, a súlyok változatlanok maradnak, vagyis a kosárban kis súllyal maradnak a fenti termékek, de mivel mi éppen ezeket vásároljuk, és ezek ára felment, így nagyobb inflációt észlelünk.
Nem ugyanazt vesszük!
A következő torzítást leginkább a híradástechnikai cikkeknél vagy az előfizetéseknél lehet tapasztalni. Az okoz észlelési zavart, hogy azért érzünk nagyobb inflációt, mert almát körtével hasonlítunk össze.
Ha egy sokkal jobb minőségű tévét veszünk, mint a korábbi volt, akkor nem a tévéárak mentek fel, hanem drágább, de jobb tévét vettünk a második alkalommal. Ilyenkor az árak nem hasonlíthatók össze.
Vagy egy másik példával: a fogyasztó azt észleli, hogy nőtt a telefonszámlája, de megfeledkezik arról, hogy abban parkolás és autópálya-matrica is volt, mégis úgy marad meg benne, hogy a telefonra költött többet. Ez a hatás az élelmiszereknél is előfordulhat, ha a 12 százalékos narancsléről átszokunk a 100 százalékosra, vagy egy jobb tejre kapunk rá, akkor többet költünk egy liter narancslére vagy egy liter tejre, de nem ugyanazt vettük.
Importált infláció
Az általunk vizsgált időszakban (2020. január és 2021. február között) a forint nagyjából 10 százalékot gyengült, 330 forintos szintről 360-os szintre ugrott az euró ellenében.
Az élelmiszerfajták jelentős része részben vagy egészben importból származik. Kukoricát butaság lenne importálnunk, mert abból exportnagyhatalom vagyunk, de a kókusz nem terem meg itthon. A legtöbb termék pedig vegyes helyzetben van, visszük ki a tejet, de importálunk is tejet, vagy rajtunk marad a sok magyar bor, de azért iszunk franciát, olaszt, spanyolt és chileit.
A magyar háztartások, ha erre tekintettel voltak, kicselezhették az inflációt, egyszerű példával: ha köretnek inkább a krumplit preferálták, és nem a rizst, akkor jobban megőrizték az élelmiszerre költött pénz költségszintjét. Vagyis helyettesítő termékkel itt-ott elkerülhet volt az importált infláció elszenvedése.
A matek amúgy elég egyszerű, ha egy kiló banán mindvégig egy euróba került a világpiacon, akkor 2020 elején 330 forintról, 2021 februárjában 360 forintról indul a zöldséges, vagyis közel 10 százalékos inflációt okozott az árfolyamváltozás. Érdekesség, hogy a narancs árváltozásában ez szembetűnő, pont a banán esetében nem volt ilyen drágulás.
Szezonalitás
A térség sok országában, Magyarországon is elég sok idényjellegű termék ára emelkedett a rossz termés miatt. Említettük, hogy a környékünkön Csehország, Szlovákia, míg távolabb főleg a Baltikum országai szenvedtek el tavaly nagyobb élelmiszerár-emelkedést.
A biztosítók jelentéseiből tudjuk, hogy 2020 az elmúlt öt év legnagyobb viharkárait hozta, ez a termésre is kihatott, az állatbetegségek vegyesen hatottak. Ha le kellett ölni az állományt, akkor az emelhette az árat, ha viszont az volt a hatás (mint az ASP) esetében, hogy megmaradt a termelés, de nem fogadták az európai termékeket az exportpiacok, akkor inkább esett az ár.
Ráadásul, ahogy Kövesdi Áron meséli, a boltok értékesítésében meg is nőtt a friss élelmiszerek aránya. Egyszerűen arról van szó, hogy nem jártunk
- étterembe,
- menzára,
- piacra,
- a kevesebb mozgással csökkent az on the go shopping (amikor útközben bekapunk egy kakaós csigát egy pékségnél),
- az emberek a home office idején sokkal többet főztek, megvették a boltban a friss alapanyagot, és készítettek az ételeket.
Nézzük meg a boltok szempontjából!
A bolthálózatoknak vegyes évük volt. A forgalom vélhetően összességében megnövekedett (említettük, hogy az éttermi fogyasztás, a catering is áttevődött otthonra), ez segítette a fajlagos költségszint csökkentését, miközben a higiéniai előírások veszteségeket is okoztak.
A kereskedők forgalmának növekedésével kapcsolatban eddig egyedül a Spar nyilatkozott:
Náluk 8,7 százalék volt a bővülés a teljes forgalomban.
A fogyasztói szokásokhoz is úgy kellett igazodni, hogy az szinte hetente megváltozott. Eleinte mindenki lefagyott, otthon maradt, kilőttek a házhoz szállító cégek, aki vásárolt, nagy összegű pánikvásárlásokat hajtott végre. Elmaradtak az impulzusvásárlások, a magasabb árrésű rágók, csokik, félliteres üdítők kereslete visszaesett.
Az élelmiszeripar jövője
A CIB Bank március végi élelmiszeripari webinárján Felkai Beáta Olga, az agrárminisztérium osztályvezetője beszélt a hazai élelmiszeripar jelenlegi helyzetéről és fejlesztési irányairól. 2020-ban 3811 milliárd forint volt a hazai élelmiszeripar termelési értéke (2019: 3538 milliárd forint), ami szép növekedés, de érdekes, hogy termelési volumenben ez csak 1 százalékos bővülés volt. Belföldön ráadásul 0,1 százalékkal még vissza is esett a volumen, de az exportértékesítés mennyiségben is 3,4 százalékban nőtt. Mindez azt is jelenti, hogy a magyar termékek 2020-ban vélhetően bolti polchányadban enyhén, de visszaszorultak.
Ugyanitt Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke elmondta, hogy a hazai élelmiszerforgalom növekedése 2018 kivételével folyamatosan meghaladta a magyar élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének növekedését, bár a kormány olykor fellép az erőfölényben levő külföldiekkel szemben, ők tőkeerejük folytán könnyebben élnek például az érdemi leárazás eszközével. Ugyanakkor a következő hét évben felfoghatatlan mennyiségű, 4300 milliárd forint forrás lesz a hátrány leküzdésének céljára.
Aztán jött egy fordulat, a kijárási korlátozások idején az emberek egyetlen külső programja, „szórakozása” a vásárlás lett, hirtelen visszaesett a házhoz szállítás, az emberek megint inkább vásároltak.
Jelenleg a nagy esetszámok idején vegyes a hatás, az emberek kerülik is a zsúfolt boltokat, de azért még mindig jellemző a kevesebb vásárlás, nagyobb kosárérték, és megint elindult felfelé a házhoz szállítás.
Meglepő hatások
A termékek árváltozásával kapcsolatban nemcsak a beszerzési ár meghatározó – mondja Kövesdi Áron, hanem az egyéb rárakódó költségek összetétele és azok árváltozása is. Tehát amikor azt nézzük, hogy egy termék ára miként változott, ezeket az egyéb szempontokat is érdemes vizsgálni:
Pontosan melyik országból történt a beszerzés és az adott országban milyen folyamatok játszódtak le (foglalkoztatás, bérszint, termelési hatékonyság, szállítási költségek);
Milyen szállításra van szükség, annak hogyan változtak a folyamatai, a költségei (repülő, hajó, közúti), Érdekesség, hogy azoknál a termékeknél, amelyek ugyan importáruk, de a szállítás szárazföldön történik, a logisztikai költségek a Covid kezdeti időszakában a csökkenő üzemanyagárak miatt akár még kedvező irányba is elmozdulhattak;
A bevezetett járványügyi intézkedések a különböző országok és szállítási típusok esetében eltérő mértékben növelték meg a költségeket. Amiképpen az árfolyam-elmozdulások is, amelyeknél az is számít, hogy a kereskedők a beszállítókkal sokszor úgy szerződnek, hogy az árfolyamváltozás csak bizonyos idő eltolódásával, késleltetve jelenik meg az árban.
