Csányi Sándor OTP-vezér szerint a kormány és a jegybank jól kezelte a válságot

2021. március 5. – 11:27

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„A kormány és a nemzeti bank jól kezelte a válságot, ennek köszönhetően tavaly a vártnál kisebb lett a gazdasági visszaesés az országban” – idézte az MTI Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, aki a pénzintézet tavalyi eredményeit is értékelte.

2019-hez képest a bank rosszabb évet zárt, de a 2020 elején és közepén megfogalmazott várakozásoknál lényegesen jobb lett a tavalyi teljesítmény. Csányi Sándor kiemelkedően jónak nevezte azt, hogy a bank tőkearányos megtérülése 13 százalékot ért el tavaly, és azt, hogy 9 százalékkal bővült a hitelfolyósítás.

Az OTP működési eredménye 5 százalékkal nőtt tavaly, az adózott eredmény 26 százalékos visszaesését döntően a kockázati költségek okozták – mondta Csányi, aki utalt arra is, hogy a bank számára elsődleges fontosságú a stabilitás, ami a kockázati mutatókban jelenik meg legjobban. „Jelentős veszteséget okoz a banknak, hogy többletlikviditással rendelkezik, de felelőtlen hitelezésbe nem kezdünk” – jelentette ki Csányi Sándor.

A kormány válságkezeléséből a családi támogatásokat, az építkezést segítő konstrukciókat és a kisvállalatok által igényelhető 10 millió forintos hitelt emelte ki. Szerinte ezek az intézkedések segítik a gazdaságot, hogy talpra állhasson.

Csányi Sándor Gödöllőn, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) ünnepi névadó dokumentumának aláírásán – Fotó: Lengyel-Szabó Péter / Telex
Csányi Sándor Gödöllőn, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) ünnepi névadó dokumentumának aláírásán – Fotó: Lengyel-Szabó Péter / Telex

A menedzsment 119 milliárd forint osztalékra tett volna javaslatot idén, a jegybank elvárása miatt azonban a kifizetésre szeptember 30-ig nem kerülhet sor, ezt követően újra napirendre kerülhet a kérdés – mondta Csányi.

Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Magyarországról kivonuló Commerzbankot jó banknak tartja, az átvilágítást követően születhet döntés arról, hogy tesz-e az OTP ajánlatot az eladósorba került bankra. Az OTP menedzsmentje jelenleg három országban folytat tárgyalást akvizíciókról, az egyik már meglévő piacukat érintené – ismertette Csányi, utalva arra, hogy szerinte idén is jelentenek be felvásárlást.

Csányi Sándor jelezte, hogy Magyarországon a nyitvatartás korlátozását nem tervezik, egyes fiókoknál azonban rákényszerülhetnek, ha több dolgozó megbetegszik.

Az OTP Bankcsoport az egy évvel korábbinál 33 százalékkal alacsonyabb, 78,562 milliárd forint konszolidált korrigált adózott nyereséget ért el 2020 utolsó negyedévében, egész éves adózott eredménye pedig 26 százalékos csökkenéssel 310,268 milliárd forint lett 2020-ban.

Az OTP csoport mérlegfőösszege átlépte a 23 ezer milliárd forintot, éves szinten 16 százalékkal nőtt. A teljesítő hitelállomány éves szinten 9 százalékkal bővült árfolyamszűrten. A teljes jelentést a Budapesti Értéktőzsde honlapjáról lehet letölteni>>>

Korábban írtuk, hogy a koronavírus okozta válság sok szempontból különleges, legfontosabb tulajdonsága, hogy nem a gazdaság saját működéséből adódó problémák okoztak krízist, hanem egy külső tényező. Az IMF viszonylag naprakészen, országonkénti bontásban követi a koronavírushoz kapcsolódó intézkedéseket és azok pénzügyi vonzatát.

Magyarországon tavaly 5,2 százalékos volt a gazdasági visszaesés. Orbán Viktor február 15-i értékelése szerint a hitelmoratórium 3 ezer milliárd forintot hagyott 1,6 millió ügyfél és vállalkozás zsebében, 80 milliárd forintból 250 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója nemrég 6 százalékos gazdasági növekedést jósolt az idei évre.

A különleges válságra adott rendhagyó állami reakciókkal Telexikon infovideó-sorozatunk nyitórészében foglalkoztunk bővebben:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!