Válasz: A kormány az igénylők fél százalékának adta a turisztikai támogatások kétharmadát

Miután a múlt héten kiderült, csaknem ötszázszor több pénzt kaptak tavaly a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a fideszes vezetésű önkormányzatok, mint az ellenzékiek, a Válasz Online pénteken publikált beruházástámogatási összesítése egy másik, súlyosan igazságtalan gyakorlatra is rávilágít. Miközben ugyanis az MTÜ égisze alatt futó, a legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó Kisfaludy-program az elmúlt három évben csaknem 16 ezer pályázónak ítélt oda kisebb-nagyobb összegeket,

az időszakban az igénylők fél százalékának jutott a 300 milliárd forintos támogatási keret bő kétharmada.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a támogatási lista első 26 helyezettje, azaz a jelentkezők 0,16 százaléka vitte el a 2018–2020-ban lekötött szállás-, élménypark- és strandfejlesztési források felét. Az első nyolcvan versenyzőhöz, vagyis az igénylők fél százalékához pedig 205 milliárd forint, a teljes támogatási összeg bő kétharmada jutott. A lap szerint jellemző, hogy miközben a Kisfaludy-program keretében a legtöbb pénzt, 218,5 milliárd forintot 2020-ban osztották ki (a kormány eredetileg 2030-ig tervezte a 300 milliárd forintos keret szétosztását), addig ennek az évnek a dokumentációja a legátláthatatlanabb.

A legnagyobb kedvezményezett természetesen Mészáros Lőrinc, aki a tulajdonában álló A Hunguest Hotels Zrt. szállodaláncán keresztül 23 jogcímen, összesen 18 milliárd forint közpénzt kapott. A második helyen az a Dreamland Holding Zrt. áll több mint 14 milliárd forinttal, melynek háromnegyede a 2020-ig Mészáros Lőrinc és Tiborcz István tulajdonában álló, utána Jellinek Dániel és Balázs Attila NER-közeli milliárdosok kezébe került Appeninn Nyrt-é, negyede pedig Matolcsy bizalmasainak tulajdonában van. A Dreamland összesen öt projektre kapott bőkezű támogatást, köztük az igen ellentmondásos szántódi BalaLand élménypark és családi szálloda kialakítására. A dobogó harmadik fokán az évtizedek óta fideszes fellegvárnak számító Debrecen áll, mely nyolc jogcímen kapott összesen több mint 11 milliárd forint támogatást – ebből az Aquaticum élményközpont fürdőrészlege egymagában is közel ötmilliárdot vitt el.

De az első tízben a már említett Appeninn Nyrt.-n kívül felvonul a NER teljes gazdasági hátországa a tihanyi kastélyszállóért nyolcmilliárdos támogatást lehúzó Garancsi István, Csányi Sándor, Hernádi Zsolt triótól a Szijjártó Pétert jachtján vendégül látó Szíjj Lászlóig. A milliárdos nagyságrendű támogatások kedvezményezettjei között a kormányközeli vállalkozókon kívül kormánypárti vezetésű önkormányzatok is vannak, köztük Felcsút vagy Áder János köztársasági elnök szülővárosa, Csorna. De kiemelkedő, hárommilliárd forintos támogatást kapott a ferences rend is a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely turisztikai fejlesztésére.

Atipikusnak mondható a harkányi Thermal Hotelt működtető Gyógyszálló Zrt.-vel közösen 1,5 milliárd forintos támogatást elnyerő Zagore Property Zrt., amely közvetve egy óbudai szocialista expolitikushoz, Heintz Gábor Gyulához tartozik. Az ő mérnökcége a Global Terv Kft. is, amely a Válasz Online szerint még a közelmúltban is „Puch László ügyvédi csapatát alkalmazta”, de a társaság a lapnak ezt úgy pontosította, hogy a Puch ügyvédi csapatának titulált Dávid és Társa Ügyvédi Iroda a cégnek „kizárólag technikai jellegű cégjogi ügyintézést végzett, legutóbb 2019-ben”, és a társaság „a tevékenységét érdemben segítő semmiféle egyéb jogi munkára megbízást soha nem kapott.” (Cikkünkben korábban tévesen az is szerepelt, hogy a Zagore Property Zrt. a III. kerületi baloldali frakciót vezető momentumos Szkaliczki Tündéhez is köthető. A hibáért elnézést kérünk!)

A pályázatokon szintén jól szerepelt a turisztikai ügynökség tanácsadói kara, melyben Orbán Ráhel mellett ott ül például Zoób Kati, Pál István „Szalonna”, Csapody Balázs, Folly Réka és Laposa Bence is.

A Válasz cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy az MTÜ többször is fű alatt, a hivatalos pályáztatási normákat megszegve, egyedi kérelmek alapján látja el vissza nem térítendő milliárdokkal az arra érdemesített „piaci” szereplőket, és döntéseit csak csak bírósági ítéletet követően hozta nyilvánosságra. És miközben egy átlagos magyar szálloda-, panzió- vagy étteremtulajdonos a fejlesztéseihez legfeljebb a költségek 10-20-30 százalékát fedező állami vagy uniós támogatást szokott kapni, addig a Kisfaludy-program kedvezményezettjei 50-90 százalékos támogatást kapnak.

A cikk konklúziója szerint „összességében olyan intézmény képe rajzolódik ki, amelynek egyetlen célja a NER-bizalmasok, bennfentes tanácsadók sokmilliárdos dotálása. A tömegnek szórt tízezrek, százezrek, néhány milliók pedig csak arra szolgálnak, hogy az intézmény valamennyire azért össznemzetinek tűnjön”.