Kanyargós út vezetett Rogán Barbara földvásárlási tervének elkaszálásáig

2021. február 19. – 07:01

frissítve

Kanyargós út vezetett Rogán Barbara földvásárlási tervének elkaszálásáig
A Rogán Barbara és családja által megvásárolni kívánt földek csokvaományi részei, a mezőgazdasági központtal – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Tíz nap hallgatás után különös fordulat zárta le a Rogán Barbara tervezett földvásárlásából kinőtt ügyet: a kabinetminiszter a kormányközeli sajtóban a szerződés jóváhagyását elutasító határozattal igyekezett cáfolni azt, hogy bárki is akart volna földeket venni, és bőszen hazugozta az esetet megszellőztető sajtót. Úgy értesültünk, hogy az eset a miniszterelnök szintjén is nemtetszést váltott ki, a Karmelitában szorgalmazták a folyamat leállítását. Rekonstruáltuk, hogy konkrétan milyen úton-módon, a bürokratikus folyamat mely pontján kaszálhatták el végül a vásárlást.

Kurtán-furcsán próbált meg véget vetni Rogán Antal kabinetminiszter az új felesége földvásárlási ügyéből kinőtt minibotránynak: tíz nap hallgatás után először a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról kezdett beszélni, hogy az egész csak egy „hazugságokon alapuló gyűlöletkampány”, Rogán (Obrusánszki) Barbara nem vett fel hitelt, és a tulajdonába sem kerültek földek.

Két nappal később – ismét a Magyar Nemzet – lehozott egy dokumentumot, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal ügyintézője állított ki, és azt rögzítette, hogy a szóban forgó földvásárlási ügylet nem ment át az engedélyezésen, a felek között megkötött adásvételi szerződés jóváhagyását a hivatal megtagadta. A kormánylap a határozatnak csak egy részletét közölte le, és azon nem látszik sem dátum, sem pedig a hivatalos indoklás, ugyanakkor a földvásárlási procedúrák menetének ismeretében mindkettőre elég jó eséllyel lehet következtetni – más kérdés, hogy a valóságban mennyire reális, hogy politikai akarattól teljesen függetlenül, gyakorlatilag egy bürokratikus banánhéjon elcsúszva végleg elálljon valaki egy ekkora kaliberű üzlettől.

Fél évig is eltarthat

A szerződés semmissé válásához vezető rögös út megértéséhez tudnunk kell, hogyan rendelkeznek a magyar jogszabályok az ilyen ügyletek lebonyolításáról: a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (pl. rét, szántó, legelő, szőlő) adásvételénél a földforgalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azzal jár, hogy a vásárlás nem olyan egyszerű, mint más ingatlanok, például egy sima lakás esetében; mire ténylegesen a birtokunkba kerülhet a föld, már túl kell lennünk egy többlépcsős, átlagosan 4–6 hónapig tartó folyamaton, amelynek időközben több ponton keresztbe tehetnek más vásárlók vagy az illetékes hatóságok. Ez utóbbi ugyan nem igazán gyakori földvásárlásokban járatos jogász forrásunk szerint, de a jogi lehetőség mindenesetre megvan rá.

Első lépésként a vásárlási szándékról értesíteni kell a területileg illetékes önkormányzatokat úgy, hogy az aláírástól számított nyolc napon belül elküldjük nekik az ügyvéddel vagy közjegyzővel hitelesített adásvételi szerződést. Az Obrusánszki család és két partnerük által tervezett 1,6 milliárdos földvásárlásáról szóló papírt november 20-án írták alá, és mivel Tardona település feltöltötte a honlapjára az iratot, a jegyző tollal ráírt megjegyzéséből azt is látjuk, hogy náluk december 3-ától február 2-áig „ki volt függesztve”. A földforgalmi törvény alapján 60 napban meghatározott kifüggesztés azt szolgálja, hogy az eladni készült földekre elővásárlási joggal rendelkezők értesülhessenek a tervezett ügyletről, és élhessenek a jogukkal, ha akarnak. Régebben ez valódi faliújságra tűzést jelentett, de 2020 júliusa óta már csak a magyarorszag.hu-ra kell feltölteni a szerződéseket a közigazgatási hirdetmények közé.

Tardona véletlenül felkavarta az állóvizet

Ettől függetlenül nincs megtiltva, hogy az önkormányzatok fizikailag kifüggesszék vagy akár online is közzétegyék a szerződéseket. Ez történt Tardona esetében is, ami ad egy különös ízt a történetnek: az egész ügy vélhetően sosem derül ki, ha egy alig több mint ezerfős település vezetése nem dönt úgy, hogy önszorgalomból feltölti a honlapjára Rogán Antal menyasszonyának és családjának adásvételijét. Az újságírók és a kíváncsi állampolgárok ugyanis úgy szereztek tudomást a készülő ügyletről, hogy az Obrusánszki névre keresve a Google az első oldalon dobta ki a keresési eredmények között a Tardona oldalára feltöltött dokumentumot – más értékelhető találat nem is nagyon volt, ugyanis január végére Obrusánszki Barbara szinte minden nyomát eltüntették az internetről, még a szerb és bosnyák lapokból is törölték a róla és a modellkarrierjéről szóló cikkeket (ezek ma már csak webarchiváló oldalakon lelhetők fel).

Elértük telefonon Tardona jegyzőjét, Szécsi Ottót, aki kérdésünkre azt mondta, ők a 2013-as földforgalmi törvény hatályba lépése óta a polgármesteri hivatalban és a honlapjukon is közzéteszik a szerződéseket a kifüggesztési idő alatt. Ezen a gyakorlaton nem változtatott az sem, hogy a tavalyi jogszabályváltozás óta ez már nem kötelező. Tardona egyébként rutinszerűen intézi ezeket az ügyeket, mivel négy környékbeli település is hozzájuk tartozik, ezt a konkrét szerződést a nekézsenyi hivataltól kapták.

Szécsi azt mesélte a Telexnek, fogalmuk sem volt, hogy Obrusánszkiék szerződésének köze lehet Rogán Antalhoz, és az összegre vagy a terület szokatlan nagyságára sem figyeltek fel külön – a honlapra való feltöltésnek tehát semmi köze nem volt ahhoz, hogy utóbb kiderült, a közvélemény számára érdekes ügyről van szó.

Egyszerűen úgy jártak el a dokumentummal, ahogy ilyenkor szoktak, a nagypolitikai csatározásoktól pedig kistelepülésként egyébként is szeretnének távol maradni, mondta Szécsi, akit a botrány kirobbanása után néhány jegyző kollégája csipkelődve felhívott azzal, hogy „most jól tönkretették Rogánék földvásárlási terveit”. Más módon viszont nem ütött rájuk vissza az ügy, legalábbis mostanáig.

Nem mondják meg, miért utasították el

Ha a 60 napos kifüggesztés alatt nem jelentkezik egy elővásárlási joggal rendelkező sem a területért, akkor a szerződést továbbítják a mezőgazdasági igazgatási szervnek, vagyis a területileg illetékes kormányhivatalnak. (Ha valaki rájelentkezik, és magára nézve is vállalja az összes szerződéses feltételt, akkor az ő elővásárlási jognyilatkozatát is továbbítják, és a későbbiekben dől el, ki veheti meg végül a földet. De esetünkben ez nem releváns, mivel a borsodi gazdák nem akarták Obrusánszkiék orra elől elhappolni a több budapesti kerületet kitevő birtokot. Százmilliós nagyságrendű üzleteknél az ilyesmi amúgy nagyon-nagyon ritka.)

A kormányhivatalban első körben egy rövid, formai vizsgálatnak vetik alá a szerződést, megnézik, megfelel-e az alaki követelményeknek, benne van-e minden, aminek benne kell lennie. Ha a dokumentum ezen átmegy, akkor továbbítják az illetékes helyi földbizottságnak, amely 30 napon belül elbírálja, hogy támogatja-e a vásárlást. A kormányhivatal ennek az ítéletnek a birtokában jóváhagyja, vagy elutasítja a vásárlást, illetve ha több jelentkező van, akkor a törvény által meghatározott sorrend alapján eldönti, kié lehet a föld. A gyakorlatban a földbizottsági jóváhagyást követően mindig meg szokták adni az engedélyt az adásvételre; ekkor következhet az, hogy a vevők kifizetik a vételárat, és végül bejegyeztetik a nevükre a földet a földhivatalban.

Miután a Magyar Nemzet leközölte az elutasító határozat egy részletét, kíváncsiak lettünk azokra a részletekre, amelyek ebből nem látszanak. Még vasárnap írtunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak, hogy ha már egy másik lappal ilyen készségesek voltak, küldjék el nekünk is a dokumentumot dátummal és indoklással együtt. Megkeresésünkre igen hamar reagáltak, de csak annyit, hogy legközelebb egy másik emailcímet használjunk „a válaszidő rövidítése érdekében”. Hétfő óta viszont nem hallottunk felőlük, arra a kérdésünkre sem írnak vissza, hogy várható-e a napokban válasz.

A szerződésbe bele lehet kötni, ami kivételesen jól jöhetett

Ezért egy földforgalmi ügyekben jártas ügyvéddel próbáltuk meg megfejteni, melyik ponton és milyen indoklással akaszthatták meg a folyamatot. Forrásunk szerint kizárt dolog, hogy a szerződés eljutott a földbizottság szerepét betöltő helyi agrárkamaráig, mert ahhoz túl rövid volt a rendelkezésre álló idő. A kifüggesztés február 2-ig tartott, éppen addig a napig, amikor az első cikkek megjelentek a témában. A települési jegyzők ezután küldhették el postai úton a hivatalnak a szerződést, ami leghamarabb 3-án ért oda, mire ügyintéző elé került, már lehetett legalább 4–5-e is. Egy 23 oldalas szerződést nem két perc megvizsgálni, ezért valószínűleg már csak a következő, 8-ával kezdődő héten továbbíthatták volna a földbizottságnak, de idáig valószínűleg nem jutott el az ügy. Rogán Antal első nyilatkozata a földszerzés semmisségéről február 12-én látott napvilágot, ekkor neki már minden bizonnyal tudomása volt arról, hogy a kormányhivatal elkaszálja a szerződést, arra viszont nem volt idő, hogy a papír oda-vissza megjárja a 30 napos határidőt általában kihasználó földbizottságot.

Ebből az következik, hogy az Obrusánszki-szerződést minden bizonnyal az első lépcsőn hasaltatták el, vagyis formai kifogásokra hivatkozva nem engedték tovább.

Földügyletekben jártas forrásunk szerint erre meg lehetett találni a lehetőséget, ugyanis jogi szempontból több dologba is bele lehet kötni a szóban forgó szerződésben. Az egyik ilyen, hogy az ingatlanok egy részét külön-külön árazással, más részét viszont egybefoglalt vételárral kívánták megvenni; ezt meg lehet tenni, de jogilag úgy tiszta, ha ilyen esetben két szerződést kötnek, egyet az egybefoglalt vételáras földeknek, egyet pedig a külön árazottaknak. Ez azért jobb ebben a formában, mert az elővásárlási joggal rendelkezők így reálisabban élhetnek a jogaikkal, nem kell rögtön többen összebeszélve jelentkezniük a teljes, hatalmas földcsomagért (egy gazda csak 300 hektárt vehet a saját nevére), hanem mazsolázhatnak a külön-külön árazott földekből, ha akarnak.

A másik felhozható kifogás, hogy a vevők elővásárlási jogcímeit nem pontosan jelölték meg, a szerződésben ez a rész el van nagyolva, így forrásunk szerint nehezen értelmezhető, hogy az öt vevő közül kinek mi miatt van elővásárlási joga. A harmadik szóba jöhető eshetőség, hogy az ügyvéd nem tüntette fel a vásárlók agrárkamarai azonosítószámát – ezt nem tudhatjuk, mert a feltöltött szerződésben kitakarták a személyes adatokat, ugyanakkor a kifehérített rész olyan rövid, hogy benne van a pakliban, hogy ez a formaság kimaradt. Ezeknek a hibáknak egyike sem olyan, ami miatt feltétlenül bármely kormányhivatal visszadobna egy földszerződést, de az elutasítás jogi lehetőségét azért megteremtik.

Előkészítették a narratívát

Egy ilyen formai elutasítás természetesen önmagában aligha gátol meg végleg bárkit abban, hogy földet vegyen, pláne ha ilyen nagyívű tervei vannak: a határozatot meg lehet támadni a bíróságon, vagy akár új szerződést is lehet fogalmaztatni, ezúttal már jobban figyelembe véve a formai szempontokat, és újraindítani a procedúrát.

Ha valaki nem ezt teszi, hanem még a múltbeli földvásárlási szándékot is letagadja annak ellenére, hogy nyilvánosan elérhető az ellenkezőjéről tanúskodó adásvételi szerződés, az kommunikációs szempontból is elég furcsa húzás.

Itt jegyezzük meg, hogy bár Rogán Antal először február 12-én nyilatkozott az ügyben, amikor már vélhetően megszületett a kormányhivatali elutasító papír, a „Rogán Barbara nevén nincsen semmiféle föld” narratíva nem itt bukkant fel először. A Vaszily Miklós kormányközeli médiabefektető birtokába került Index február 3-án közölt egy cikket az ügyről, amelyet álnéven írtak, és azt tálalják benne információként, hogy a földhivatali nyilvántartásban nincs bejegyezve Rogán Barbaráék tulajdonjoga, és banki jelzálogos tranzakció sem látszik a tulajdoni lapon.

Csakhogy ebben az időpontban, a kifüggesztés utolsó napján még akkor sem lehetett volna bejegyezve semmi, ha később valóban megtörténik a tulajdonszerzés vagy a hitelfelvétel a Budapest Banktól. Így önmagában érdekes, hogy a szerző – akiről a lapvezetés azóta sem árulta el a 444 kérdésére, ki volt valójában – erre húzta fel a cikkét, az pedig kiváltképp furcsává teszi a dolgot, hogy úgy tűnik, Rogán Antalék irányából érkezett a tipp: a cikkben az áll, hogy a szerző a miniszter környezetéből beszélt forrásokkal, tőlük származik az az értesülés is, hogy a miniszter „a közelgő kampányidőszak miatt a jövőben is számít hasonló támadásokra”. Sőt, itt szerepel először az a szófordulat is, amely azóta az abszurd védekezés alapját képezi, miszerint a szerződés nem teljesült. Egy későbbi cikkben pedig a lap megismétli, hogy ők írták le elsőként, hogy a tulajdonlapok nem utalnak sem adásvételi, sem banki jelzálogos tranzakciókra.

A „nincs itt semmi látnivaló, hazugság az egész” kommunikáció alapja tehát már kilenc nappal Rogán cáfolata előtt megszületett, ezért is volna érdekes látni, pontosan mikori keltezésű a hivatal határozata – bár az alapján, hogy a szerződés az első Index-cikket megelőző napon még ki volt függesztve, nehezen elképzelhető, hogy ilyen korán megszülethetett a döntés az elutasításról. Ez a következtetés egybevág az RTL Klub értesülésével, akik szerint február 10-i a dokumentum, és ők is úgy tudják, formai okokra hivatkoznak benne.

Orbánnak nem tetszett

Az eset konkrét, bürokratikus részletei és a vele kapcsolatos kommunikációs stratégia azért is érdekes, mert a Telexnek két egymástól független, köztük egy kormányzati forrás is azt állította, hogy a Karmelitában is felháborodást keltett Rogán Antal újdonsült nejének tervezett földvásárlása, ennek azonban minden hivatalos nyilatkozat ellentmond. Információink szerint a miniszterelnök az első hírek megjelenése után határozottan megkérte a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy bármilyen úton, de állítsa le, csinálja vissza az 1022 hektáros föld megvásárlásának folyamatát, amelyben a felek (Rogán új felesége és két családtagja) adásvételi szerződést is kötöttek.

A miniszterelnök részéről erős nemtetszésre utal, hogy nem az ügy kommunikációs eszközökkel történő kezelése merült fel, hanem az adásvételi folyamat teljes leállítása. Mindennek köze lehetett ahhoz is, hogy Rogánné esküvő előtti 1,6 milliárdos földvásárlási szándékára a NER-es politikai elit nagy része is összeráncolta a szemöldökét.

Orbán Viktor és Rogán Antal az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. február 15-én – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

A földvásárlás leállítása érdekében információnk szerint Rogán két minisztertársától próbált segítséget kérni. Az volt a koncepció, hogy ne a miniszter családjának kelljen kifarolni az ügyletből, hanem fel lehessen mutatni, hogy a „bölcs hatóságok” akasztották meg a meglehetősen kérdéses ügymenetet. Hatósági oldalon a területileg illetékes agrárkamara, illetve a kormányhivatal állíthatta le a folyamatot, az ügy kezelésébe pedig Nagy István agrárminisztert, illetve Gulyás Gergelyt próbálhatták bevonni. Kormányzati forrásunk szerint végül Gulyás miniszter közbenjárása után utasította el a kormányhivatal az adásvételi szerződés bejegyzését. A kormányhivatali határozat ugyanakkor – mint fentebb láthattuk – a szerződésben található formai kivetnivalók miatt saját lábán is megállt volna.

Kérdésünkre Nagy István határozottan nemmel felelt arra, hogy beszélt-e a témáról Rogánnal, majd hasonló választ kaptunk a Miniszterelnökségtől is. „A Miniszterelnökséget vezető miniszter senkivel, így sem a kormányhivatalokat felügyelő államtitkárral, sem kormányhivatali vezetővel, sőt egyetlen kormányhivatali munkatárssal sem beszélt az Önök által említett ügyben, így értelemszerűen utasítást sem adott senkinek. Ennek megfelelően az Önök kérdésében foglalt feltételezés minden alapot nélkülöző valótlanság, amelyet a Miniszterelnökség visszautasít” – írta szokatlanul gyorsan kérdésünkre a tárca sajtóosztálya.

Orbán Viktortól is megkérdeztük, hogy felháborodott-e a földvásárlási történeten, és megkérte-e Rogán Antalt, hogy állítsa le a folyamatot. „Tisztelt Szerkesztő Úr! Az ön kérdése is ostobaság. A miniszterelnök ilyen kérdésekkel nem foglalkozik” – érkezett a válasz Havasi Bertalantól, a kormányfő sajtófőnökétől. Hasonló választ kaptunk Rogán Antal minisztériumától is:

„Az Önök összes felvetése ostobaság. Egyszerűbb lenne, ha belátnák, hogy ebben az ügyben gondatlanul jártak el és nem mondtak igazat az olvasóiknak”

– írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda lapunknak.

Figyelemre méltó, hogy az általános gyakorlattól eltérően ebben a kényes ügyben több minisztérium és a miniszterelnök is villámtempóban cáfolta az értesülésünket. Külön kiemelendő, hogy Rogán minisztériumától két órán belül választ kaptunk arra, hogy „ostobaságokat” kérdeztünk, de arra hétfő óta nem reagálnak, hogy a héten hajlandó-e a miniszter interjút adni lapunknak, amelyben aktuális ügyekről és például a felesége földügyéről is kérdeznénk.