Rogán Antal a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, új feleségének semmilyen föld nem került a tulajdonába, a Budapest Bank a vásárláshoz semmilyen hitelt nem folyósított.
Mint ismert, február elején a hazai sajtót bejárta a hír, hogy Rogán Antal újdonsült neje, Rogán Barbara és családtagjai hatalmas földbirtokot vásárolnak Északkelet-Magyarországon. A vásárlás összértékre meghaladja az 1,6 milliárd forintot, az összeg túlnyomó részét a vásárlók hitelből kívánták fedezni, amelyet a Budapest Banktól vesznek fel. Mindezt az újságírók nem az ujjukból szopták, hanem egy adásvételi szerződés alapján írták, amelyet az egyik érintett település, Tardona önkormányzata töltött fel a honlapjára a földvásárlásoknál megszokott módon. A dokumentum ennek a cikknek az írásakor, péntek délelőtt is elérhető az eredeti helyén. Az eladók és a vevők által egyaránt szignózott, ügyvédi pecséttel ellátott szerződés 2020. november 20-i keltezésű, egyebek mellett az szerepel benne, hogy miután a mezőgazdasági igazgatási szerv is jóváhagyta, a vevőknek 90 napon belül el kell utalniuk az összeget, amelyben a felek megállapodtak (1 664 191 600 forintot).
A Magyar Nemzetben megjelent írásban Rogán Antal most azt állítja:
„Az egész földvásárlási ügyet hazugságokon alapuló gyűlöletkampányra használta fel a baloldali sajtó. A cikkek megjelenése előtt engem egyik orgánum sem keresett meg, nem voltak kíváncsiak arra, hogy az általuk szerzett információk valóban igazak-e. A feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni.”
A cikk szerzője ehhez még azt teszi hozzá, információik szerint „a sokat idézett szerződés soha nem ment teljesülésbe”. Nézzük, hogyan lehetséges ez.
Az, hogy Rogán Barbara tulajdonába nem került – és a miniszter állítása szerint nem is fog kerülni – föld, illetve hogy nem történt meg a hitel folyósítása, több mindennek lehet a következménye. Felmerülhet egyrészt, hogy az adásvételi szerződés nyilvánosságra kerülése, és az ezzel foglalkozó anyagok meglehetősen nagy visszhangja miatt (vagy akár teljesen más okból) a vevők elálltak a vásárlástól. Az adásvételi szerződés megkötése után erre még bőven lehet tér, hiszen a földvásárlás nem olyan egyszerű és gyors művelet, mint például egy lakásvásárlás.
A tulajdon bejegyzésére legalább addig nem kerülhet sor, ameddig le nem jár az úgynevezett kifüggesztési időszak. Ez adásvételik esetén 60 napot jelent, és 2020. július 1-jétől már nem kötelező az érintett önkormányzatoknak fizikailag is kifüggeszteniük vagy saját oldalukon lehozniuk a szerződést, de a hirdetmeny.magyarorszag.hu kormányzati portálon elérhetővé kell tenni. (Ettől függetlenül a szóban forgó dokumentumot Tardona is feltöltötte a honlapjára.)
A végső jóváhagyást ezután a földhivatal adja ki, ami ehhez beszerzi az illetékes helyi földbizottság állásfoglalását is. A földbizottság az adásvételi szerződést a törvényben meghatározott szempontok alapján mérlegeli, és ha kedvezően bírálja el, a mezőgazdasági igazgatási szerv megadja a jóváhagyást, majd záradékot vezet rá a szerződésre, ezzel válik bejegyezhetővé a tulajdoni jog.
Tehát ha valamilyen okból kedvezőtlenül bírálják el a szerződést, az meghiúsíthatja a vásárlást,
illetve előfordulhatnak olyan jogi bakik is (pl. hiánypótlás előírása), amelyek késedelmet okoznak az ügyletben. A szóban forgó szerződésben pedig – mint fentebb is írtuk – még az is szerepel, hogy a jóváhagyást követően 90 nap áll rendelkezésre átutalni a vételárat, ezután lehet szó egyáltalán földhivatali bejegyzésről.
Hosszú procedúráról van tehát szó, nem meglepő, hogy az aláírt adásvételi ellenére február elejéig, amikor a cikkek születtek, nem történt semmiféle földhivatali bejegyzés. Ez még akkor sem történt volna meg feltétlenül, ha az ügymenet a maga lassú útján halad tovább előre. Az pedig, hogy a szóban forgó a szerződésben a Budapest Bankot jelölték meg, mint reménybeli finanszírozót, önmagában nem bír kötelező erővel. Tehát az a tény, hogy a szerződésen vásárlóként szereplő felek végül mostanáig nem vettek fel hitelt a banktól, jelentheti az üzlet meghiúsulását, vagy akár azt is, hogy végül más forrásból finanszírozzák a vásárlást.
A múltbeli és jövőbeli vásárlási szándék tagadása Rogán Antal és felesége részéről viszont érdekes, lévén Barbara aláírása ott szerepel a nyilvánosan hozzáférhető szerződésen, sőt, a nőt földművesként is nyilvántartásba vették 2020 nyarán, ami annak törvényi előfeltétele, hogy valaki földet vehessen.
Azt pedig biztosan állíthatjuk, hogy Rogán Antal állítása, miszerint egyik orgánum sem kereste meg őt az üggyel kapcsolatban, nem felel meg a valóságnak.
A földvásárlásról szóló cikkünk előtt mi biztosan megkerestük Rogán Antalt, a minisztériuma sajtóosztályának címzett levelünkben arról érdeklődtünk február 2-án, hogy valóban az adásvételi szerződésen szereplő nőt vette-e el a miniszter (Rogán Barbara ugyanis még a leánykori nevét viselte novemberben), és ha igen, Rogán tudott-e a földügyletről, valamint nem tartja-e aggályosnak, hogy az állami kontroll alatt álló Budapest Banktól vesznek fel a vevők ilyen nagy összegű hitelt. Megkeresésünkre a mai napig nem kaptunk választ.
