GKI: Több mint kétmillió magyar él a létminimumon

2021. február 17. – 05:47

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt tíz év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott, idézi az MTI a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t.

A lakosság összjövedelmének közel negyedével a leggazdagabb 10 százalék, illetve 50 százalékával a legfelső 30 százalék rendelkezett 2019-ben, ahogy 2010-ben is. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták.

A gazdaságkutató szerint a valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, a külföldi bevételek például nem minden esetben látszanak.

Mindez azt jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett.

A GKI felhívta a figyelmet arra is, hogy míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Ezek legtöbbje a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint.

A koronavírus-járvány várhatóan tovább növeli a szakadékot a szegények és a gazdagok között. A várható gazdasági hatásokról több cikkünkben is beszámoltunk. Például itt arról írtunk, hogy milyen mentőcsomagokról döntöttek világszerte, a Habitat for Humanity szerint a lakhatási válság mélyülését sem tudjuk elkerülni, Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi vezetője pedig a gyermekek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet interjúnkban.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!